Boldogság (Kubinyi)

Dokumentumok egy asszony arcképéhez

Kubinyi Ferenc dokumentumjátéka

Rendező Varga Géza

Dramaturg (szerkesztő) Lóránd Lajos

Zenéjét – Székely Endre Nem földi tájkép c. művének felhasználásával – Bárány Gusztáv készítette

Apollodórosz, Euripidész, Ovidius, Pindarosz és Szimonidész költeményeit Devecseri Gábor, Jánosi István és Szilágyi János fordította. (Hosszú változat?)

Közreműködött:. Bitskey Tibor, Kohut Magda, Sinkovits Imre, Szabó Ottó és Szemes Mari

A felvételt Gajdos Ferenc és Takács Péer készítette.

Munkatárs: Szebényi Cecilia és Németh György

Felvétel: 1979. január 17-18; Magyar Rádió Dramaturgia

Rövid változat: 49 perc

Sztereó!

1979. december 13. 3. műsor 9.30-10.20 Rádiószínház

1980. 01. 12. 10.50 Kossuth Rádiószínház

1981. szeptember 1. K 14.09-15.00

Két változatban készült: az elsőben hosszabb betoldások voltak (versbetétek, újsághírek), a második adásban már elsősorban a riport maradt meg

„Sajátos, nálunk még ritka (de pl. az osztrák rádióban eléggé gyakori) szerzői munka eredménye kerül k í s é r l e t k é p p e m a hallgató elé. E darabot bemutatója után dicsérték a kritikusok (díjat is nyert), de csak a dráma jelenkori passzusai kaptak egyöntetűen pozitív méltatást, klasszikus utalásai, mitológiai párhuzamai nem. A szerző a tanácsokat megszívlelve átdolgozta – pontosabban talán, hogy „újra-feldolgozta” – dokumentumjátékát.”

Kritikusok díja Dokumentumjáték 1979

A MÁSODIK VÁLTOZATBÓL KIMARADT RÉSZEK:

AZ ELEJÉN

Társaival végül is Biótiába érkezett, Házat készültek építeni és megalapítani Théba városát. Az isteneknek akartak áldozatot bemutatni, de ehhez tiszta forrásvízre volt szükségük. A forrást azonban Árész hadistennek fia, egy szörnyű sárkánykígyó őrizte, aki megölte Kadmosz társait. Kadmosznak…

Míg a legyőzött nagy tetemén leverője elámul,

hirtelen egy hang harsan föl (nem tudni azonnal,

hogy honnan, de kiált): „Te Agenor sarja, az elnyúlt

kígyót mért nézed? Néznek még téged: a kígyót.”

Őt elhagyja az eszmélet, s elveszti szinét is

arcának hosszan, meredez haja jég-iszonyában.

Élt Budapesten egy fiatal matematikus és egy fiatal tanárnő. Megszerették egymást és összeházasodta. Lakásuk nem volt, pénzük se sok. De hozzákezdtek a város szélén egy ház felépítésének. Mindketten nagy családot szerettek volna, ezért szép sorban megérkeztek a gyerekek.

Amikor az ötödik is megszületett, a családi ház majdnem készen volt. Boldognak hitték magukat.

*

NÉPSZABADSÁG, 1976. szeptember 29.

Súlyos gázrobbanás Nagytétényben. Kedd délben a XXII. kerületi Bartók Béla úti új lakótelepen az építés alatt lévő iskolában, eddig ismeretlen okból gázrobbanás történt és tűz keletkezett.

Ma, illetve pénteken temetik a XXII. kerületi gázrobbanás áldozatait. Az elhunytakat az oktatási miniszter, posztumusz „Az oktatásügy kiváló dolgozója” kitüntetésben részesítette.

Minden halál nyomában a fájdalom és a részvét csendje sarjad, s lehet-e megrázóbb. mindhárman gyerekes anyák, édesanyák voltak. Kovács Istvánné, 35 éves, orosz-latin szakos tanárnő öt gyermeknek adott életet….

Színész: Harmnika, legkedvesebbem, mert ha immár nem vagy is, a legdrágább vagy énnekem még, nem érinted kezeddel aztán államat, s engem átkarolva, nem kérded tőlem, ki az, ki felkavarja sértően szivedet?

Szinész: Állami Biztosító 1977. február 26.

Közepes minőségű síremlék felállításának költségtérítésére lehetőség nyílik.

Színésznő: Sok alakja van az isteninek, sok nemreméltet is végre segít

EZUTÁN A RIPORT

A VÉGÉN:

Szinész: Mert erősebb nála: a test a halál nyomába jár,

mig élve csupán az idő képe marad fenn,

mert az az isteni csak.

Szunnyadoz, míg tagjaink tevékenyek, ám ha azok

szúnynak: a lélek álmainkban

boldog megoldást mutat csapásra, örömre nekünk.