Tüzet viszek
Magyar hangjáték
Tüzet viszek
Összefoglalás
Ritka történetváltozat: Az eredeti színdarabot, így a rádiójátékot, majd a tévéjátékot is – valóságos szereplők tragédiája ihlette – a fiatal, zseniális színész, Soós Imre és orvosnő feleségének közös öngyilkossága. Ugyanakkor a darab és a rádiójáték rendezői-írói eszközökkel világosan jelzi, hogy egy általánosan érvényes, a kor magyar valóságában ismétlődő és minden variánsában feszültségekkel teli kapcsolat-képletet kíván kibontani, ezért nem is említi Soós Imrét, és ezért teremt olyan közeghangulatot, mintha inkább kortárs időben lennénk – vagyis az ötvenes évekre legfeljebb a Holokauszt közelségéből, vagy a színész-főszereplő elhangzó életkorából lehet következtetni. A férfi – a „népből jött”, ösztönös művész, és a koncentrációs tábort megjárt doktornő saját emlékeik és rémálmaik foglyai, emiatt egyszerre éreznek a szerelmi vonzalomnál is többet, kihívást, hogy egymásra találjanak, de egyben hullámokban feltörő gyanakvást is egymás iránt. Ez pedig a kor értelmiségi elitjén belül születő minden akkori kapcsolat (baráti, munkatársi, szövetségesi) sajátos dinamikája – igazi tematikus darázsfészek, amibe belenyúlva Hubay drámája jóval sokkal többről akar szólni, mint egy „egyszerű” szerelmi tragédiáról, melyben a paraszti származású színészkirály és a zsidó származású pszichiáter végül nem lehetnek egymásé.
A rádiójáték ezért – azaz elsősorban témája és üzenete miatt – érdemel kiemelt figyelmet.
Színlap

Írta Hubay Miklós
Szereplők:
Műté- Kozák András
Éva- Hámori Ildikó
Ákos- Kálmán György
Margit- Törőcsik Mari
Valér- Máriáss József
Miklós- Gálvölgyi János
Salgóné- Majláth Mária
Az öreg kürtös- Bihari József
Km. Balázs István, Hankó Elemér, Kalocsai Ferenc, Vadnai Éva
Tech munktárs: Gajdos Ferenc és Kosárszky Péter
Zenei munktárs: Hegedűs Emmi
Dramaturg: Bárdos Pál
Rendező: Kőváry Katalin 1975
A NAVA oldalán közölt adatok a hangjátékról:
Tüzet viszek
Hubay Miklós hangjátéka
Szereposztás: Máté – Kozák András, Éva – Hámori Ildikó, Ákos –
Kálmán György, Margit – Törőcsik Mari, Valér – Máriáss József,
Miklós – Gálvölgyi János, Salgóné – Majláth Mária, Az öreg kürtös –
Bihari József
Közreműködik: Balázs István, Hankó Elemér, Kalocsai Ferenc, Vadai Éva
Zenei szerkesztő: Hegedűs Emmi
A felvételt Gajdos Ferenc és Kosárszky Péter készítette
Dramaturg: Bárdos Pál
Rendezte: Kőváry Katalin (1974)
1975. 09 07. K 19.05 U
1997. 06. 21. P
2007-08-2
2011 augusztus 8., 21:39 MR3 Bartók Rádió
Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása
| Szerző: | ||
|---|---|---|
| Rendező: | ||
| Dramaturg: | ||
| Színészek: (11 fő, átl. 48 év) | ||
Kozák András (32)Thália / Arizona Színház (Budapest)Thália Színház |
||
| Zenei szerkesztő: | ||
| Technikai munkatárs: | ||
| Korhatár (ifjúságvédelmi) | 16 - téma | |
| A korhatár indoklása |
A téma kényes volta, a felidézett emlékek jellege, a kettős öngyilkosság általában, de különösen annak kegyetlen, fájdalmas (egyben szimbolikus-demonstratív) jellege miatt, a darab gyerekkorú hallgatóknak nem ajánlható. |
|
| Kézi besorolás | AI kategorizálás | |
|---|---|---|
| Játékidő | 81 perc | |
| Bemutató dátuma | 1975. augusztus 25. | |
| Rádiós műfaji besorolás |
Eredeti hangjáték |
|
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Tragikus Moralizáló-filozófikus Életrajz |
|
| Bemutató médium | Kossuth | |
| Régió | Magyarország (közrádió) | |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
|
| Státusz | Önálló mű | |
| Ismétlések adatai |
2011-08-08 |
|
| Forrásmű első megjelenésének éve | 1971 | |
| Forrásmű típusa | Színmű | |
| Szövegforma | DIalógus | |
| Előforduló releváns játékterek | Otthon, Kórház/szanatórium |
|
| Releváns földrajzi régió | Város |
|
| Időszinkronitás | Múlt, Szinkron |
|
| Megidézett kor (magyar) | 1956-1959 Forradalom, megtorlás, 1959-1989 Kádár-korszak |
|
| Megidézett kor (nemzetközi) | 20. század |
|
| Történetszál | Kapcsolattörténet |
|
| Narratíva/konfliktustípus | Keresés, Élettörténet, Szenvedéstörténet |
|
| Címkék |
elmegyógyintézet, Holokauszt, haláltábor, zsidó, osztálykülönbség, féltékenység, műveltség, polgár |
|
| Említések |
Shakespeare |
|
| Történet időtartama | Több év |
|
| Cselekmény kronológiája | Kronologikus, Flashback | |
| Felvétel helye | Stúdió | |
| Effektek és technika | Mikrofonplánok | |
| Nyelvezet | Köznyelv | |
| Főbb szereplőviszonyok | Faji/nemzetiségi, Munkakapcsolat, Szerelmi/szexuális, Szolgálati-hierarchikus |
|
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Művész vagy tömegszórakoztató-művész (író kivételével), Orvos/gyógyító/ápoló |
|
| Releváns státuszváltozás és életesemény | Társadalmi lecsúszás, Lélektani összeroppanás, Halál | |
| Főszereplők releváns kora | Fiatal, Középkorú | |
| Narrátor | Nincs | |
| Narráció helye | Nincs narrátor | |
| Párbeszédek jellege | Férfi-férfi, Nő-nő, Férfi-nő | |
| Zenei jellemzők | Érzelmi, Átvezetőzene, Főcímzene | |
| Dramaturgiai egyéb adatok | Filmszerű | |
| Zenei tipológia | Klasszikus zene, Montázs |
A táblázat adatainak és az Összefoglalás résznek a hivatkozása: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49
Létrehozva: 2021. 09. 29.; Revíziók: 2022. 06. 22.; 2024. 04. 11.; 2024. 04. 21.; 2024. 10. 04.; 2026. 05. 26.
A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió (MR)
Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:
- Elnök: Hárs István (1974-1988);
- Dramaturgia főrendező: Cserés Miklós (1958-1981) | Bozó László (1971-1979); Forrás
- Elektroakusztikus Zenei Stúdió: Decsényi János (1975-1994);
- Falurádió: Simon Ferenc (1967-1988);
- Ifjúsági Osztály: Faggyas Sándor (1968-1979); Forrás
- Szórakoztató Osztály: Bozó László (1971-1979); Forrás
Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.









