Mészöly Miklós

Fakó foszlányok, nagy esők évadján

Magyar hangjáték

16+

Mészöly Miklós elbeszélése

23 perc

1991. január 20.

(Legalább 2 ismétlés. Műsoron tartva 20 éven át)

Bizarr | Hátborzongató | Intellektuális | Komor | Provokatív | Szokatlan | Zavarba ejtő |

Adaptáció
Felolvasás

Megközelítés:
Életkép |

Magyar Rádió

Összefoglalás

„A Fakó foszlányok…-at az életmű kiemelkedő pontjának, sok tekintetben (az intertextusok burjánzása, a medializált elbeszélői pozíció és az újfajta prózatechnik megjelenése miatt is) a pályaív egyik csúcs- és határpontjának tartom. Feltételezem továbbá, hogy e beszély – az Anno és a Sutting ezredes… záróakkordjaként, Mészöly Műhelynaplókban emlegett regénytervének egyik darabjaként – egy hármas kompozíció záró részét képezi. Hipotézisem szerint ugyanis a meg nem írt nagyregény (az úgynevezett „Magyar Orlando”) megvalósult darabjai úgy tagolódnának triptichonszerűen, hogy egy-egy nagy alaptémát hangszerelnének újra – miközben a történelmi múltat, a rég elmúlt tudatokat intertextusokkal idézik meg és alakítják át.

Ennek megfelelően az Anno lenne a szülés/születés mesternarratívájának elbeszélése, a Sutting ezredes… a szerelemé, a Fakó foszlányok… pedig a halálé. S e három élményszerű tapasztalat kiválasztásának az lenne az apropója, hogy többrétűen alkalmasak (s mindegyik máshogy!) az elbeszélői technika megújítására, mivel mindhárom beszélyben regiszterek keveredésével teremtődik meg a szereplői és elbeszélői tudatok „állapotának” átmenetisége, ami a késői Mészöly-próza egyik sajátságának tekinthető”- írja Győri Orsolya. Nos, pontosan erre számíthat a hallgató is e rádióra alkalmazott beszélyben, ahol mindig fúj a szél, esik az eső, és egyre jobban, és minden narrált szó három és ennek megfelelően háromféleképp tipografált idézőjelben hangzik el. Izgalmas megoldás a nyelvújításelőtti latinos szavak akusztikus csillagozása. A labanc világ borzalmai, és egy prostituált (és politikai prostituáltak)  részletes irodalmi leírása állhatnak fókuszpontjában a hangjátékról alkotott emlékeknek.

Talán mintha egy Tarr Béla filmben lennénk, ami folyamatosan narrálja saját magát.

Színlap

Írta: Mészöly Miklós

Elmondja: Gáspár Sándor és Vallai Péter

Zenei munkatárs: Török Etel

Szerkesztette: Varga Viktor

Rendezte: Magos György

hossz: 23 min

(1991)

1991. január 20.

”Bartók” 1996.01.17. 14:05

Kossuth Rádió 2011-11-26 21:06 (53′)

A NAVA oldalán közölt adatok a hangjátékról:
Mészöly Miklós elbeszélése
Elmondja: Gáspár Sándor és Vallai Péter
Szerkesztő: Varga Viktor
Rendező: Magos György (1991)

Ismétlések dátumai: 1996-01-17|2011-11-26
NAVA ID-k: 1293586

Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása; További forrás a Magyar Rádió Irodalmi Osztályának ún. "Skontró" adatai

Szerző:
Rendező:
Dramaturg:
Színészek:
Zenei szerkesztő:
KorhatárNot safe for work (NSFW)
Korhatár (ifjúságvédelmi)16 - explicit
A korhatár indoklása

Az emelkedett stílusban is elhangozhat traumatikus borzalom és szexuális tartalom.

Játékidő 23 perc
Bemutató dátuma 1991. január 20.
Rádiós műfaji besorolás Adaptáció
Felolvasás
Szemléletmód, alműfaj, tematika Életkép
Régió Magyarország (közrádió)
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Magyar Rádió
Eredeti korhatári besorolás 12
Ismétlések adatai

1996-01-17|2011-11-26

Forrásmű típusa Novella, elbeszélés
Szövegforma Felolvasás
Történet időtartama Absztrakt idő
Cselekmény kronológiája Nem meghatározható
Felvétel helye Stúdió
Nyelvezet Emelkedett stílus, Régies stílus
Főbb szereplőviszonyok Nemek harca
Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység Feudális rang/arisztokrata, Erőszakszerv tagja, Prostituált
Narrátor Férfi narrátor, Mesélő
Narráció helye Emlékező
Párbeszédek jellege Férfi monológ
Korhatár - edukációs skála Not safe for work (NSFW)

A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió (MR)

Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:

  • Elnök: Gombár Csaba (1990-1993); Forrás
  • Elektroakusztikus Zenei Stúdió: Decsényi János (1975-1994);
  • Gyerekosztály / Gyermekstúdió: Varsányi Anikó (1978-1999);
  • Irodalmi Főszerkesztőség: Varga Lajos Márton (1991); Forrás
  • Szórakoztató Osztály: László György (1987-1993);

Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.

hu_HUHUN