Ki az az Emília?
Összefoglalás
A történet egy idős házaspár perlekedésével indul, amiből kiderül az asszony nem veti meg az italt, ezen felül kicsit süket, és talán már a memóriája sem a régi, ami a persze a házsártos szívbeteg férjről ugyancsak elmondható. Lassan tisztul csak a kép: a férjnek igazán egyetlen dolog fontos, megtudni végre a nő szövettani vizsgálatának eredményét, ezért telefonál a kórházba egyre kétségbeesetten, titkolózva felesége előtt, bántó gúnyolódással, rosszkedvű morgással leplezve aggodalmát, melynek okát nem árulja el, bár egyre valószínűbb, hogy bölcs és spicces hitvese átlát rajta…
Színlap
Írta: Bárdos Pál
Férj – Gábor Miklós
Feleség – Vass Éva
A felvételt Liszkai Károly és Komesz Zsolt készítette
Zenéjét összeállította: Hegedűs Emmi
Dramaturg: Solténszky Tibor
Rendező: Varga Géza (1997)
1997. január 27., Bartók, 23.05
2006. április 13. B 10.05
Időtartam: 36 perc
Bárdos Pál: Ki az az Emília?
Sejtelmes zenével kezdődik az érdekes című rádiójáték. Csupán két
szereplő alakítja a szálakat a kicsit több mint 30 perces történetben.
Az 1997-ben adásba került rádiójátékban Gábor Miklós hallható a férj
szerepében, míg feleségét Vass Éva alakítja. Bár a szereplők a
valóságban is házastársak, de a hangjáték története nem róluk szól.
Egy férfi – a férj – titokzatos, suttogó hangon indított
telefonbeszélgetéssel kezdi az eseményeket. Egy nő a konyhából
érdeklődik a hangok után, de hamar tisztázzák, hogy a férj nem szólt a
feleségének, az csupán képzelődik, hiszen senkihez sem beszélt az ura.
A hallgató a címet látva egyből azon kezd gondolkozni, vajon ki
lehet az az Emília. Azonban hamar csalódás éri a kíváncsiskodókat: a
férfi nem szeretőjének telefonálgat, hanem egy orvost akar elérni
telefonon.
A feleség és férje viccesen évődnek az egész történetben, mesterien
alakított párbeszédek tanúi lehetünk. Csípős megjegyzések, játékos
szófordulatok, irónia, és csipkelődés jellemzi az egész rádiójátékot.
Bár a férfi számos megjegyzést tesz felesége állandó alkoholizálására,
süketségére, időnkénti amnéziájára és egyéb negatív tulajdonságaira,
az asszony mégis mindig szelíden, viccesen válaszol a férfinak.
Egyértelmű, hogy a „sértődések” csupán egy házasság kellékei, nem
valódi sértettségre utalnak.
A hallgató azonban az elejétől érzi, valami nincs rendben a
jelenetben, érezhető a feszültség, mintha a tréfálkozás csupán a
hamarosan kitörő vihar előjele lenne.
Humor, sértődések, nevetés és igazmondás jellemzi a házastársak
beszélgetését. Végig úgy tűnik, hogy a férfi vigyáz feleségére, óvja
őt, orvosi eredményei miatt aggódik.
A férfi a fél órás hangjátékban végül ötször próbálja elérni
telefonon az orvost, és a hívások közt eltelt időben, már az elején
kiderül, ki is az az Emília. A hallgató azonban eleinte csalódott:
hiszen túl hamar lelepleződik a titok. A türelmesek azonban a történet
legvégén tanúi lehetnek annak a borzalmas felismerésnek, ami belengte
az egész jelenetet: Emília sokkal jobban kapcsolódik a humoros párhoz,
mint ahogy azt az elején gondolta volna a hallgatóság. Bár a történet
többféleképpen értelmezhető, az utolsó mondatban megjelenik a
borzalom, mely az elejétől kezdve ott bujkált a hangjáték zenéjében és
mondataiban.
Kiderül ugyanis, hogy miért telefonálgat a férj, hogy miért nem veszi
be az orvosságát, és az is, miért piszkálja az iszákos feleségét.
Mindebbe azonban óriási szerepe van Emilíának, aki közelebbi „barátja”
lehet a párnak, mint ahogy azt az elején sejteni lehetett…
”Balázs Rita Rebeka” 2011
A NAVA oldalán közölt adatok a hangjátékról:
Írta: Bárdos Pál
A férjSzerepét Gábor Miklós, a feleségét Vass Éva játssza
A felvételt Liszkai Károly és Komesz Zsolt készítette
Zenéjét összeállította: hegedus Emmi
Dramaturg: Solténszky Tibor
rendezo: Varga Géza (1997)
(Az 1997. január 27-i adás ism.)
(Utolsó ismétlés: 1998.02.21.)
Ismétlések dátumai: 1998-02-21|2006-04-13|2011-04-03
NAVA ID-k: 3370922
Korabeli ajánlószöveg
ejtelmes zenével kezdődik az érdekes című rádiójáték. Csupán két
szereplő alakítja a szálakat a kicsit több mint 30 perces történetben.
Az 1997-ben adásba került rádiójátékban Gábor Miklós hallható a férj
szerepében, míg feleségét Vass Éva alakítja. Bár a szereplők a
valóságban is házastársak, de a hangjáték története nem róluk szól.
Egy férfi – a férj – titokzatos, suttogó hangon indított
telefonbeszélgetéssel kezdi az eseményeket. Egy nő a konyhából
érdeklődik a hangok után, de hamar tisztázzák, hogy a férj nem szólt a
feleségének, az csupán képzelődik, hiszen senkihez sem beszélt az ura.
A hallgató a címet látva egyből azon kezd gondolkozni, vajon ki
lehet az az Emília. Azonban hamar csalódás éri a kíváncsiskodókat: a
férfi nem szeretőjének telefonálgat, hanem egy orvost akar elérni
telefonon.
A feleség és férje viccesen évődnek az egész történetben, mesterien
alakított párbeszédek tanúi lehetünk. Csípős megjegyzések, játékos
szófordulatok, irónia, és csipkelődés jellemzi az egész rádiójátékot.
Bár a férfi számos megjegyzést tesz felesége állandó alkoholizálására,
süketségére, időnkénti amnéziájára és egyéb negatív tulajdonságaira,
az asszony mégis mindig szelíden, viccesen válaszol a férfinak.
Egyértelmű, hogy a „sértődések” csupán egy házasság kellékei, nem
valódi sértettségre utalnak.
A hallgató azonban az elejétől érzi, valami nincs rendben a
jelenetben, érezhető a feszültség, mintha a tréfálkozás csupán a
hamarosan kitörő vihar előjele lenne.
Humor, sértődések, nevetés és igazmondás jellemzi a házastársak
beszélgetését. Végig úgy tűnik, hogy a férfi vigyáz feleségére, óvja
őt, orvosi eredményei miatt aggódik.
A férfi a fél órás hangjátékban végül ötször próbálja elérni
telefonon az orvost, és a hívások közt eltelt időben, már az elején
kiderül, ki is az az Emília. A hallgató azonban eleinte csalódott:
hiszen túl hamar lelepleződik a titok. A türelmesek azonban a történet
legvégén tanúi lehetnek annak a borzalmas felismerésnek, ami belengte
az egész jelenetet: Emília sokkal jobban kapcsolódik a humoros párhoz,
mint ahogy azt az elején gondolta volna a hallgatóság. Bár a történet
többféleképpen értelmezhető, az utolsó mondatban megjelenik a
borzalom, mely az elejétől kezdve ott bujkált a hangjáték zenéjében és
mondataiban.
Kiderül ugyanis, hogy miért telefonálgat a férj, hogy miért nem veszi
be az orvosságát, és az is, miért piszkálja az iszákos feleségét.
Mindebbe azonban óriási szerepe van Emilíának, aki közelebbi „barátja”
lehet a párnak, mint ahogy azt az elején sejteni lehetett…
”Balázs Rita Rebeka” 2O11
| Szerző | |
|---|---|
| Rendező | |
| Színészek | |
| Dramaturgok | |
| Technikai munkatársak |
Liszkai Károly |
| Korhatár - Ifjúságvédelmi skála | Szülői felügyelettel |
| Korhatár rövid indoklása |
Az alkoholizmus motívuma – a szenvedély többszörös emlegetésével, és naturalisztikus színészi játékkal eljátszva – indokolja felnőtt jelenlétét, ha darabot gyerekhallgató hallgatja. |
Varga Géza| Státusz | Önálló mű | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rádiós műfaji besorolás |
Eredeti hangjáték Hangjáték Jelenet |
|||||||||
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
|||||||||
| Bemutató dátuma | 1997. január 27. 23:05 | |||||||||
| Ismétlések adatai |
1998-02-21|2006-04-13|2011-04-03 |
|||||||||
| Játékidő | 36 perc | |||||||||
| Szereposztás |
|
|||||||||
| Előforduló releváns játékterek | Otthon | |||||||||
| Releváns földrajzi régió | Város | |||||||||
| Időszinkronitás | Szinkron | |||||||||
| Megidézett kor (magyar) | 1990-2010 Demokrácia kora | |||||||||
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Tragikus Tragikomikus Tárgyilagos |
|||||||||
| Szövegforma | DIalógus | |||||||||
| Történetszál | Kapcsolattörténet | |||||||||
| Narratíva/konfliktustípus | Küzdelem, Élettörténet | |||||||||
| Dramaturgiai egyéb adatok | Színházszerű | |||||||||
| Történet időtartama | Több perc | |||||||||
| Cselekmény kronológiája | Kronologikus | |||||||||
| Felvétel helye | Stúdió | |||||||||
| Effektek és technika | Mikrofonplánok | |||||||||
| Nyelvezet | Köznyelv | |||||||||
| Főbb szereplőviszonyok | Nemek harca, Szerelmi/szexuális | |||||||||
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Nincs rá utalás | |||||||||
| Releváns státuszváltozás és életesemény | Folyamatos (bármelyik), Lélektani összeroppanás, Erkölcsi lelepleződés (pozitív) | |||||||||
| Narrátor | Nincs | |||||||||
| Narráció helye | Nincs narrátor | |||||||||
| Párbeszédek jellege | Férfi-nő | |||||||||
| Zenei jellemzők | Érzelmi, Főcímzene | |||||||||
| Zenei tipológia | Klasszikus zene | |||||||||
| Technikai adatok | Nem tudjuk azonosítani | |||||||||
| Bemutató médium | Bartók | |||||||||
| Forrásmű típusa | Jelenet | |||||||||
| Megidézett kor (nemzetközi) | 1990-1999 Kilencvenes évek | |||||||||
| Címkék |
egészségügy, szenilitás, alkoholizmus, rák, betegség, udvariatlanság |
|||||||||
| Társadalmi címkék |
Nők helyzete |
|||||||||
| Említések |
whisky, unikum, Új-Zéland |