Nevek ürügyén (sorozat)

Korányi Tamás műsora

Egy órás összeállítások

Mozart (1986)
Korányi Tamás műsora
Ez a műsor indította el a sorozatot tizenöt évvel ezelőtt, s a közelmúltig havonta
jelentkezett a „Nevek ürügyén”. – A Mozart műsor nem azt dokumentálja, hogy miképpen élt
Mozart. Nem azt akarja feltárni, hogy valójában mi történt Mozart és Salieri között. Inkább
Mozart magatartásáról szól. Zsenije csak az utókor számára vitathatatlan. Ki volt boldog? – lappang a műsor mondatai mögött a kérdés: az elismert Salieri, vagy a maga zsenijének tudatában lázongó Mozart. A mérleg nem vidám: Mozart életöröméért kínlódással fizetett. Nem tudott tenni az elismertetéséért. Csak alkotni tudott. S ez csak az utókornak lett elég…
Km. Bán János, Egri Kati, Fodor Tamás, Freymann Magda, Kun Vilmos, Ronyecz Mária, Sinkó László és Versényi László

1986. júni. 28.

Babits (1987)
Korányi Tamás műsora
Közreműködik Babits szerepében – Kézdy György, továbbá: Csonka Ibolya, Harsányi Gábor, Körmendy László, Pálfy Margit, Rajhona Ádám, Velenczey István, Versényi László valamint Ronyecz Mária
A műsor Babits Mihály Beszélgetőfüzetei, Balázsolás,

Örökkék ég és felhők mögött,
Psychoanalysis Christiana, Ballada Irisz
fátyoláról, Isten gyertyája, Régen elzengtek
Sappho napjai, Sírvers című költeménye,
Pajzzsal és dárdával című írása, Gólyakalifa
című regénye, továbbá Jób könyve, Radnóti Miklós
Csak csont és bőr és fájdalom című műve és
dokumentumok alapján készült. (1987)
1987. okt. 20

Franz Kafka (1989)
Korányi Tamás műsora
A műsor a következő művek alapján készült:
F. Kafka – Az én cellám; Naplók, levelek;
Śtrakelés; A kastély; Az Ítélet; Álom;
Levél Apámhoz; Átváltozás; A fegyencgyarmaton;
A törvény kapujában; A próba; Az éhezőművész;
Add föl; Dosztojevszkij – A Karamazov testvérek;
Szabó Lőrinc – Találkozások; Az angyal válaszol
Km. Kafka szerepében Mácsai Pál továbbá Kádár
Flóra, Lőte Attila, Szabó Sándor, T. Katona
Ágnes, Trokán Péter és Śjlaky László
1989. máj. 7.

Jézus (1989)

Korányi Tamás műsora
„Nem szálltál le a keresztről, amikor gúnyolva,
csúfolódva azt kiabálták: Szállj le a keresztről,
és akkor elhisszük, hogy te vagy az! Te nem
szálltál le, ismét csak azért, mert nem akartad
csodával leigázni az embert, és mert nem csoda-
szülte, hanem szabad hitre áhitoztál. Szabad
szeretetre áhitoztál, és nem arra, hogy rabszolgaian lelkesedjél a hatalom előtt, amely
egyszer s mindenkorra megrémített. Ám ezúttal
is túlbecsülted az embereket… az ember gyöngébb és alávalóbb teremtmény, mint te gondoltad!
Hát képes, képes ő teljesíteni azt, amit te?”
(Dosztojevszkij)

1989. aug. 27.

NAVA ID-k: 985832
Felvétel, adás vagy ismétlések dátumai: 2010-04-03

Ady (1989)
Korányi Tamás műsora
„… a hozzám hasonló emberek nem illenek ebbe
a világba, és a végzet azt mérte reájuk, hogy agyrémekért küzdjenek. Keressük a szabadulást, keressük a feledést. Haladunk tudat, hit, emlékezés, remény és cél nélkül. De néha a lélek hamvából felébred egy szikra, egy pillanatra eloszlik a köd, s irtózattal látjuk meg a valót. Ilyenkor írom meg egy-egy versemet…”
Km. Balkay Géza, Császár Angela, Rajhona Ádám, Simorjai Emese, T.Katona Ágnes, Ujlkay László, Végvári Tamás valamint Latinovits Zoltán és Mezei Mária
1989. dec. 17.

Michelangelo (1990)
A műsor a következô művek alapján készľlt:
Vasari: Michelangelo élete; Michelangelo
levelei – Hauser Arnold: A művészet és
irodalom társadalomszemlélete – Michelangelo
szonettjei 105., 162., 181., 110., 184.,
29. – Irving Stone: Michelangelo – Miroslav
Krleza: Michelangelo Buonarroti – K.Schulz:
Kôbe zárt fájdalom – F.de Hollanda: Michelangelo
beszélgetései – Freud: Michelangelo Mózese –
H.Grimm: Michelangelo – R.Rolland: Michelangelo –
Petrarca: A halál diadala – Giovanni Strozzi:
Buonarroti Éj-szobrára – Michelangelo: Bounarroti
válasza
Közreműködik Michelangelo szerepében Papp Zoltán,
továbbá Incze József, Juhász Jácint, Kun Vilmos,
Ráckevei Anna, Rudolf Péter, Simon György, Szabó
Sándor, Téry Sándor és Ujlaky László
(Munkatárs: Meszéna Mariann és Szakáts Emese
Rendezô Galamb Sándor)
1990. nov. 18.

Szent Ágoston (1990)
Korányi Tamás műsora
Km. Szent Ágoston szerepében Végvári Tamás,
továbbá Kisfalussy Lehel, Máté Gábor, Papp
Zoltán, Stohl András, Velenczey István és
Venczel Verra
A műsor a következő művek alapján készűlt:
Szent Ágoston: Vallomások, Arcod keresem,
Psalmusa az eretnekek ellen, Későn szerettelek
meg, Hol a te Istened, Beszélgetés önmagammal,
A szentháromságról – K. Wojtyla (II.János Pál):
Istenünk testvére, A dal értelme, Belső párbe-
széd közte és az estében vonuló tömeg közt –
Cicero: Az istenek természete – Babits Mihály:
Ágoston, Filozófia és irodalom, Zsoltár férfi-
hangra, Reggeli templom – János Evangéliuma –
Mózes I. könyve – Ady Endre: A Szerelem epo-
szából – Rónay György: Soliloquia – Szent
Ambrus esti imája – Pál levele a rómaiakhoz –
30. zsoltár – Rilke: Az est az én könyvem,
Saját halálát add…
Munkatárs: Meszéna Mariann és Szakács Emese
Rendező: Galamb Sándor

1990. dec. 23.

1993. ápr. 13. Bartók 23:00 (59 perc)

Voltaire (1991)
Korányi Tamás műsora
Közreműködik Voltaire szerepében Jordán Tamás,
valamint Hirtling István, Kárpáti Tibor,
Pusztaszeri Kornél, Székhelyi József, Szokolay
Ottó, Tóth Tamás, Uri István és Velenczey István.
A műsor a következő művek alapján készűlt:
Voltaire: Értekezés a türelmességről, Filozófiai
ábécé, Filozófiai levelek, Stanzák du Chatelet
asszonyhoz, Levelek, Candide, A tudatlan
filozófus, Egy fiatal költőhöz, Vers a lisszaboni
földrengésről, A természeti törvényről, A mondain,
Lulliné asszonynak, Leibnitz arcképe alá –
valamint Rousseau: Levél Voltaire-hez, Vallomások,
Értekezés az emberek közötti egyenlőtlenség
eredetéről – Bach: Ajánlás Nagy Frigyes királynak
– Maurois: Voltaire – Biblia
Munkatárs Meszéna Mariann és Szakács Emese
Rendező: Galamb Sándor
1991.szept. 22,

Ahmatova (1991)
Korányi Tamás műsora
Közreműködik Ahmatova szerepében Ráckevei Anna,
továbbá Jordán Tamás, hangfelvételről:Inke László
Munkatárs: Meszéna Mariann és Szakács Emese
Rendezte: Galamb Sándor
A műsor a következő művek alapján készűlt: Ahmatova – Ott találkoztam utolszor veled, Egyszerű élet, Félelem, Gránit, Epikus motívumok, Lezuhant a szó, Hang szólít nevemen, A vélt életrajz, A vityilló, A nevem, A fűzfa, A vadóc kislány, Északi elégiák, Eskű, Nem velük tartok, Üres világban, Májusi hó, A 137. zsoltárra, Dante, Álombéli házban, Te gondoltál csak el, Ünéletrajzi próza, Utoljára, Ima, Lehet-e, Olyan amilyen, Arcomról a mosoly című művei és levelei, továbbá Tolnai Gábor: Egy tatár fejedelemasszony, Lautréamont: Maldoror énekei, Blok levelei, Mandelstam: Mint sötét angyal a havon, Zsdanov: Beszámoló, 1946., Brodszkij: A Nobel-díj átvételekor, Paszternák: Ahmatovához.
1991. dec, 20.

Becket Tamás (1992)
Korányi Tamás műsora
Közreműködik Becket Tamás szerepében
Papp Zoltán, továbbá Hirtling István, Kárpáti
Tibor, Kiss József, Kőmíves Sándor, Kubik Anna,
Kun Vilmos és Pathó István
Munkatárs: Szakács Emese
A műsor a következő művek alapján készült:
Thomas Bernhard: In silva salus, Egy gyerek
megindul, Fáradtság – Jan Anouilh: Becket vagy
Isten becsülete – T.S.Eliot: Gyilkosság a székes-
egyházban – C. F. Meyer: A szent – Pilinszky
János: Imádságért – Rilke: Malte Laurids
Brigge feljegyzései, Mesék a jó Istenről –
Dal az igazságról – Talmud – Korán
1992. szept. 1.

1993. jan. 19 Bartók 23:00

Thomas Bernhard (1992)
Korányi Tamás műsora
Bernhard szerepében Máté Gábor, továbbá Kubik
Anna, Kun Vilmos és Vajda László
Munkatárs Szakács Emese
A műsor a következő művek alapján készült:
A menthetetlen; Claus Peymann vásárol egy
nadrágot és azután együtt ebédelünk; Egy
gyerek megindul; A színházcsináló; Heldenplatz;
A szokás hatalma; A mészégető; In silva salus;
Minetti; Ungenach; Szegényházban; Esetek;
Fáradtság

1992. okt. 27

Jung (1995)
Korányi Tamás műsora
„Itt ülök ezen a kövön. Én fent vagyok, ő lent.
Csakhogy a kő is mondhatná, hogy ‘én’ és gondol-
hatná így: Itt fekszem ezen a lejtőn, a fiú
pedig rajtam ül. Ebből adódik aztán a kérdés:
Én vagyok-e, aki a kövön ül, vagy én vagyok a
kő, amelyiken ő ül? A kérdés minden alkalommal
összezavart, és önmagamban kétkedve álltam fel,
meg azon tűnődve, most ki micsoda…
– Itt áll a kő, a jelentéktelen. –
Árát tekintve is olcsó. – Megvetik mind az ostobák, – Annál jobban szereti, aki tudó.”
(Jung)
Km. Jung szerepében Gábor Miklós, továbbá
Bodnár Erika és Helyey László

1995. márc. 14.

Babel (1995)

Korányi Tamás műsora
„Hazudozó kisfiúcska voltam. Ez az olvasás
miatt volt. Képzeletem állandóan lángolt.
Olvastam az órák alatt, a szünetekben, hazafelé
menet, éjnek idején az asztal alatt… A könyvek
miatt szalasztottam el a földi világ minden
kellemetességét… Nem voltak barátaim. Ki a fene
fog nyűgösködni egy ilyen fickóval?” – írta
egy novellájában. – „Idegen vagyok köztük a
hosszúnadrágomban, nem tartanak maguk közül
valónak, magányos vagyok… Elbeszélő költemény
az agyongyötört lovakról… Szerencsétlen lovak.
Valamennyien szerencsétlenek vagyunk” – így írt
a naplójában.
Km. Babel szerepében Végvári Tamás, továbbá
Bodnár Erika, Helyey László, Molnár Piroska,
Székhelyi József, valamint Márkus Imre és
Tomanek Nándor (hgf.)
1995. ápr. 11.

Sylvia Plath (1995)
Korányi Tamás műsora
„Istenem, ki vagyok én? Ma este a
könyvtárban ülök, fejem fölött vakítanak
a lámpák, hangosan berreg a ventilátor.
Lányok, mindenütt lányok, olvasnak.
Feszült arcok, rózsaszín, fehér, sárga
hús. Én meg ülök itt identitás híján: arctalanul… Akarom, hogy legyen valamim. Szeretném megállítani ezt az egész, nagy-
szabású groteszk játékot, mielőtt túl
késő lesz. Versírás és levelek, mit használ
ez? A nagy emberek mind süketek: bakancsos lábukkal átkelnek az úton, nem akarják
meghallani a kicsik cincogását. Azt hiszem,
ez az egész kicsit eszelő- sen hangzik.
Lehet, hogy eszelős vagyok…”
– Sylvia Plath (1932 – 1963) amerikai
költőnő
Km. Bodnár Erika, Olsavszky Éva és Papp
Zoltán
1995. aug. 1.

Samuel Beckett (1995)
Korányi Tamás műsora
„a történet… ha be tudnád fejezni…
megpihenhetnél… alhatnál… de addig nem…
ó, tudom én…az az ezer és egy… amit már
befejeztem… mind, amit valaha csináltam
életemben… az életemmel… azt mondtam
magamnak… még ezt az egyet fejezd be…
ez az igazi… aztán pihensz… alszol…
nem lesz több történet… nem lesz több
szó… és befejeztem… és nem nem volt
az igazi… nem nyughattam… rögtön egy
másik… kezdeni… befejezni…” – „Nincs
mit mondanom, még annyit se, hogy nyekk!…
a föld lakatlan… Talán már elmúltak
java éveim. Amikor még volt esély a boldog-
ságra. De nem kell többé…”
Km. Bodnár Erika, Helyey László valamint
Vajda László

1995. júli. 4.

John Cage (1995)
Korányi Tamás műsora
„Itt vagyok és nincs mit mondanom… nincs mit
mondanom… és ezt most mondom… vágyom rá, és
ez a költészet. Költészetünk is annak valóravál-
tása, hogy semmink sincs. Így aztán bármiben
örömünket lelhetjük, mivel nem a miénk, és így
elvesztésétől sem kell tartani… Miért neveznek
zeneszerzőnek, hiszen én csak kérdéseket teszek
fel. Megtanultam élvezni a környezet hangját.
Ha valami nem tetszik, legelőször azt kérdem,
vajon miért nem tetszik nekem az a valami.
Egyhamar rájön az ember, hogy ennek nincs oka.
Ha legyőzzük nemtetszésünket, a világ nyitottabbá
válik… Ha valami két percen át unalmas, próbáld
ki négy percig. Ha még mindig unalmas, akkor nyolc
percig… tizenhatig… harminckettőig, és így tovább. Egyszer csak felfedezed, hogy nem is unalmas, hanem nagyon is érdekes. Vigyázz arra, ami meg-indítóan szépséges, mert bármikor megszólalhat a telefon vagy egy repülőgép landolhat az üres parkolóban… Semmi, csak a semmi mondható…”
1995. szept. 26.

Brodszkij
Korányi Tamás műsora
„… e szörnyeteg világban soká nem
ácsoroghatsz nyílt szinen, a hegygerin-
cen, holdfényben, hacsak nem akarsz
céltábla lenni…”
„Az ember sohase viselkedjék áldozatként,
ez az egyik legfontosabb dolog… az
embernek tudnia kell nemet mondania a
valóságra. Elvonatkoztatni tőle, és ezt
mintegy érzékileg élveznie, ahogy nemet
mond mindarra a szennyre, ami körülveszi…
– Egyetlen büntető törvénykönyv se tartal-
mazza az irodalom elleni bűntettekért a
büntetést. S e bűnök közül nem az írók
üldözése, nem a cenzúrális korlátozások
stb. a legsúlyosabbak, nem is a könyvégetés.
Van súlyosabb bűn is: a könyv megvetése,
a könyv figyelmen kívül hagyása.”
Joszif Brodszkij orosz költő és író
1940-ben született Leningrádban. 1972 óta
Amerikában élt – száműzetésben. 1996-ban
halt meg.
Km. Brodszkij szerepében Végvári Tamás,
valamint Kőmíves Sándor és Kubik Anna
1996. április 9.

Cvetajeva
Korányi Tamás műsora
„ű, élők, a becéző csóközöntől
először nem húzódozom, először.
Tetőtől talpig rám borul puhán
komor pompájú halotti ruhám.
Szégyentől többé lángban égni nem kell.
Szent ünnepem, húsvétom érkezett el.
Moszkva utcáin hintón vonulok,
s ti botorkáltok utánam – gyalog.
Útközben meg-megálltok, elmaradtok,
és koporsómra zuhognak a hantok,
és akkor végre álmodnom szabad
magamba zárt, magányos álmomat.
S elnyugszik, többé semmit sem kívánva,
Marina, Isten szolgálóleánya.”
Marina Cvetajeva (1892-1941)
„Isten kegyelméből költő” – írta róla
Rilkének Paszternák.
Km. Cvetajeva szerepében Kútvölgyi Erzsébet,
továbbá Bodnár Erika, Helyey László, Kubik
Anna, Szacsvay László, valamint Ronyecz Mária
és Vajda László (1995)
1995. január 17.

Paul Celan
Korányi Tamás műsora
„A művészet, Hölgyeim és Uraim, mindazzal, ami
hozzátartozik, mindazzal, ami hozzákapcsolódhat,
probléma is, mégpedig, mint látják, átváltozásokra
képes, szívós és hosszú életű probléma. Úgy is
mondhatnám: örök… Mégis, ha a művészetről esik
szó, mindig van valaki, aki jelen van és… nem
figyel oda igazán. Pontosabban: valaki, aki
hallgat, aki figyel, aki néz… és végül nem
tudja, miről van szó. Aki hallja a beszélőt,
‘aki látja, hogy beszél’. Aki nyelvet érzékel és alakot és egyúttal lélegzetet érzékel, vagyis irányt és sorsot… A vers beszél… Igaz, ha szót emel, csakis a maga ügyében. A maga legsajátabb ügyében. Mégis úgy gondolom: a versben mindig is élt a remény, hogy a másik ügyében is szót emelhet – ki tudja, talán egy egészen másik ügyében.”
Paul Celan (1920-1970) németül író költő és író,
bukovinai német nyelvű családból származott.
1948-tól Párizsban élt.

Georges Perec (1997)
Korányi Tamás műsora
„… megvizsgálom a dolgot. Kétoldalt a csontalá csúsztatom a hüvelykujjam körmét, és éppcsak egy picit megnyomom, és a csont azonnallepattan, elgurul a földön. – Látom az agykérgemet. – Felveszem a földről a csontot és visszateszem a helyére… nyugtalanság fog el… Örülök, hogy tudom, ez csak egy álom… olyanokkal találkozom, akikkel régen ugyanitt találkoztam, köztük egy asszonnyal, aki hihetőleg a szeretőm volt: talányos mosolyt villant rám, ami mintha azt jelentené, hogy örökre vége a viszonyunknak… rádöbbenek, hogy nem voltam próbán, sőt el sem olvastam a szerepemet… tudom, hogy álmodom… egy
táborban vagyok… ez lágerábrázolás, lágerálom… csak egy ismerős kép… mintha soha semmi mást nem csinálnék, csak erről a táborról álmodnék.”
Georges Perec (1936-1982) francia író
Km. Bodnár Erika, Gábor Miklós, Helyey László, Kubik Anna, Máté Gábor, Sinkó László, Takács Katalin és Végvári Tamás
(50 perc) 1997. nov. 25.

Sosztakovics (1997)
Korányi Tamás műsora
„Nem voltak az életemben különösebben boldog pillanatok, sem nagy örömök. Szürke volt, unalmas, és elszomorít, ha csak rágondolok. Szomorú vagyok, amikor ezt bevallom, de ez az igazság… A barátaimra emlékeztem, és nem láttam mást, csak hullákat, hullahegyeket.
Nem túlzok, hegyeket mondtam… Nem akartam emlékezni többé.., de mégis folytattam. Kényszerítettem magam… Tapasztalataim, talán, hasznára lehetnek néhány, nálam fiatalabb embernek…”
Km. Sosztakovics szerepében Helyey László, továbbá Kútvölgyi Erzsébet, Máté Gábor, Pártos Erzsi, Végvári Tamás, valamint Inke László (hgf.)
1997. jún. 3. Bartók 23:00

Alessandro Baricco (1998)
Korányi Tamás műsora
„Ez egy történet. Olyan férfiról, aki beutazza
a világot, s a végén egy szeles tó partján ül
egész nap… Szerepel benne vágy és fájdalom,
mindkettőről tudjuk, mi fán terem, még sincs
rá igazi szavunk. Mert szerelemnek nem szerelem…
fontos, hogy senki se várjon repülőgépeket,
mosóautomatákat és pszichiátereket. Nincsenek”
– így ajánlja Selyem című könyvét Alessandro Baricco olasz író (szül. 1958), de ez a „történet”
annyi asszociációra teremt lehetőséget, hogy a
név itt valóban ürügy annak megszólaltatására,
ami az olvasónak a szöveg olvasása közben eszébe jut.
Km. Kubik Anna és Papp Zoltán

1998. január 20., Bartók, 18.05 – 18.55

Edmond Jabes
Korányi Tamás műsora (1999)

„A Szajna megyei Bagneux temetőjében nyugszik anyám. A régi Kairó homoktemetőjében apám.
Milánóban a márvány halotti városában temették el a nővéremet. Fivérem Rómában van elhantolva, ahol a homály vájta ki a földet, hogy befogadja. Négy sírhant. Három ország. De ismer-e a halál határokat? Egy család. Két világrész. Négy város. Három nemzeti színű zászló. Egy nyelv, a semmié. Egy fájdalom. Négy egymásba fonódó tekintet. Négy életút. Egyetlen kiáltás. Négyszer, százszor, tízezerszer egy kiáltás.” (Vissza a könyvhöz) –
„Keresd csak nevem az antológiákban. Úgyse találod, és nem is találhatod meg. Keresd csak
nevem a lexikonokban. Úgyse találod, és nem is találhatod meg. Bánom is én. Volt-e egyáltalán nevem?” (Névsorolvasás)
Edmond Jabes francia író (1912-1990)

Sosztakovics (1997)
Korányi Tamás műsora
„Nem voltak az életemben különösebben boldog pillanatok, sem nagy örömök. Szürke volt, unalmas, és elszomorít, ha csak rágondolok. Szomorú vagyok, amikor ezt bevallom, de ez az igazság… A barátaimra emlékeztem, és nem láttam mást, csak hullákat, hullahegyeket. Nem túlzok, hegyeket mondtam… Nem akartam emlékezni többé.., de mégis folytattam. Kényszerítettem magam… Tapasztalataim, talán, hasznára lehetnek néhány, nálam fiatalabb embernek…”
Km. Sosztakovics szerepében Helyey László,
továbbá Kútvölgyi Erzsébet, Máté Gábor,
Pártos Erzsi, Végvári Tamás, valamint
Inke László (hgf.)
1997. jún. 3. Bartók 23:00

Radnóti

Korányi Tamás műsora
Km. Radnóti Miklós szerepében Papp János, továbbá Gurnik Ilona,
Kertész Péter, Kun Vilmos, Márkus Ferenc, Olsavszky Éva, Pálfy
Margit, Papp Dániel (1988)
&EA.: 1988. 12. 20. P 22:00; A/ 588 712; UA.: 1999. 05. 05. B 14:05;
Ideje: 58’40”
NAVA ID-k: 808052
Felvétel, adás vagy ismétlések dátumai: 1999-05-05|2009-05-09

Pilinszky

A műsor a következő művek alapján készült: Pilinszky: Magamnak; Igen
és nem; Amiként kezdtem; A madár és
a lány; Mégis nehéz; Monstrancia;
A bűn; B.I. kisasszony; Három etűd a bűnről: J.S. Bach elnémul;
Levél; Introitusz; Egy titok margójára;
Önarckép 1974; 1970. december 22; Szabadesés; Utószó – A.France:
Boldogasszony zsonglőrje – W. Styron:
Sophie választ – F. Kafka: Gracchus, a vadász
Km. Bács Ferenc, Bánffy György, Fülöp Zsigmond, Gábor Nikoletta,
Kézdy György, Mácsai Pál, Pap Éva, Sinkó
László, Szersén Gyula és Törőcsik Mari, valamint Pilinszky János (1986.)
NAVA ID-k: 927938
Felvétel, adás vagy ismétlések dátumai: 2009-12-19