Szándékos emberölés
Magyar hangjáték
Korabeli ajánló
”-Hangjátékom egy indulat története. Magát az indulatot egy újsághír keltette bennem. Kihasználva az írás, illetve a hangjáték adta lehetőségeket, gondolatban szabad utat engedtem a dühömnek és „elkövettem” a gyilkosságot, majd vizsgálgatni kezdtem várható következményeit. Hasonló ez, mintha az ember képzelt ellenféllel sakkozna, olyan ellenféllel, aki valóságosan is létezik ugyan, tehát kiszámíthatók a lépései, bár nincs jelen a mérkőzésnél. -Mint érdekességet szeretném megemlíteni, hogy a hangjátékban történő gyilkosság áldozata az egyetlen olyan személy, aki nem a fantáziám szülötte. Ma is él valahol a Német Szövetségi Köztársaságban. – A főhős Siegfried Minnig alakján keresztül a magam véleményét és részben a magam korosztályát kívántam ábrázolni. Minnig valódi ellenfele nem az az ember, akit megöl. A fasizmus bűnei az ő számára minden borzalmasságuk ellenére is csak elvont bűnök, akiket valakik elkövettek valamikor, egy ma már történelemnek számító időben. Minnig ellenfele és romantikus lázadásának célpontja azoknak a társadalma, akiknek saját bőrükön kellett elszenvedni a történelem rémségeit, és mégis lemondanak – nem a bosszúról, hanem arról, hogy igazságot szolgáltassanak, vagyis helyreállítsák az emberi tetteknek és az egyéni felelősségnek a huszadik században eltorzult értékrendjét. Császár István”
Színlap
Bemutató: 1967. december 13. 21:00, Petőfi
Rádiójáték
Írta: Császár István
Rendező: Cserés Miklós dr.
A szereposztásból:
Siegfried Minnig – Koncz Gábor
Rendőrfőnök – Győrffy György
Államügyész – Gelley Kornél
Dr. Rutz – Velenczei István
Ursula – Pécsi Ildikó
dr. Schläpfer – Somogyváry Rudolf
Hossz: 47 perc
„-Hangjátékom egy indulat története. Magát az indulatot egy újsághír keltette bennem. Kihasználva az írás, illetve a hangjáték adta lehetőségeket, gondolatban szabad utat engedtem a dühömnek és „elkövettem” a gyilkosságot, majd vizsgálgatni kezdtem várható következményeit. Hasonló ez, mintha az ember képzelt ellenféllel sakkozna, olyan ellenféllel, aki valóságosan is létezik ugyan, tehát kiszámíthatók a lépései, bár nincs jelen a mérkőzésnél.
-Mint érdekességet szeretném megemlíteni, hogy a hangjátékban történő gyilkosság áldozata az egyetlen olyan személy, aki nem a fantáziám szülötte. Ma is él valahol a Német Szövetségi Köztársaságban.
– A főhős Siegfried Minnig alakján keresztül a magam véleményét és részben a magam korosztályát kívántam ábrázolni. Minnig valódi ellenfele nem az az ember, akit megöl. A fasizmus bűnei az ő számára minden borzalmasságuk ellenére is csak elvont bűnök, akiket valakik elkövettek valamikor, egy ma már történelemnek számító időben. Minnig ellenfele és romantikus lázadásának célpontja azoknak a társadalma, akiknek saját bőrükön kellett elszenvedni a történelem rémségeit, és mégis lemondanak – nem a bosszúról, hanem arról, hogy igazságot szolgál…
Bemutató: 1967. december 13. 21:00, Petőfi
Rádiójáték
Írta: Császár István
Rendező: Cserés Miklós dr.
A szereposztásból:
Siegfried Minnig – Koncz Gábor
Rendőrfőnök – Győrffy György
Államügyész – Gelley Kornél
Dr. Rutz – Velenczei István
Ursula – Pécsi Ildikó
dr. Schläpfer – Somogyváry Rudolf
Hossz: 47 perc
„-Hangjátékom egy indulat története. Magát az indulatot egy újsághír keltette bennem. Kihasználva az írás, illetve a hangjáték adta lehetőségeket, gondolatban szabad utat engedtem a dühömnek és „elkövettem” a gyilkosságot, majd vizsgálgatni kezdtem várható következményeit. Hasonló ez, mintha az ember képzelt ellenféllel sakkozna, olyan ellenféllel, aki valóságosan is létezik ugyan, tehát kiszámíthatók a lépései, bár nincs jelen a mérkőzésnél.
-Mint érdekességet szeretném megemlíteni, hogy a hangjátékban történő gyilkosság áldozata az egyetlen olyan személy, aki nem a fantáziám szülötte. Ma is él valahol a Német Szövetségi Köztársaságban.
– A főhős Siegfried Minnig alakján keresztül a magam véleményét és részben a magam korosztályát kívántam ábrázolni. Minnig valódi ellenfele nem az az ember, akit megöl. A fasizmus bűnei az ő számára minden borzalmasságuk ellenére is csak elvont bűnök, akiket valakik elkövettek valamikor, egy ma már történelemnek számító időben. Minnig ellenfele és romantikus lázadásának célpontja azoknak a társadalma, akiknek saját bőrükön kellett elszenvedni a történelem rémségeit, és mégis lemondanak – nem a bosszúról, hanem arról, hogy igazságot szolgáltassanak, vagyis helyreállítsák az emberi tetteknek és az egyéni felelősségnek a huszadik században eltorzult értékrendjét.
Császár István”
Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása
| Kézi besorolás | AI kategorizálás | |
|---|---|---|
| Játékidő | 47 perc | |
| Bemutató dátuma | 1967. december 13. | |
| Régió | Magyarország (közrádió) | |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
Létrehozva: 2021. 09. 29.; Revíziók: 2022. 07. 04.; 2026. 05. 23.; 2026. 05. 26.
A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió és Televízió (MRT)
Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:
- Elnök: Tömpe István (1962-1974);
- Dramaturgia főrendező: Cserés Miklós (1958-1981);
- Falurádió: Simon Ferenc (1967-1988);
- Irodalmi Főosztály: Zentai János (1963-1973);
- Szórakoztató Osztály: Bozó László (1967-1968);
Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.



