chevron-downchevron-leftchevron-rightchevron-upquotesearch
Bárdos Pál

Ki az az Emília?

36 perc

1997. január 27. 23:05

Magyar Rádió
Magyar Rádió/MTVA/Radio Budapest

Összefoglalás

A történet egy idős házaspár perlekedésével indul, amiből kiderül az asszony nem veti meg az italt, ezen felül kicsit süket, és talán már a memóriája sem a régi, ami a persze a házsártos szívbeteg férjről ugyancsak elmondható. Lassan tisztul csak a kép: a férjnek igazán egyetlen dolog fontos, megtudni végre a nő szövettani vizsgálatának eredményét, ezért telefonál a kórházba egyre kétségbeesetten, titkolózva felesége előtt, bántó gúnyolódással, rosszkedvű morgással leplezve aggodalmát, melynek okát nem árulja el, bár egyre valószínűbb, hogy bölcs és spicces hitvese átlát rajta…

Színlap

Írta: Bárdos Pál

Férj – Gábor Miklós

Feleség – Vass Éva

A felvételt Liszkai Károly és Komesz Zsolt készítette

Zenéjét összeállította: Hegedűs Emmi

Dramaturg: Solténszky Tibor

Rendező: Varga Géza (1997)

1997. január 27., Bartók, 23.05

2006. április 13. B 10.05

Időtartam: 36 perc

== Bárdos Pál: Ki az az Emília? ==

Sejtelmes zenével kezdődik az érdekes című rádiójáték. Csupán két
szereplő alakítja a szálakat a kicsit több mint 30 perces történetben.

Az 1997-ben adásba került rádiójátékban Gábor Miklós hallható a férj
szerepében, míg feleségét Vass Éva alakítja. Bár a szereplők a
valóságban is házastársak, de a hangjáték története nem róluk szól.
Egy férfi – a férj – titokzatos, suttogó hangon indított
telefonbeszélgetéssel kezdi az eseményeket. Egy nő a konyhából
érdeklődik a hangok után, de hamar tisztázzák, hogy a férj nem szólt a
feleségének, az csupán képzelődik, hiszen senkihez sem beszélt az ura.

A hallgató a címet látva egyből azon kezd gondolkozni, vajon ki
lehet az az Emília. Azonban hamar csalódás éri a kíváncsiskodókat: a
férfi nem szeretőjének telefonálgat, hanem egy orvost akar elérni
telefonon.

A feleség és férje viccesen évődnek az egész történetben, mesterien
alakított párbeszédek tanúi lehetünk. Csípős megjegyzések, játékos
szófordulatok, irónia, és csipkelődés jellemzi az egész rádiójátékot.
Bár a férfi számos megjegyzést tesz felesége állandó alkoholizálására,
süketségére, időnkénti amnéziájára és egyéb negatív tulajdonságaira,
az asszony mégis mindig szelíden, viccesen válaszol a férfinak.
Egyértelmű, hogy a „sértődések” csupán egy házasság kellékei, nem
valódi sértettségre utalnak.

A hallgató azonban az elejétől érzi, valami nincs rendben a
jelenetben, érezhető a feszültség, mintha a tréfálkozás csupán a
hamarosan kitörő vihar előjele lenne.

Humor, sértődések, nevetés és igazmondás jellemzi a házastársak
beszélgetését. Végig úgy tűnik, hogy a férfi vigyáz feleségére, óvja
őt, orvosi eredményei miatt aggódik.

A férfi a fél órás hangjátékban végül ötször próbálja elérni
telefonon az orvost, és a hívások közt eltelt időben, már az elején
kiderül, ki is az az Emília. A hallgató azonban eleinte csalódott:
hiszen túl hamar lelepleződik a titok. A türelmesek azonban a történet
legvégén tanúi lehetnek annak a borzalmas felismerésnek, ami belengte
az egész jelenetet: Emília sokkal jobban kapcsolódik a humoros párhoz,
mint ahogy azt az elején gondolta volna a hallgatóság. Bár a történet
többféleképpen értelmezhető, az utolsó mondatban megjelenik a
borzalom, mely az elejétől kezdve ott bujkált a hangjáték zenéjében és
mondataiban.

Kiderül ugyanis, hogy miért telefonálgat a férj, hogy miért nem veszi
be az orvosságát, és az is, miért piszkálja az iszákos feleségét.
Mindebbe azonban óriási szerepe van Emilíának, aki közelebbi „barátja”
lehet a párnak, mint ahogy azt az elején sejteni lehetett…

”Balázs Rita Rebeka” 2011

Korabeli ajánlószöveg

ejtelmes zenével kezdődik az érdekes című rádiójáték. Csupán két
szereplő alakítja a szálakat a kicsit több mint 30 perces történetben.

Az 1997-ben adásba került rádiójátékban Gábor Miklós hallható a férj
szerepében, míg feleségét Vass Éva alakítja. Bár a szereplők a
valóságban is házastársak, de a hangjáték története nem róluk szól.
Egy férfi – a férj – titokzatos, suttogó hangon indított
telefonbeszélgetéssel kezdi az eseményeket. Egy nő a konyhából
érdeklődik a hangok után, de hamar tisztázzák, hogy a férj nem szólt a
feleségének, az csupán képzelődik, hiszen senkihez sem beszélt az ura.

A hallgató a címet látva egyből azon kezd gondolkozni, vajon ki
lehet az az Emília. Azonban hamar csalódás éri a kíváncsiskodókat: a
férfi nem szeretőjének telefonálgat, hanem egy orvost akar elérni
telefonon.

A feleség és férje viccesen évődnek az egész történetben, mesterien
alakított párbeszédek tanúi lehetünk. Csípős megjegyzések, játékos
szófordulatok, irónia, és csipkelődés jellemzi az egész rádiójátékot.
Bár a férfi számos megjegyzést tesz felesége állandó alkoholizálására,
süketségére, időnkénti amnéziájára és egyéb negatív tulajdonságaira,
az asszony mégis mindig szelíden, viccesen válaszol a férfinak.
Egyértelmű, hogy a „sértődések” csupán egy házasság kellékei, nem
valódi sértettségre utalnak.

A hallgató azonban az elejétől érzi, valami nincs rendben a
jelenetben, érezhető a feszültség, mintha a tréfálkozás csupán a
hamarosan kitörő vihar előjele lenne.

Humor, sértődések, nevetés és igazmondás jellemzi a házastársak
beszélgetését. Végig úgy tűnik, hogy a férfi vigyáz feleségére, óvja
őt, orvosi eredményei miatt aggódik.

A férfi a fél órás hangjátékban végül ötször próbálja elérni
telefonon az orvost, és a hívások közt eltelt időben, már az elején
kiderül, ki is az az Emília. A hallgató azonban eleinte csalódott:
hiszen túl hamar lelepleződik a titok. A türelmesek azonban a történet
legvégén tanúi lehetnek annak a borzalmas felismerésnek, ami belengte
az egész jelenetet: Emília sokkal jobban kapcsolódik a humoros párhoz,
mint ahogy azt az elején gondolta volna a hallgatóság. Bár a történet
többféleképpen értelmezhető, az utolsó mondatban megjelenik a
borzalom, mely az elejétől kezdve ott bujkált a hangjáték zenéjében és
mondataiban.

Kiderül ugyanis, hogy miért telefonálgat a férj, hogy miért nem veszi
be az orvosságát, és az is, miért piszkálja az iszákos feleségét.
Mindebbe azonban óriási szerepe van Emilíának, aki közelebbi „barátja”
lehet a párnak, mint ahogy azt az elején sejteni lehetett…

”Balázs Rita Rebeka” 2O11

Szerző
Rendező
Dramaturg
Korhatár - Ifjúságvédelmi skála Szülői felügyelettel
Korhatár rövid indoklása

Az alkoholizmus motívuma – a szenvedély többszörös emlegetésével, és naturalisztikus színészi játékkal eljátszva – indokolja felnőtt jelenlétét, ha darabot gyerekhallgató hallgatja.

Státusz Önálló mű
Rádiós műfaji besorolás Hangjáték, Eredeti hangjáték
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Magyar Rádió, Magyar Rádió/MTVA/Radio Budapest
Bemutató dátuma 1997. január 27. 23:05
Játékidő 36 perc
Szereposztás
Karakter Színész A karakter gyerek?
Férj Gábor Miklós
Feleség Vass Éva
Előforduló releváns játékterek Otthon
Releváns földrajzi régió Város
Időszinkronitás Szinkron
Megidézett kor (magyar) 1990-2010 Demokrácia kora
Szemléletmód, alműfaj, tematika Tragikus, Tragikomikus, Tárgyilagos
Szövegforma DIalógus
Történetszál Kapcsolattörténet
Narratíva/konfliktustípus Küzdelem, Élettörténet
Dramaturgiai egyéb adatok Színházszerű
Történet időtartama Több perc
Cselekmény kronológiája Kronologikus
Felvétel helye Stúdió
Effektek és technika Mikrofonplánok
Nyelvezet Köznyelv
Főbb szereplőviszonyok Nemek harca, Szerelmi/szexuális
Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység Nincs rá utalás
Releváns státuszváltozás és életesemény Folyamatos (bármelyik), Lélektani összeroppanás, Erkölcsi lelepleződés (pozitív)
Narrátor Nincs
Narráció helye Nincs narrátor
Párbeszédek jellege Férfi-nő
Zenei jellemzők Érzelmi, Főcímzene
Zenei tipológia Klasszikus zene
Technikai adatok Nem tudjuk azonosítani
Bemutató médium Bartók
Megidézett kor (nemzetközi) 1990-1999 Kilencvenes évek
Címkék

egészségügy, szenilitás, alkoholizmus, rák, betegség, udvariatlanság

Társadalmi címkék

Nők helyzete
Idősek helyzete

Említések

whisky, unikum, Új-Zéland

Kapcsolódó rádiójátékok
Filter by
radioplay Post Page
Sort by

Emília Galotti (1999)

Gotthold Ephraim Lessing színműve – 1-2.rész Fordította: Németh László Szereposztás: A h

2

Anyja fia

Zenés idill egy felvonásban Írta: Szili Leontin Rendező. Barsi Ödö

1

Orpheus

Előadás a studióban Színmű egy felvonásban  írta Jean Coctea

1

A pásztor és a királylány

A Rádió Gyermekszínház műsora Andersen születésének 150. évfordulójára Írta Andersen Brigitta Bo

1

Vélemény, hozzászólás?

hu_HUHUN