Hubay Miklós

Tüzet viszek

Magyar hangjáték

Kiemelkedő hangjáték
16+

Tüzet viszek

81 perc

1975. augusztus 25.

(Legalább 3 ismétlés. Műsoron tartva 36 éven át)

Eredeti hangjáték

Megközelítés:
Tragikus |Moralizáló-filozófikus |Életrajz |

Magyar Rádió

Kiemelkedő rádiójátékok

Összefoglalás

Ritka történetváltozat: Az eredeti színdarabot, így a rádiójátékot, majd a tévéjátékot is – valóságos szereplők tragédiája ihlette – a fiatal, zseniális színész, Soós Imre és orvosnő feleségének közös öngyilkossága. Ugyanakkor a darab és a rádiójáték rendezői-írói eszközökkel világosan jelzi, hogy egy általánosan érvényes, a kor magyar valóságában ismétlődő és minden variánsában feszültségekkel teli kapcsolat-képletet kíván kibontani, ezért nem is említi Soós Imrét, és ezért teremt olyan közeghangulatot, mintha inkább kortárs időben lennénk – vagyis az ötvenes évekre legfeljebb a Holokauszt közelségéből, vagy a színész-főszereplő elhangzó életkorából lehet következtetni. A férfi – a „népből jött”, ösztönös művész, és a koncentrációs tábort megjárt doktornő saját emlékeik és rémálmaik foglyai, emiatt egyszerre éreznek a szerelmi vonzalomnál is többet, kihívást, hogy egymásra találjanak, de egyben hullámokban feltörő gyanakvást is egymás iránt. Ez pedig a kor értelmiségi elitjén belül születő minden akkori kapcsolat (baráti, munkatársi, szövetségesi) sajátos dinamikája – igazi tematikus darázsfészek, amibe belenyúlva Hubay drámája jóval sokkal többről akar szólni, mint egy „egyszerű” szerelmi tragédiáról, melyben a paraszti származású színészkirály és a zsidó származású pszichiáter végül nem lehetnek egymásé.
A rádiójáték ezért – azaz elsősorban témája és üzenete miatt – érdemel kiemelt figyelmet.

Színlap

A Magyar Rádió stúdiója, Hubay Imre Tüzet viszek című hangjátékának felvétele. Kozák András, Hámori Ildikó és Gálvölgyi János színművészek. Fortepan, Szalay Zoltán, 1974.

Írta Hubay Miklós

Szereplők:

Műté- Kozák András

Éva- Hámori Ildikó

Ákos- Kálmán György

Margit- Törőcsik Mari

Valér- Máriáss József

Miklós- Gálvölgyi János

Salgóné- Majláth Mária

Az öreg kürtös- Bihari József

Km. Balázs István, Hankó Elemér, Kalocsai Ferenc, Vadnai Éva

Tech munktárs: Gajdos Ferenc és Kosárszky Péter

Zenei munktárs: Hegedűs Emmi

Dramaturg: Bárdos Pál

Rendező: Kőváry Katalin 1975

A NAVA oldalán közölt adatok a hangjátékról:
Tüzet viszek
Hubay Miklós hangjátéka
Szereposztás: Máté – Kozák András, Éva – Hámori Ildikó, Ákos –
Kálmán György, Margit – Törőcsik Mari, Valér – Máriáss József,
Miklós – Gálvölgyi János, Salgóné – Majláth Mária, Az öreg kürtös –
Bihari József
Közreműködik: Balázs István, Hankó Elemér, Kalocsai Ferenc, Vadai Éva
Zenei szerkesztő: Hegedűs Emmi
A felvételt Gajdos Ferenc és Kosárszky Péter készítette
Dramaturg: Bárdos Pál
Rendezte: Kőváry Katalin (1974)

1975. 09 07. K 19.05 U

1997. 06. 21. P

2007-08-2

2011 augusztus 8., 21:39 MR3 Bartók Rádió

Felvétel 1975-07-07
NAVA ID-k: 1249024   3405129

Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása

Szerző:
Rendező:
Dramaturg:
Színészek: (11 fő, átl. 48 év)
Zenei szerkesztő:
Technikai munkatárs:
Korhatár (ifjúságvédelmi)16 - téma
A korhatár indoklása

A téma kényes volta, a felidézett emlékek jellege, a kettős öngyilkosság általában, de különösen annak kegyetlen, fájdalmas (egyben szimbolikus-demonstratív) jellege miatt, a darab gyerekkorú hallgatóknak nem ajánlható.

Kézi besorolás AI kategorizálás
Játékidő 81 perc
Bemutató dátuma 1975. augusztus 25.
Rádiós műfaji besorolás Eredeti hangjáték
Szemléletmód, alműfaj, tematika Tragikus
Moralizáló-filozófikus
Életrajz
Bemutató médium Kossuth
Régió Magyarország (közrádió)
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Magyar Rádió
Státusz Önálló mű
Ismétlések adatai

2011-08-08

Forrásmű első megjelenésének éve 1971
Forrásmű típusa Színmű
Szövegforma DIalógus
Előforduló releváns játékterek Otthon, Kórház/szanatórium
  • Otthon
  • Kórház/szanatórium
  • Kulturális objektum
  • Absztrakt tér vagy varázstér
Releváns földrajzi régió Város
  • Város
  • Absztrakt tér
Időszinkronitás Múlt, Szinkron
  • Múlt
  • Örök jelen
Megidézett kor (magyar) 1956-1959 Forradalom, megtorlás, 1959-1989 Kádár-korszak
  • 1944-1945 Vészkorszak
  • 1949-1953 Rákosi-korszak
  • 1953-1956 Sztálin halála, politikai enyhülés, hat
  • 1956-1959 Forradalom, megtorlás
  • 1959-1989 Kádár-korszak
  • 1989 Rendszerváltás
  • 1959-1969 Korai Kádár-korszak
  • 1970-1979 Érett Kádár-korszak
  • 1980-1988 Késő Kádár-korszak
  • 1948-1953 Államosítás
Megidézett kor (nemzetközi) 20. század
  • 20. század
  • 1945-1950 Második világháború utáni évek
  • 1950-1959 Ötvenes évek
  • 1960-1969 Hatvanas évek
  • 1970-1979 Hetvenes évek
  • 1980-1989 Nyolcvanas évek
Történetszál Kapcsolattörténet
  • Kapcsolattörténet
Narratíva/konfliktustípus Keresés, Élettörténet, Szenvedéstörténet
  • Keresés
  • Küzdelem
  • Szenvedéstörténet
Címkék

elmegyógyintézet, Holokauszt, haláltábor, zsidó, osztálykülönbség, féltékenység, műveltség, polgár

Említések

Shakespeare

Történet időtartama Több év
  • Több hónap
Cselekmény kronológiája Kronologikus, Flashback
Felvétel helye Stúdió
Effektek és technika Mikrofonplánok
Nyelvezet Köznyelv
Főbb szereplőviszonyok Faji/nemzetiségi, Munkakapcsolat, Szerelmi/szexuális, Szolgálati-hierarchikus
  • Faji/nemzetiségi
  • Szerelmi/szexuális
  • Képességbeli
  • Belső konfliktus
Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység Művész vagy tömegszórakoztató-művész (író kivételével), Orvos/gyógyító/ápoló
  • Művész vagy tömegszórakoztató-művész (író kivételével)
  • Orvos/gyógyító/ápoló
  • Író/újságíró
Releváns státuszváltozás és életesemény Társadalmi lecsúszás, Lélektani összeroppanás, Halál
Főszereplők releváns kora Fiatal, Középkorú
Narrátor Nincs
Narráció helye Nincs narrátor
Párbeszédek jellege Férfi-férfi, Nő-nő, Férfi-nő
Zenei jellemzők Érzelmi, Átvezetőzene, Főcímzene
Dramaturgiai egyéb adatok Filmszerű
Zenei tipológia Klasszikus zene, Montázs

A táblázat adatainak és az Összefoglalás résznek a hivatkozása: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49

A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió (MR)

Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:

  • Elnök: Hárs István (1974-1988);
  • Dramaturgia főrendező: Cserés Miklós (1958-1981) | Bozó László (1971-1979); Forrás
  • Elektroakusztikus Zenei Stúdió: Decsényi János (1975-1994);
  • Falurádió: Simon Ferenc (1967-1988);
  • Ifjúsági Osztály: Faggyas Sándor (1968-1979); Forrás
  • Szórakoztató Osztály: Bozó László (1971-1979); Forrás

Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.