Vera szerelmei
Vera szerelmei
Összefoglalás
Vera Szabolcsot és szüleit várja látogatóba, erre készíti föl saját felmenőit, aztán, bár a találkozás jól indul, egy fölbukkanó másik lány hatására Szabolcsék elindulnak egy táncos vendéglátóhelyre, hogy ott folytassák a barátkozást – immár Vera és szülei nélkül. Vera igen csalódott, apja mesével vigasztalja, ráadásul Vera „galerije” is üzen: „még nincs döntés” arról, Szabolcsnak vagy Verának volt-e igaza e botrányos távozás pillanatában, így lehet, hogy Verának kell bocsánatot kérnie Szabolcstól. Csakhogy fölbukkan a titokzatos, szűkszavú Dada, aki mintha maga is érdeklődne Vera iránt, mindenesetre belekezd a lakás átalakításába, Vera lelelkes asszisztálásával és a szülők döbbenetére, például átfesti a kályhát. Közben újra megjelenik Szabolcs, aki visszakönyörögné magát Verához. Dada ezt először rossznéven veszi, fenyegetően lép föl, de azután mintha elmenne a kedve az egésztől…
A rádiójáték – ahogy persze az eredeti Mándy-szövegek is – érzékeltetni próbálja, milyen is, amikor extrém (mindazonáltal mind poétikus) egymás mellett is létezni képes életmódok, értékrendek „összetorlódnak” az időben, és együtt írják le Budapest sokszínű valóságát, nemzedékek között elosztva. Vera életében ugyanis ugyanúgy létező valóság a gyerekkor apa-lánya idillje, benne a rituális Sanyi Manó mesék közös olvasása, ahogy létező valóság a hippi-kommuna szabályok szerint élő kortárscsoport is. (Ez mai olvasó-hallgató számára kicsit naiv, nem igazán hiteles kép az un. Nagy Generáció korabeli belvilágáról még túlzó paródiakén sem) De igazi „életmód-értékrend fúgát” mégis akkor kapunk, amikor a dialógusokban több pesti generáció is felidéződik: akár fél évszázadra visszamenőleg: a szülők fiatalsága is fölvillan, saját történetieken keresztül, vagy amikor a Dada nevű rivális udvarló moziplakátjai által testet ölt Binzensteinné, akire „ránézni is öröm” a tizes-huszas évekből. Ugyanakkor Dada „behozza” Amerikát is, a maga hallgatag cowboy manírjaival, és persze a filmrendező Antonionit, rajta keresztül az egzisztencializmust, vagy Kínát említve, a javában zajló kulturális forradalmat.
Színlap
Mándy Iván hangjátéka
Rendező: Marton László
Szereplők: Vera – Káldy Nóra; Szabolcs – Balázs Péter; Dada – Tahi Tóth László; Apa – Kállai Ferenc; Anya – Kállai Ilona; Szabolcs papa – Ungváry László; Mira – Gordon Zsuszsa; Borika – Pálos Zsuzsa
A hangfelvételt készítette: Hámor János, Gajdos Ferenc
Zenei munkatárs: Hegedűs Emmi
Dramaturg: Kopányi György
Rendező: Marton László
A Rádiószínház műsora
1972. dec. 12. 20.23, Petőfi
1973. január 26. Kossuth 18:13-18:58
1999. júl. 7. B 10.05
2001. dec. 4. P 21.04
2011. július 16. 21:04, MR1 Kossuth Rádió.
2016. május 8 21.04 Kossuth Rádió
50 perc
Kritikusok díja
A NAVA oldalán közölt adatok a hangjátékról:
Vera szerelmei
Mándy Iván hangjátéka
Szereplők: Vera – Káldi Nóra, Szabolcs – Balázs Péter, Dada – Tahi
Tóth László, Apa – Kállai Ferenc, Anya – Kállai Ilona, Szabolcs papa
– Ungváry László, Mira – Gordon Zsuzsa, Borika – Pálos Zsuzsa
A hangfelvételt Hámor János és Gajdos Ferenc készítette
Zenei munkatárs: Hegedűs Emmi
Dramaturg: Kopányi György
Rendező: Marton László (1972)
(Az 1972. június 25-i adás ismétlése)
Ismétlések dátumai: 1972-12-12|1973-01-26|2010-08-02|2011-07-16|2016-05-08
NAVA ID-k: 1046788
| Szerző | |
|---|---|
| Rendező | |
| Színészek | |
| Díjak |
Kritikusok díja Kritikusok díja 1972 |
| Dramaturgok | |
| Zenei szerkesztők | |
| Korhatár - Ifjúságvédelmi skála | Szülői felügyelettel |
| Korhatár rövid indoklása |
A szereplők bizarr viselkedése, és a szex-szerelem újra és újra fölbukkanó verbális motívuma gyerekhallgató esetében néha adás közben, vagy akár utólag igényelheti egy felnőtt jelenlévő támogató magyarázatát. |
| Státusz | Önálló mű |
|---|---|
| Rádiós műfaji besorolás |
Eredeti hangjáték |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
| Bemutató dátuma | 1972. december 12. |
| Ismétlések adatai |
1972-12-12|1973-01-26|2010-08-02|2011-07-16|2016-05-08 |
| Játékidő | 46 perc |
| Előforduló releváns játékterek | Otthon |
| Releváns földrajzi régió | Város |
| Időszinkronitás | Szinkron |
| Megidézett kor (magyar) | 1959-1989 Kádár-korszak |
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Komikus Groteszk |
| Szövegforma | DIalógus |
| Történetszál | Hálózattörténet |
| Narratíva/konfliktustípus | Keresés |
| Dramaturgiai egyéb adatok | Színházszerű |
| Történet időtartama | Több nap |
| Cselekmény kronológiája | Kronologikus |
| Felvétel helye | Stúdió |
| Effektek és technika | Mikrofonplánok |
| Főbb szereplőviszonyok | Magánéleti (nem szerelmi), Nemzedéki, Szerelmi/szexuális |
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Diák, Eltartott gyerek |
| Releváns státuszváltozás és életesemény | Folyamatos (bármelyik), Fordulatszerű (bármelyik), Lélektani felemelkedés, Lélektani összeroppanás |
| Főszereplők releváns kora | Fiatal, Középkorú |
| Narrátor | Nincs |
| Narráció helye | Nincs narrátor |
| Párbeszédek jellege | Férfi-nő |
| Zenei jellemzők | Érzelmi, Átvezetőzene |
| Zenei tipológia | Egyéb szólóhangszer |
| Megidézett kor (nemzetközi) | 20. század, 1960-1969 Hatvanas évek, 1970-1979 Hetvenes évek |
| Címkék |
nagyváros, szülő, kamasz, galeri, mozi, művészet, divat, mese |
| Említések |
Michelangelo Antonioni, Ricardo Montalbán |
| Társadalmi címkék |
Ifjúság helyzete, Nők helyzete, Budapest helyzete |
| Bemutató médium | Petőfi |
| Forrásmű típusa | Novella, elbeszélés |
| Forrásmű címe | Mi van Verával? |