Boldogság (Kubinyi)
Összefoglalás
Egy anya mondja el élete kálváriáját a riporternek, amiből azt gondolnánk, hogy nagyon megcibálta az élet, de a végén mégis azt mondja: boldog.
Színlap
Dokumentumok egy asszony arcképéhez
Kubinyi Ferenc dokumentumjátéka
Rendező Varga Géza
Dramaturg (szerkesztő) Lóránd Lajos
Zenéjét – Székely Endre Nem földi tájkép c. művének felhasználásával – Bárány Gusztáv készítette
Apollodórosz, Euripidész, Ovidius, Pindarosz és Szimonidész költeményeit Devecseri Gábor, Jánosi István és Szilágyi János fordította. (Hosszú változat?)
Közreműködött:. Bitskey Tibor, Kohut Magda, Sinkovits Imre, Szabó Ottó és Szemes Mari
A felvételt Gajdos Ferenc és Takács Péer készítette.
Munkatárs: Szebényi Cecilia és Németh György
Felvétel: 1979. január 17-18; Magyar Rádió Dramaturgia
Rövid változat: 49 perc
Sztereó!
1979. december 13. 3. műsor 9.30-10.20 Rádiószínház
1980. 01. 12. 10.50 Kossuth Rádiószínház
1981. szeptember 1. K 14.09-15.00
Két változatban készült: az elsőben hosszabb betoldások voltak (versbetétek, újsághírek), a második adásban már elsősorban a riport maradt meg
„Sajátos, nálunk még ritka (de pl. az osztrák rádióban eléggé gyakori) szerzői munka eredménye kerül k í s é r l e t k é p p e m a hallgató elé. E darabot bemutatója után dicsérték a kritikusok (díjat is nyert), de csak a dráma jelenkori passzusai kaptak egyöntetűen pozitív méltatást, klasszikus utalásai, mitológiai párhuzamai nem. A szerző a tanácsokat megszívlelve átdolgozta – pontosabban talán, hogy „újra-feldolgozta” – dokumentumjátékát.”
Kritikusok díja Dokumentumjáték 1979
A MÁSODIK VÁLTOZATBÓL KIMARADT RÉSZEK:
AZ ELEJÉN
Társaival végül is Biótiába érkezett, Házat készültek építeni és megalapítani Théba városát. Az isteneknek akartak áldozatot bemutatni, de ehhez tiszta forrásvízre volt szükségük. A forrást azonban Árész hadistennek fia, egy szörnyű sárkánykígyó őrizte, aki megölte Kadmosz társait. Kadmosznak…
Míg a legyőzött nagy tetemén leverője elámul,
hirtelen egy hang harsan föl (nem tudni azonnal,
hogy honnan, de kiált): „Te Agenor sarja, az elnyúlt
kígyót mért nézed? Néznek még téged: a kígyót.”
Őt elhagyja az eszmélet, s elveszti szinét is
arcának hosszan, meredez haja jég-iszonyában.
Élt Budapesten egy fiatal matematikus és egy fiatal tanárnő. Megszerették egymást és összeházasodta. Lakásuk nem volt, pénzük se sok. De hozzákezdtek a város szélén egy ház felépítésének. Mindketten nagy családot szerettek volna, ezért szép sorban megérkeztek a gyerekek.
Amikor az ötödik is megszületett, a családi ház majdnem készen volt. Boldognak hitték magukat.
*
NÉPSZABADSÁG, 1976. szeptember 29.
Súlyos gázrobbanás Nagytétényben. Kedd délben a XXII. kerületi Bartók Béla úti új lakótelepen az építés alatt lévő iskolában, eddig ismeretlen okból gázrobbanás történt és tűz keletkezett.
Ma, illetve pénteken temetik a XXII. kerületi gázrobbanás áldozatait. Az elhunytakat az oktatási miniszter, posztumusz „Az oktatásügy kiváló dolgozója” kitüntetésben részesítette.
Minden halál nyomában a fájdalom és a részvét csendje sarjad, s lehet-e megrázóbb. mindhárman gyerekes anyák, édesanyák voltak. Kovács Istvánné, 35 éves, orosz-latin szakos tanárnő öt gyermeknek adott életet….
Színész: Harmnika, legkedvesebbem, mert ha immár nem vagy is, a legdrágább vagy énnekem még, nem érinted kezeddel aztán államat, s engem átkarolva, nem kérded tőlem, ki az, ki felkavarja sértően szivedet?
Szinész: Állami Biztosító 1977. február 26.
Közepes minőségű síremlék felállításának költségtérítésére lehetőség nyílik.
Színésznő: Sok alakja van az isteninek, sok nemreméltet is végre segít
EZUTÁN A RIPORT
A VÉGÉN:
Szinész: Mert erősebb nála: a test a halál nyomába jár,
mig élve csupán az idő képe marad fenn,
mert az az isteni csak.
Szunnyadoz, míg tagjaink tevékenyek, ám ha azok
szúnynak: a lélek álmainkban
boldog megoldást mutat csapásra, örömre nekünk.
| Szerző: | |
|---|---|
| Rendező: | |
| Színészek: | |
| Díjak, jelölések: | |
|
Kritikusok díja Kritikusok díja 1979 |
|
| Dramaturg: | |
| Zeneszerző: | |
| Technikai munkatárs: | |
| Korhatár (ifjúságvédelmi) | Szülői felügyelettel |
| A korhatár indoklása |
A nő férje halálos betegségben meghal |
| Játékidő | 51 perc |
|---|---|
| Bemutató dátuma | 1979. december 13. |
| Rádiós műfaji besorolás |
Hangjáték Dokumentumműsor |
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Nonfiction |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió Magyar Rádió Rádiószínház (dramaturgia) |
| Technikai adatok | Sztereó |
| Forrásmű típusa | Non-fiction |
| Szövegforma | DIalógus, Spontán beszéd |
| Előforduló releváns játékterek | Otthon |
| Releváns földrajzi régió | Nincs információ |
| Időszinkronitás | Szinkron |
| Megidézett kor (magyar) | 1959-1989 Kádár-korszak |
| Történetszál | Egyhősös történet |
| Narratíva/konfliktustípus | Élettörténet |
| Történet időtartama | Több év |
| Cselekmény kronológiája | Kronologikus |
| Felvétel helye | Stúdió |
| Nyelvezet | Köznyelv |
| Főbb szereplőviszonyok | Magánéleti (nem szerelmi), Nemzedéki, Szerelmi/szexuális |
| Releváns státuszváltozás és életesemény | Lélektani felemelkedés |
| Főszereplők releváns kora | Középkorú |
| Narrátor | Férfi narrátor, Riporter |
| Párbeszédek jellege | Női monológ |
| Zenei jellemzők | Nincs zene |
| Kódolás kész? | Kész |
| Régió | Magyarország (közrádió) |