Lengyel Péter

Cseréptörés

Magyar hangjáték

Szülői felügyelettel

Lengyel Péter regényét rádióra alkalmazta és rendezte: Bozó László

65 perc

1980. július 02.

(Legalább 4 ismétlés. Műsoron tartva 29 éven át)

Családi kapcsolatok | Dráma | Felnőtté válás | Háborús |

Hangjáték
Adaptáció

Megközelítés:
Tárgyilagos |Háborús |Szocialista |Realista |

Magyar Rádió

Összefoglalás

A főhős nem ismerte a háborúban eltűnt apját. Most, huszonévesen elhatározza, hogy felkutatja apja emlékeit, és megtudja, ki volt ő. A kutatás közben anyja személyiségéről is többet megtud. Felidéződnek a második világháborús évek, az ostrom, a dögcédula, amivel gyerekkorában játszott, a Margit-híd felrobbantása, amikor ő pár éves volt, és apja emléke után kiutazik a Szovjetunióba is. Valószínűleg sokan találtak életükkel párhuzamot a darabban, ami tíz évvel korábban játszódik, de visszatekint még a háborúra is. A címbeli cseréptörés egy bújócska játék végére utal, amikor mindenkinek elő kell bújnia rejtekhelyéről: egy ilyen előbújtatásról szól a darab. A 70-es években még élt a múlt elhallgatásának hagyománya, ahogyan megküzdöttünk ezekkel az időkkel, talán ezt próbálja megtörni a darab, a hallgatót is hasonló szembenézésre invitálva.

A hangjáték a főhős és a szereplők visszaemlékezései, naplói, gondolatainak felolvasásából áll, kevés dramatizált jelenettel.

Színlap

Lengyel Péter regényét rádióra alkalmazta és rendezte: Bozó László
Szereposztás:
Bárán János – Hegedűs D.Géza,
Anya – Kohut Magda, Evetke – Haumann
Péter, Gazsi – Szersén Gyula,
Húsvétné – Máthé Erzsi, Ábel – Őze
Lajos, Ari néni – Tolnay Klári,
Illés – Tahi Tóth László, Császár –
Kállai Ferenc, Szabó – Szabó Sándor,
Beszélő – Avar István, Apa – Gábor
Miklós, Korodi – Mádi Szabó Gábor,
Valérka – Csomós Mari
Szerkesztő: Simon László (1980)
1980. július 2.

1996. 08. 07.
1999. január 14. 14.05 Bartók Rádió,
2003. ápr. 9. P 2.49

(65 perc)

A NAVA oldalán közölt adatok a hangjátékról:
Lengyel Péter regényét rádióra alkalmazta és rendezte: Bozó László
Szereposztás:
Bárán János – Hegedűs D.Géza,
Anya – Kohut Magda,
Evetke – Haumann Péter,
Gazsi – Szersén Gyula,
Husvétné – Máthé Erzsi,
Ábel – Őze Lajos,
Ari néni – Tolnay Klári,
Illés – Tahi Tóth László,
Császár – Kállai Ferenc,
Szabó – Szabó Sándor,
Beszélő – Avar István,
Apa – Gábor Miklós,
Korodi – Mádi Szabó Gábor,
Valérka – Csomós Mari
Szerkesztő: Simon László (1980)

Ismétlések dátumai: 1996-08-07|2003-04-09|2009-09-05
NAVA ID-k: 871590

Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása

Szerző:
Rendező:
Rádióra alkalmazó:
Színészek: (13 fő, átl. 50 év)
Korhatár (ifjúságvédelmi)Szülői felügyelettel
A korhatár indoklása

Háborúról, ostromról, éhező gyerekekről szól a darab, de érthető a gyerekeknek is, ha a kontextust megmagyarázzák. A darab azonban az ifjúkori apakeresésről szól.

Kézi besorolás AI kategorizálás
Játékidő 65 perc
Bemutató dátuma 1980. július 02.
Rádiós műfaji besorolás Hangjáték
Adaptáció
Szemléletmód, alműfaj, tematika Tárgyilagos
Háborús
Szocialista
Realista
Régió Magyarország (közrádió)
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Magyar Rádió
Ismétlések adatai

1996-08-07|2003-04-09|2009-09-05

Forrásmű első megjelenésének éve 1978
Forrásmű típusa Regény
Szövegforma Többszereplős monodráma
Előforduló releváns játékterek Otthon, Kulturális objektum
  • Otthon
  • Kulturális objektum
  • Jármű (űrhajó is)
  • Köztér
Releváns földrajzi régió Város, Külföld
  • Város
  • Külföld
  • Út(on) (a Földön)
Időszinkronitás Múlt
  • Múlt
  • Szinkron
Megidézett kor (magyar) 1925-1943 Konszolidált Horthy-korszak, 1944-1945 Vészkorszak, 1945-1948 Koalíciós korszak, 1959-1989 Kádár-korszak
  • 1944-1945 Vészkorszak
  • 1959-1989 Kádár-korszak
  • 1970-1979 Érett Kádár-korszak
  • 1980-1988 Késő Kádár-korszak
Történetszál Egyhősös történet
  • Egyhősös történet
Narratíva/konfliktustípus Keresés
  • Keresés
  • Küzdelem
  • Élettörténet
Címkék

háború, apa nélküliség, szembenézés

Történet időtartama Több évtized
  • Több évtized
Cselekmény kronológiája Flashback
Felvétel helye Stúdió
Nyelvezet Köznyelv
Főbb szereplőviszonyok Magánéleti (nem szerelmi), Nemzedéki, Politikai, Belső konfliktus
  • Magánéleti (nem szerelmi)
  • Nemzedéki
  • Politikai
  • Belső konfliktus
Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység Művész vagy tömegszórakoztató-művész (író kivételével)
  • Erőszakszerv tagja
  • Író/újságíró
  • Szülő vagy házaspár
Releváns státuszváltozás és életesemény Erkölcsi felemelkedés (jellemfejlődés - pozitiv)
Főszereplők releváns kora Fiatal
Narrátor Férfi narrátor, Mesélő
Párbeszédek jellege Férfi-férfi, Férfi belső monológ, Női levél, napló, dokumentum
Dramaturgiai egyéb adatok Rádiószerű
Kódolás kész? Kész

A táblázat adatainak és az Összefoglalás résznek a hivatkozása: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49

A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió (MR)

Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:

  • Elnök: Hárs István (1974-1988);
  • Dramaturg-igazgató (Drámai Osztály): Bozó László (1979-1989);
  • Dramaturgia főrendező: Cserés Miklós (1958-1981) | Bozó László (1979-1989);
  • Elektroakusztikus Zenei Stúdió: Decsényi János (1975-1994);
  • Falurádió: Simon Ferenc (1967-1988);
  • Gyerekosztály / Gyermekstúdió: Szabó Éva (?) (1976-1988) | Varsányi Anikó (1978-1999);
  • Rádiószínház: Lékay Ottó (1980-1984);

Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.