Hangok az űrben
Karinthy Ferenc hangjátéka
Összefoglalás
Egy lány ismeretleneket tárcsáz, mivel a búcsúzáskor megadott telefonszámnak csak az első három számjegyére emlékszik.
Színlap
Karinthy Ferenc hangjátéka
Szereposztás:
Lány hang – Ruttkai Éva, Női hang – Máthé Erzsi,
Vastag hang – Deák Sándor, Asszonyhang – Báró Anna,
Férfihang – Básti Lajos, Öreg hang – Pethes
Sándor, Központ-hang – Tábori Nóra, Zsiros hang –
Soós Lajos, Lágy hang – Velenczey István, Néni
hang – Lázár Mária, Német hang – Juhász Éva,
Gyerek hang – Incze Ferenc
A hangfelvételt Stuhl Béláné és Váci Györgyné készítette
Zenei munkatárs: Troszt Margit
Dramaturg: Kopányi György
Rendező: Barlay Gusztáv (1973)
1973. február 26.
58 perc
Prix Italia nevezés
A dramaturgia 1971-es Petőfi hangjátékpályázat 2. díjas darabja.
Korabeli ajánlószöveg
Karinthy Ferencnek nincsenek kiagyalt figurái. Az ő hősei itt járnak-kelnek köztünk, ismerjük és felismerjük őket: ott ülnek a presszó szomszédos asztalánál, ott hevernek az uszoda fövenyén, a gőzben, az utcán botlunk beléjük. És mégis, amikor képernyőn, színpadon látjuk őket, amikor a rádióban találkozunk velük, valami jótékony varázslat a föld fölé emeli őket.
A költészet vesz rá bennünket arra, hogy bűneikkel is jótékonyan bánjunk, hogy megbocsássunk nekik, hisz vétkeik is oly ismerősek, egy kissé a mi vétkeink is. Ebben a hangjátékban is ez az írói humanizmus érvényesül elsősorban.
A vétkezők mindenekelőtt önmaguk ellen vétenek, s nyomban kiderül, hogy aki önmaga ellen vét, a társadalommal is összeütközésbe kerül. Abban a században, amelyikben az „elidegenedés” talán a legsűrűbben használt szó, a magány káros tünetté lett.
A Hangok az űrben hőseinek szinte légszomjuk támad ebben az egyedüllétben. Ott ülnek üres szobájukban, a telefon mellett várakoznak, naphosszat járják a várost, kalandra és csodára áhítozva. A lány, aki egy Duna-parti bolyongás után autóstoppal jut haza, mindössze pár szót vált azzal a férfival, aki az út végén – jóformán át sem gondolva, miért teszi – csupán a telefonszámát kiáltja utána.
S mire felocsúdik, már jóformán nyoma sincs az egész históriának… Még az a telefonszám se marad meg pontosan az emlékezetében, találgatni kell, hajszolni kell, minden hasonló szám sorra kerül, s a vonal túlsó végén lassan egy egész társadalom bontakozik ki: ravaszkodók, fecsegők, elutasítottak és elutasítók. Aztán valaki azt mondja: „Igen, én hoztam be Pestre, és örülök, hogy felhívott”, és a fuldokló lány belekapaszkodik a szalmaszálba…
Majd váratlan fordulat következik, riasztó, nem várt fordulat, ami aztán fölöslegessé teszi a további próbálkozásokat.
Nem véletlen, hogy ez a mű a Rádió tavalyi hangjátékpályázatán díjat kapott, hogy kijutott Olaszországba is, a hangjáték-világfesztiválra, a Prix Italia-ra, és ott is feltűnést keltett. Több ország jelentette be az igényét a sugárzásra, s maga az olasz rádió már meg is vásárolta.
A Hangok az űrben tiszta lírával átszőtt dráma, izgalmas, helyenként mulatságos, amellett élményszerű: élethű töredéke mindennapi életünknek.
K. Gy.
Hétfő, Kossuth 21.03.
| Szerző | |
|---|---|
| Rendező | |
| Színészek | |
| Díjak és jelölések |
Kritikusok díja Kritikusok díja 1973 Petőfi-évforduló hangjátékpályázat 1971 Prix Italia Prix Italia 1972 |
| Dramaturgok | |
| Zenei szerkesztők | |
| Technikai munkatársak | |
| Korhatár - Ifjúságvédelmi skála | Mindenkinek |
Barlay Gusztáv
Básti Lajos (62)
Deák Sándor (64)
Máthé Erzsi (46)
Ruttkai Éva (46)
Tábori Nóra (45)
Velenczey István (48)
Kopányi György| Státusz | Önálló mű |
|---|---|
| Rádiós műfaji besorolás |
Hangjáték Eredeti hangjáték |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
| Bemutató dátuma | 1973. február 26. 21:03 |
| Játékidő | 58 perc |
| Eredeti korhatári besorolás | Nincs |
| További szereplők |
Lányhang – Ruttkai Éva, Női hang – Máthé Erzsi, Vastag hang – Deák Sándor, Asszonyhang – Báró Anna, Férfihang – Básti Lajos, Öreg hang – Pethes Sándor, Központ-hang – Tábori Nóra, Zsíros hang – Soós Lajos, Lágy hang – Velenczey István, Néni hang – Lázár Mária, Német hang – Juhász Éva |
| Képgaléria |
Ismerkednek a színészek Karinthy Ferenc Hangok az űrben c. rádiójátékával (Rádióújság) |
| Előforduló releváns játékterek | Otthon |
| Releváns földrajzi régió | Város |
| Időszinkronitás | Szinkron |
| Megidézett kor (magyar) | 1959-1989 Kádár-korszak |
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Romantikus |
| Szövegforma | DIalógus |
| Történetszál | Kapcsolattörténet |
| Narratíva/konfliktustípus | Keresés |
| Dramaturgiai egyéb adatok | Rádiószerű |
| Történet időtartama | Egyidejű az előadással |
| Cselekmény kronológiája | Kronologikus |
| Nyelvezet | Köznyelv, Idegen nyelv |
| Főbb szereplőviszonyok | Álidentitás, Szerelmi/szexuális |
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Nincs rá utalás |
| Főszereplők releváns kora | Fiatal, Középkorú |
| Narrátor | Nincs |
| Narráció helye | Nincs narrátor |
| Párbeszédek jellege | Nő-nő, Férfi-nő |
| Bemutató médium | Kossuth |
| Címkék |
telefon, keresés, tárcsázás, stoppos, elidegenedés |
| Említések |
Vác, Margit híd |