Csengődi Böbe házassága
Összefoglalás
A diktatúrák mind egyformák, csak a szavak mások.
Az író saját maga vezeti be a darabot, ahol elmondja, hogy ez a történet egy valós beszélgetésen alapszik a bizonyos a kilencven pluszos Csengődy Böbével az Öreg színészek otthonában. A drámai hangképben már egy színész személyesíti meg úgy tűnik, a szó szerint leírt történetet, amiben az író is megszólal mint hallgatóság. Aztán a történetmesélés monológja átmegy dramatizált világba, és máris az 1940-es, 1950-es években vagyunk. A kezdés nagyon lassan indul, egészen másfelé kalandozik, amíg elérkezünk a történethez magához. Időnként visszatér a keretjáték meséje, sőt néhány történetet a zsidó szereplő mesél el, mese a mesében a mesében. A fő történet azonban zsidókról és kommunistákról szól, a Rákosi-korszakban. A korra jellemző rettegéssel és nevetéssel elegyített tragikomédia végén aztán visszatér a mese, aminek a tanulsága az, hogy nem mese ez, mert lehet hogy ez volt akkor, de már a rendszerváltás után újra ez van, és következnek a nevek: Antal, Gyurcsány – és Orbán alatt is. A 2004-es darabot 2005-ben ismételték először és utoljára.
CSELEKMÉNY
Régi színházi történet az 50-es évekből. Fentről levezényelnek egy fiatalt, akinek darabot kell írnia. Ettől függ a város jövője. A darab nincs kész, ezért a ruhatáros – az 50-es évek világában ruhatáros – és a súgó – előtte szubrett – előszednek egy I. világháborús darabot és elkezdik a neveket, titulusokat, helyzeteket behelyettesíteni a kommunista terminusokkal. A bemutatón mindenki halálosan ideges, de felhangzik a taps, a főelvtársnak tetszik az új darab. Ahogy a régi téglákból építették újjá a romokat, úgy hozták össze ezt a darabot is. És a rendszerváltáskor megint be lehet mindent helyettesíteni tetszés szerint azzal, ki mit akar. A dallam ugyanaz, csak a szöveg változik. „Egyik kommunistázik, másik fasisztázik, mi ebben az új?” A darab végén felhangzik a Kossuth-nóta – balalajkán.
Színlap
Csengődy Böbe házassága (címváltozat, 2005)
Kertész Ákos hangjátéka
Böbe – Komlós Juci, Steiner – Kézdy György, Nagy elvtárs – Újlaky Dénes, Kárász – Kelemen István, Harag – Őze Áron, Bónyai – Makay Sándor
…és megszólal maga a szerző, Kertész Ákos
A felvételt Cornides Tamás és Váli Mariann készítette
Zenei szerkesztő: Demjén Erzsébet
Szerkesztő: Solténszky Tibor
Dramaturg-rendező: Berényi Gábor (2004)
2004. május 24., B 22.58
2005. okt. 24. B 22.58
| Szerző | |
|---|---|
| Rendező | |
| Színészek | |
| Dramaturgok | |
| Technikai munkatársak | |
| Korhatár - Ifjúságvédelmi skála | Szülői felügyelettel |
Berényi Gábor| Játékidő | 61 perc |
|---|---|
| Bemutató dátuma | 2004. május 24. |
| Rádiós műfaji besorolás |
Eredeti hangjáték |
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Tragikomikus Életrajz |
| Bemutató médium | Bartók |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
| Szövegforma | DIalógus |
| Előforduló releváns játékterek | Kulturális objektum |
| Releváns földrajzi régió | Város |
| Időszinkronitás | Múlt |
| Megidézett kor (magyar) | 1949-1953 Rákosi-korszak |
| Történetszál | Hálózattörténet |
| Narratíva/konfliktustípus | Alapítás, Látogatás egy másik világban |
| Címkék |
Partizánok, Színház, Zsidó, Láger, Részegség, ÁVH |
| Társadalmi címkék |
Értelmiség helyzete |
| Említések |
Orbán Viktor, Horthy Miklós, Ferenc József, Farkas Mihály |
| Történet időtartama | Több évtized |
| Cselekmény kronológiája | Flashback, Keretes |
| Felvétel helye | Stúdió |
| Nyelvezet | Köznyelv |
| Főbb szereplőviszonyok | Munkakapcsolat |
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Művész vagy tömegszórakoztató-művész (író kivételével), Újkori politikus/káder/középvezető, Író/újságíró |
| Főszereplők releváns kora | Fiatal, Középkorú, Idős |
| Narrátor | Férfi narrátor, Női narrátor, Szereplő, Szerző |
| Narráció helye | Keretező, Rezonőr |
| Párbeszédek jellege | Férfi-férfi, Női monológ |
| Zenei jellemzők | Átvezetőzene |
| Dramaturgiai egyéb adatok | Rádiószerű, Double plot |
| Zenei tipológia | Korszakra utaló zene, Katonazene |
| Kódolás kész? | Kész |