Szándékos emberölés

Bemutató: 1967. december 13. 21:00, Petőfi

Rádiójáték
Írta: Császár István
Rendező: Cserés Miklós dr.
A szereposztásból:
Siegfried Minnig – Koncz Gábor
Rendőrfőnök – Győrffy György
Államügyész – Gelley Kornél
Dr. Rutz – Velenczei István
Ursula – Pécsi Ildikó
dr. Schläpfer – Somogyváry Rudolf

Hossz: 47 perc

„-Hangjátékom egy indulat története. Magát az indulatot egy újsághír keltette bennem. Kihasználva az írás, illetve a hangjáték adta lehetőségeket, gondolatban szabad utat engedtem a dühömnek és „elkövettem” a gyilkosságot, majd vizsgálgatni kezdtem várható következményeit. Hasonló ez, mintha az ember képzelt ellenféllel sakkozna, olyan ellenféllel, aki valóságosan is létezik ugyan, tehát kiszámíthatók a lépései, bár nincs jelen a mérkőzésnél.
-Mint érdekességet szeretném megemlíteni, hogy a hangjátékban történő gyilkosság áldozata az egyetlen olyan személy, aki nem a fantáziám szülötte. Ma is él valahol a Német Szövetségi Köztársaságban.
– A főhős Siegfried Minnig alakján keresztül a magam véleményét és részben a magam korosztályát kívántam ábrázolni. Minnig valódi ellenfele nem az az ember, akit megöl. A fasizmus bűnei az ő számára minden borzalmasságuk ellenére is csak elvont bűnök, akiket valakik elkövettek valamikor, egy ma már történelemnek számító időben. Minnig ellenfele és romantikus lázadásának célpontja azoknak a társadalma, akiknek saját bőrükön kellett elszenvedni a történelem rémségeit, és mégis lemondanak – nem a bosszúról, hanem arról, hogy igazságot szolgáltassanak, vagyis helyreállítsák az emberi tetteknek és az egyéni felelősségnek a huszadik században eltorzult értékrendjét.
Császár István”