Kedves rokonok

Zenés játék.

Jókai Mór nyomán írta: Ambróczy Ágoston

Zenéjét szerezte: Vincze Ottó

Vezényel: Breitner Tamás

Közreműködik: MRT szimfonikus zenekara, és kamarakórusa

Zenei rendező: Balassa Sándor

Hossz: 79 min

Szereposztás: Bessenyei Ferenc (Berkes Gábor, megyei főjegyző), Kalmár Magda; Szegedi Erika (Zsófi, a lánya), Agárdi Gábor (Gyulássy Menyhért), Orsolya Erzsi (Zsuzsanna a felesége), Palcsó Sándor; Körmendi János (Sándor, jurátus, a fiuk), Korondy György; Fülöp Zsigmond (Károly, jurátus), Kishegyi Árpád; Tahi Tóth László (Sós Jenő, poéta, ex jurátus), Keresztessy Mária (Tinka, az édesanyja), Ercse Margit; Pécsi Ildikó (Lizi, Károly húga), Petress Zsuzsa (Csalavári Júlia, víg özvegy), Kovács Károly (Nánási bácsi, a gyámja), Barlay Zsuzsa; Tábori Nóra (Bábi, cigány asszony), Szögi Arany (Örzse, öreg dajka), Bányai János (Marci, öreg szolgalegény)

1972. aug. 19. K 19.55 A Rádió Dalszínházának bemutatója

1972. szept. 2. URH 18.55

Kossuth, 1973. június 8. péntek 8:20 – 9:40

Két hozományvadász rokonvőlegény praktikából, a „jó partie” kislány és az „aranyhalacska” vígözvegy manipulációjából – felsüléseken és szerencsés fordulatokon keresztül – egyetlenmozgalmas nap alatt miképpen kerekedik kettős kézfogó és hármas lakodalom? – erről szól a darab. Mondanivalója egy mondatban: az igazi rokonság a szerelem. A szerzőpár csak a derűs hangulatot, meg a remek fogurákat vette át Jókai Kedves atyafiak c. elbeszéléséből s Jókai más írásaiból és saját motívumaikból kerekítette ki a vígjátéki cselekményt, amelyben mai életünk mindig aktuális rokonság-komaság komplexumai is felismerhetők.