Günter Eich

Pillantás Velencére 🏆

Német mű magyar hangjáték-változata

Szülői felügyelettel

76 perc

1966. április 29.

(Legalább 1 ismétlés. Műsoron tartva 9 éven át)

Csavaros | Dráma | Érzelmes | Sokfőszereplős |

Adaptáció
Fordítás

Megközelítés:
Tragikus |

Magyar Rádió

Összefoglalás

Cserés egyik legjobb rendezése, melyben Velencében élő vakok gondolkodnak azon, hogy hogy tudnának többet keresni – ha a turistáknak Velencét egy vak szemével mutatnák be… Ekkor azonban a baráti társaság egyike lehetőséget kap, hogy megműtsék a szemét és láthasson. El is megy a műtétre és amikor visszajön, mindent máshogy lát, mint amíg nem látott, és elkezdődik kálváriája, látóként, ami tragédiához vezet.

Színlap

Írta: Günter Eich

Fordította: Gergely Erzsébet

Rendezte: Cserés Mikós dr.

Dramaturg: Lóránd Lajos

Szereplők: Emillio- Darvas Iván, Benedetto – Gáti József

1966.04.29 Kossuth 20:30 Nemzetközi Rádiójáték Fesztivál 1966

1975. szeptember 24. 21:30, 3. műsor A hangjáték történetéből

Leírás: „Három vak ember él együtt a „tenger királynőjének” városában. Az egyik filozófus, nyelvész , szépen gitározik és kellemesen énekel – ezzel keresi a kenyerét is. A másik telefonos egy szállodában. A harmadik gondoskodik hármójukról és szeretné tudni milyen a sárga szín, milyen az ablak szobájukon, , s milyen vajon a tükör… A modern német hangjátékírás egyik legjelentősebb alkotója az illatok és szellők városát, azt a Velencét kívánja megmutatni, melyet csak a vakok látnak.”

Nívódíj

Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása

Szerző:
Rendező:
Dramaturg:
Színészek: (2 fő, átl. 46 év)
Díjak, jelölések:
Nívódíj
Fordító:
Korhatár (ifjúságvédelmi)Szülői felügyelettel
A korhatár indoklása

Öngyilkosság szerepel benne

Kézi besorolás AI kategorizálás
Játékidő 76 perc
Bemutató dátuma 1966. április 29.
Rádiós műfaji besorolás Adaptáció
Fordítás
Szemléletmód, alműfaj, tematika Tragikus
Bemutató médium Kossuth
Régió Magyarország (közrádió)
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Magyar Rádió
Technikai adatok Monó
Szövegforma DIalógus
Előforduló releváns játékterek Otthon
  • Szórakoztató/vendéglátó létesítmény
  • Kórház/szanatórium
  • Kulturális objektum
  • Köztér
Releváns földrajzi régió Város
  • Város
  • Külföld
Időszinkronitás Szinkron
  • Örök jelen
Megidézett kor (nemzetközi) 20. század
  • 20. század
  • Reneszánsz / kora újkor
Történetszál Hálózattörténet
  • Egyhősös történet
  • Kapcsolattörténet
Narratíva/konfliktustípus Átváltozás
  • Küzdelem
  • Szenvedéstörténet
  • Átváltozás
Címkék

vakság, látás

Történet időtartama Több hónap
  • Több hét
Cselekmény kronológiája Kronologikus
Felvétel helye Stúdió
Nyelvezet Köznyelv
Főbb szereplőviszonyok Magánéleti (nem szerelmi), Képességbeli
  • Magánéleti (nem szerelmi)
  • Munkakapcsolat
  • Képességbeli
Releváns státuszváltozás és életesemény Lélektani összeroppanás
Főszereplők releváns kora Középkorú
Narrátor Nincs
Narráció helye Nincs narrátor
Párbeszédek jellege Férfi-férfi, Férfi-nő
Zenei jellemzők Nincs zene
Dramaturgiai egyéb adatok Rádiószerű, Sötét/vakok
Kódolás kész? Kész

A táblázat adatainak és az Összefoglalás résznek a hivatkozása: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49

A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió és Televízió (MRT)

Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:

  • Elnök: Tömpe István (1962-1974);
  • Dramaturgia főrendező: Cserés Miklós (1958-1981);
  • Irodalmi Főosztály: Zentai János (1963-1973);

Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.