Magnificat
Hubay Miklós rádiódrámája
Összefoglalás
Hubay rádiójátéka jellegzetes pszichologizáló kamaradarab, mely egy negyvennégyes ellenálló kivégzésnek éjszakáján játszódik egy elegáns Dunára néző, rakparti lakásban, ahol a leendő özvegy és egy különös, titkot rejtegető öreg házaspár, várja a híreket, és a boldogtalan hitves befolyásos édesapját, aki utoljára még meglátogathatta vejét a siralomházban. Ez az após – befolyásos ember, országgyűlési képviselő – talán tudott valamit tenni a halálra ítélt érdekében, talán nem. Akárhogy is: a történet tragikus befejezésekor kiderül, egyik szereplő sem olyan, amilyennek látszik, és nem úgy cselekszik, ahogyan az az előzményekből elvárható volt.
Színlap
Hubay Miklós rádiódrámája
Szereposztás:
Péter – Básti Lajos, Ilona – Vass Éva,
Attila – Somogyvári Rudolf, Ottilia –
Gyôri Ilona, Látogató – Szirtes Ádám
A felvételt Stuhl Béláné és Sudár Emil
készítette
Zenei munkatárs: Hegedľs Emmi
Dramaturg: Lóránd Lajos
Rendezô: Barlay Gusztáv (1970)
1970. ápr. 3 (78 perc)
1993. márc. 29. Bartók 22.50
A NAVA oldalán közölt adatok a hangjátékról:
Hubay Miklós rádiódrámája
Szereplők:
Péter – Básti Lajos, Ilona – Vass Éva, Attila – Somogyvári Rudolf,
Ottília – Győri Ilona, Látogató – Szirtes Ádám
Dramaturg: Lóránd Lajos
Rendezte: Barlay Gusztáv
Ismétlések dátumai: 1993-03-29|2009-09-28
NAVA ID-k: 885108
| Szerző | |
|---|---|
| Rendező | |
| Színészek | |
| Díjak és jelölések |
A felszabadulás 25. évfordulójára pályázat Kritikusok díja Kritikusok díja 1970 |
| Dramaturgok | |
| Technikai munkatársak |
Stuhl Béláné |
| Korhatár - Ifjúságvédelmi skála | 16 - téma |
| Korhatár rövid indoklása |
A hangjáték olyan témákat mutat be, mint a kivégzés és az öngyilkosság. |
Barlay Gusztáv| Státusz | Önálló mű |
|---|---|
| Rádiós műfaji besorolás |
Eredeti hangjáték |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
| Bemutató dátuma | 1970. április 03. 20:40 |
| Ismétlések adatai |
1993-03-29|2009-09-28 |
| Játékidő | 78 perc |
| Eredeti korhatári besorolás | Nincs |
| Egyéb dokumentum | A szerző bevezetője |
| További szereplők |
Péter – Básti Lajos, Ilona – Vass Éva, Attila – Somogyvári Rudolf, Otília – Győri Ilona, Látogató – Szirtes Ádám |
| Előforduló releváns játékterek | Otthon |
| Releváns földrajzi régió | Város |
| Időszinkronitás | Szinkron |
| Megidézett kor (magyar) | 1944-1945 Vészkorszak |
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Tragikus Moralizáló-filozófikus Háborús |
| Szövegforma | DIalógus |
| Történetszál | Hálózattörténet |
| Narratíva/konfliktustípus | Küzdelem, Szenvedéstörténet |
| Dramaturgiai egyéb adatok | Színházszerű |
| Történet időtartama | Több óra |
| Cselekmény kronológiája | Kronologikus |
| Felvétel helye | Stúdió |
| Effektek és technika | Mikrofonplánok |
| Nyelvezet | Köznyelv |
| Főbb szereplőviszonyok | Álidentitás, Bűnügyi, Magánéleti (nem szerelmi), Politikai, Tradícióalapú-/hierarchikus |
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Háztartásbeli, Nyugdíjas, Újkori politikus/káder/középvezető |
| Releváns státuszváltozás és életesemény | Fordulatszerű (bármelyik), Lélektani összeroppanás, Erkölcsi lelepleződés (negatív), Halál |
| Főszereplők releváns kora | Fiatal, Középkorú, Idős |
| Narrátor | Nincs |
| Narráció helye | Szakaszos |
| Párbeszédek jellege | Férfi-férfi, Férfi-nő, Férfi belső monológ, Női belső monológ |
| Zenei jellemzők | Érzelmi, Főcímzene |
| Zenei tipológia | Egyéb szólóhangszer |
| Bemutató médium | Kossuth |
| Forrásmű típusa | Színmű |
| Megidézett kor (nemzetközi) | 20. század, 1939-1945 Második világháború |
| Címkék |
besúgó, „ellenállási mozgalom”, háború, ítélet, kivégzés |
| Társadalmi címkék |
Ellenség, Diktatúra |
| Említések |
Ferenc József Híd, Gestapo, Quisling |