Lázár Ervin

Lenn a kútban 🏆

Magyar hangjáték

Szülői felügyelettel

Lázár Ervin hangjátéka

51 perc

1983. augusztus 27.

(Legalább 2 ismétlés. Műsoron tartva 23 éven át)

Baljós hangulatú | Családi kapcsolatok | Dráma | Komor | Visszaemlékezés |

Eredeti hangjáték

Megközelítés:
Tragédia |Dráma |

Magyar Rádió

Összefoglalás

A Lenn a kútban öregasszonya is a révedezés világába húzódik a férjét betemető kút körül, a tanyáján, ahonnan már csak a halott állandóan jelenlevő emléke miatt sem mozdul.” (Lázár Ervin (1936) A Franka Cirkusz : Hangjátékok / Lázár Ervin. – Bp. : Szépirod. Kvk., 1990. 334 p. : ül. : 17 cm)

A fiú lemegy idős anyjához a pusztára, akit végre fel akar hozni a városba, A nő nem akar menni. Beszélgetéseibe szőtt visszaemlékezésből előtárul élete, a magyar történelem alulnézetből: a 2. világháború, a Rákosi-korszak kollektivizálása, ahol férje megpróbált ellenállni, de ez képtelenség volt: meghalt az általa fúrt kútba menekülve, amivel soha meg nem valósulható kertészetét akarta volna öntözni. Az asszony beleőrül a fájdalomba, és hangokat hall a túlvilágról. Hangjáték a sorsokat megnyomorító politikáról.

A férjre emlékezve belehallgathatunk egy detektoros rádióba is.

Színlap

Lázár Ervin hangjátéka

Rendező: Magos György

Zenei munkatárs: Szendrői Sándor

Dramaturg: Mesterházi Márton

A szereposztásból: Bődörné Sulyok Mária, Feri, a fia – Hegedűs D. Géza, Bődör – Horváth Sándor

valamint: Agárdi Gábor, Bősze György,
Dobák Lajos, Gyarmati Anikó, Győrffy György, György László, Huszár László, Kátai Endre,
Kun Vilmos és a Nemzeti Színház Stúdiójának
tagjai

Közreműködnek a Nemzeti Színház Stúdiójának tagjai, Pataki István, Petrikás László, citerán: Halkovics János

A Rádiószínház bemutatója

1983. augusztus 27. 20.06–20.59 Kossuth Rádió

1999. szept. 11.K 21.04

2006. május 4.

Kritikusok díja Rádiójáték Rendezői díj Magos Gy
Kritikusok díja Rádiójáték Szinész Sulyok Mária

A NAVA oldalán közölt adatok a hangjátékról:
Lázár Ervin hangjátéka
Szereplok:
Bodörné – Sulyok Mária, Feri, a fia – hegedus D.Géza, Bodör –
Horváth Sándor, valamint: Agárdy Gábor, Bosze György, Dobák Lajos,
Gyarmati Anikó, Győrffy György, György László, Huszár László, Kátai
Endre, Kun Vilmos
és a Nemzeti Színház Stúdiójának tagjai
Citerán km. Halkovics János, Pataki István és Petrikás László
A felvételt Kosárszky Péter és Madarász Judit készítette
Zenei Szerkeszto: Szendroi Sándor
Dramaturg: Mesterházi Márton
rendezo: Magos György (1983)
(az 1983. augusztus 27-i adás ism. – További ismétlés: 1999.09.11.)

Ismétlések dátumai: 1999-09-11|2006-05-04
NAVA ID-k: 3373921

Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása

Kézi besorolás AI kategorizálás
Játékidő 51 perc
Bemutató dátuma 1983. augusztus 27.
Rádiós műfaji besorolás Eredeti hangjáték
Szemléletmód, alműfaj, tematika Tragédia
Dráma
Régió Magyarország (közrádió)
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Magyar Rádió
Ismétlések adatai

1999-09-11|2006-05-04

Kézirat vagy gépirat OSZK Színháztörténeti Tár MM 13,464
Szövegforma DIalógus
Előforduló releváns játékterek Otthon
  • Otthon
  • Téesz/birtok/zárt vagy szabadtéri mezőgazdasági objektum
  • Természeti objektum/karakteres tájforma (pl. barlang, sivatag)
  • Túlvilág/isteni territórium
Releváns földrajzi régió Vidék
  • Vidék
  • Természet
  • Absztrakt tér
Időszinkronitás Szinkron
  • Múlt
  • Szinkron
Megidézett kor (magyar) 1959-1989 Kádár-korszak
  • 1944-1945 Vészkorszak
  • 1949-1953 Rákosi-korszak
  • 1956-1959 Forradalom, megtorlás
  • 1959-1989 Kádár-korszak
  • 1989 Rendszerváltás
  • 1959-1969 Korai Kádár-korszak
  • 1970-1979 Érett Kádár-korszak
  • 1980-1988 Késő Kádár-korszak
  • 1948-1953 Államosítás
Történetszál Kapcsolattörténet
  • Egyhősös történet
  • Kapcsolattörténet
Narratíva/konfliktustípus Élettörténet
  • Küzdelem
  • Élettörténet
  • Szenvedéstörténet
Társadalmi címkék

Idősek helyzete

Történet időtartama Egyidejű az előadással
  • Több évtized
Cselekmény kronológiája Flashback
Felvétel helye Stúdió
Nyelvezet Köznyelv
Főbb szereplőviszonyok Magánéleti (nem szerelmi), Nemzedéki
  • Magánéleti (nem szerelmi)
  • Nemzedéki
  • Politikai
  • Belső konfliktus
Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység Nyugdíjas, Paraszt/mezőgazdasági munkás/gazda
  • Eltartott gyerek
  • Paraszt/mezőgazdasági munkás/gazda
  • Újkori politikus/káder/középvezető
  • Szülő vagy házaspár
Releváns státuszváltozás és életesemény Erkölcsi lelepleződés (pozitív)
Főszereplők releváns kora Középkorú, Idős
Narrátor Nincs
Narráció helye Nincs narrátor
Párbeszédek jellege Férfi-nő
Zenei jellemzők Diegetikus - a szereplők zenélnek
Dramaturgiai egyéb adatok Rádiószerű, Mediális önreflexió
Zenei tipológia Egyéb szólóhangszer
Kódolás kész? Kész

A táblázat adatainak és az Összefoglalás résznek a hivatkozása: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49

A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió (MR)

Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:

  • Elnök: Hárs István (1974-1988);
  • Dramaturg-igazgató (Drámai Osztály): Bozó László (1979-1989);
  • Dramaturgia főrendező: Bozó László (1979-1989);
  • Elektroakusztikus Zenei Stúdió: Decsényi János (1975-1994);
  • Falurádió: Simon Ferenc (1967-1988);
  • Gyerekosztály / Gyermekstúdió: Szabó Éva (?) (1976-1988) | Varsányi Anikó (1978-1999);
  • Rádiószínház: Lékay Ottó (1980-1984);

Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.