Harold Pinter

Egy kis fájdalom

Összefoglalás

Egy öregedő házaspár dialógusa hétköznapi témákról. A férj szürreális módon szorong egy gyufaárustól (néma szereplő), aki mindannak a megtestesítője, akit egy öregedő férfi fenyegetésnek érez.

Színlap

Harold Pintér hangjátéka
Fordította: Varannai Aurél
Rendező: Magos György
Edward — Tomanek Nándor, Flóra — Ruttkai Éva
A felvételt Gajdos Ferenc és Takács Péter készítette
Dramaturg: Mesterházi Márton

1978. 03. 15.

1984. dec. 14. 3. m. 13.05

Nehéz helyzetbe kerül az ember, ha az utóbbi évtizedek egyik legjelentősebb drámaírójának, Harold Pintérnek, és nálunk alig játszott darabjainak szeretne az ínyenceken kívül is híveket (hallgatókat) toborozni, mert anélkül, hogy bárkit is elriasztana, be kell vallania, hogy Pintér művei nehezen megfejthető rejtvények és a bennük ábrázolt világ — bármennyire mulatságos is eleinte —, mégsem szívderítő.
A rejtvény megfejtésében maga a szerző sem sokat segít; egy riporternek arra a kérdésére, hogy mi darabjainak célja, azt felelte: „A menyét a bárszekrény alatt”. Ez a különös és meghökkentő válasz nyilvánvalóan inkább viccnek fogható föl, mégis arra figyelmeztet, hogy a konkrét mondanivaló helyett a darabokban jelenlevő világra figyeljünk.
A Pintér darabjaiban megjelenő fizikai világ nagyon szűk térre korlátozódik, általában egyetlen szobára — ebben a hangjátékban Edward és Flóra kertes házára, a hétköznapi nyugalom, a biztonság otthonára, ahol virágokat gondozva, esszéírói terveket dédelgetve élnek, és ahonnan — ki tudja, mióta — ki se teszik a lábukat. Hogy mi elől húzódik a házaspár ebbe a menedékbe? Az elől, ami körülveszi őket, az ismeretlen, félelmetes, borzalmakkal fenyegető külvilág elől.
Ám ez a külvilág — egy rongyos, öreg gyufaárus személyében, akiről nem tudjuk, kicsoda, honnét jött, mit akar, akar-e egyáltalán valamit — mégiscsak bejut a nyugalom fészkébe és fejetetejére állítja apróságokkal bíbelődő, a maga abszurditásában mulatságos életüket, és az emberi állapot felszínre bukkanó borzalma az ajkunkra fagyasztja a mosolyt.
Azt hiszem, jó néhány hangjáték rejtvényfejtő dramaturgi munkája után kezdő rendezőként az ember nem kívánhat magának izgalmasabb feladatot, mint hogy egy ilyen talányos világ összes rejtvényeinek megfejtése után úgy képzelje el a színészek hangján megszólaló játékot, hogy az más módon kifejezve, de ugyanazokat a rejtvényeket adja föl a hallgatóknak is. Hiszen Pintér darabjainak különös feszültsége éppen abban rejlik, hogy a szereplők felszíni cselekvése aprólékosan indokolt, lelkiállapota pontosan körülhatárolható, ám a háttér, az indíték homályba vész. Az író nem árul el többet szereplőiről, mint amennyit ők tudnak önmagukról, és mivel nemcsak másokat, hanem önmagukat is meg akarják győzni, hogy szép, hasznos, boldog életet élnek, nem tudhatjuk — hiszen már ők sem tudják —, hogy amit a régi életükről ma állítanak, igaz-e vagy sem. Talán nem is fontos, hogy Edward valaha földesúr, tudós vagy utcai árus volt-e, sokkal érdekesebb, hogy milyen ember ma.
Magos György 1978

Korabeli ajánlószöveg

Nehéz helyzetbe kerül az ember, ha az utóbbi évtizedek egyik legjelentősebb drámaírójának, Harold Pintérnek, és nálunk alig játszott darabjainak szeretne az ínyenceken kívül is híveket (hallgatókat) toborozni, mert anélkül, hogy bárkit is elriasztana, be kell vallania, hogy Pintér művei nehezen megfejthető rejtvények és a bennük ábrázolt világ — bármennyire mulatságos is eleinte —, mégsem szívderítő.
A rejtvény megfejtésében maga a szerző sem sokat segít; egy riporternek arra a kérdésére, hogy mi darabjainak célja, azt felelte: „A menyét a bárszekrény alatt”. Ez a különös és meghökkentő válasz nyilvánvalóan inkább viccnek fogható föl, mégis arra figyelmeztet, hogy a konkrét mondanivaló helyett a darabokban jelenlevő világra figyeljünk.
A Pintér darabjaiban megjelenő fizikai világ nagyon szűk térre korlátozódik, általában egyetlen szobára — ebben a hangjátékban Edward és Flóra kertes házára, a hétköznapi nyugalom, a biztonság otthonára, ahol virágokat gondozva, esszéírói terveket dédelgetve élnek, és ahonnan — ki tudja, mióta — ki se teszik a lábukat. Hogy mi elől húzódik a házaspár ebbe a menedékbe? Az elől, ami körülveszi őket, az ismeretlen, félelmetes, borzalmakkal fenyegető külvilág elől.
Ám ez a külvilág — egy rongyos, öreg gyufaárus személyében, akiről nem tudjuk, kicsoda, honnét jött, mit akar, akar-e egyáltalán valamit — mégiscsak bejut a nyugalom fészkébe és fejetetejére állítja apróságokkal bíbelődő, a maga abszurditásában mulatságos életüket, és az emberi állapot felszínre bukkanó borzalma az ajkunkra fagyasztja a mosolyt.
Azt hiszem, jó néhány hangjáték rejtvényfejtő dramaturgi munkája után kezdő rendezőként az ember nem kívánhat magának izgalmasabb feladatot, mint hogy egy ilyen talányos világ összes rejtvényeinek megfejtése után úgy képzelje el a színészek hangján megszólaló játékot, hogy az más módon kifejezve, de ugyanazokat a rejtvényeket adja föl a hallgatóknak is. Hiszen Pintér darabjainak különös feszültsége éppen abban rejlik, hogy a szereplők felszíni cselekvése aprólékosan indokolt, lelkiállapota pontosan körülhatárolható, ám a háttér, az indíték homályba vész. Az író nem árul el többet szereplőiről, mint amennyit ők tudnak önmagukról, és mivel nemcsak másokat, hanem önmagukat is meg akarják győzni, hogy szép, hasznos, boldog életet élnek, nem tudhatjuk — hiszen már ők sem tudják —, hogy amit a régi életükről ma állítanak, igaz-e vagy sem. Talán nem is fontos, hogy Edward valaha földesúr, tudós vagy utcai árus volt-e, sokkal érdekesebb, hogy milyen ember ma.
Magos György 1978

Szerző
Rendező
Színészek
Fordítók
Dramaturgok
Technikai munkatársak
Gajdos Ferenc
Korhatár - edukációs skálaKlasszikus
Korhatár - Ifjúságvédelmi skála16 - téma
Korhatár rövid indoklása

Egy öregedő férfi egzisztenciális szorongása nem túl érdekes téma egy gyereknek vagy kamasznak.

Státusz Önálló mű
Rádiós műfaji besorolás Eredeti hangjáték
Fordítás
Hangjáték
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Magyar Rádió
Bemutató dátuma 1978. március 15. 21:12
Ismétlések adatai

1982. július 11., 3. műsor 20.00

Játékidő 60 perc
Eredeti korhatári besorolás Nem ismert
Szereposztás
Karakter Színész A karakter gyerek?
Edward Tomanek Nándor
Flora Ruttkai Éva
Előforduló releváns játékterek Otthon
Releváns földrajzi régió Nincs információ
Időszinkronitás Szinkron
Megidézett kor (magyar) Nem értelmezhető vagy nem magyar téma
Szemléletmód, alműfaj, tematika Moralizáló-filozófikus
Groteszk
Szövegforma DIalógus
Történetszál Kapcsolattörténet
Narratíva/konfliktustípus Küzdelem
Dramaturgiai egyéb adatok Filmszerű
Történet időtartama Egyidejű az előadással
Cselekmény kronológiája Kronologikus
Felvétel helye Stúdió
Nyelvezet Köznyelv
Főbb szereplőviszonyok Nemek harca, Szerelmi/szexuális, Ontológiai-hierarchikus
Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység Háztartásbeli, Kereskedő, vállalkozó, Tudós
Főszereplők releváns kora Idős
Narrátor Nincs
Narráció helye Nincs narrátor
Párbeszédek jellege Férfi-nő
Zenei jellemzők Nincs zene
Korhatár - edukációs skála Klasszikus
Technikai adatok Sztereó
Forrásmű típusa Rádiójáték
Megidézett kor (nemzetközi) Korra utalás nélküli cselekmény
Címkék

angol, öregedés, házasság, félelem, szorongás

Társadalmi címkék

Középkorúak, idősek helyzete

Nyomtatott megjelenés Lékay Ottó – Maráz László – Mesterházi Márton (szerk.): Csataszimfónia. Európa, Budapest, 1979.

Vélemény, hozzászólás?