Bunker
Magyar hangjáték
Mészöly Miklós hangjátéka
Összefoglalás
Nem tudjuk, hol, mikor, milyen háborúban vagyunk, csak azt, hogy réges-régen kezdődött, hiszen a négy katonaszereplő közül a közlegényt az idősebb őrmester még gyerekként menti ki az egyik földdel egyenlővé tett városból és veszi be a csapatba másfél évtizeddel korábban. A hadnagy, az őrmester, a tizedes, a közlegény amúgy mindentől elzártan, mint örökös előőrs él a Bunkerben, kap utasításokat a parancsnokságtól, és vár, noha front egyik oldalán sem történik régóta semmi. Egy napon két öreg civil és egy fiatal nő bukkan fel, akik a parancsnokság engedélyével kiásnák azt a hordó zsírt, amit még a lány gyerekkorában rejtettek el az aknazárral védett „senkiföldjén”, túl a Bunkeren. Érkezésük mindent összezavar. Nem tudjuk innentől kezdve mi is történik, csak annyit, hogy a nő közelgő végzete valahol a csoportos erőszakként és a lovagias udvarlás szélsőségeiként sejlik föl, és bár semmi sem biztos, a hadnagy végül is megerőszakolja a védtelen lányt, míg a fiatal közlegényt már ugyanez az erőszak tapasztalatától megkeményedő, védelmet kereső nő csábítja szerelemre.
A jövő, a történet vége homályba vész: csak a civilek halálát, és hadnaggyal szakító legénység dezertálását lehet sejteni…
A történet több mint pusztán disztópikus parabola a háború – minden háború – értelmetlenségéről. Természetesen ez is, de ezen felül emberi életstratégiák és „bűnbeesések” általánosabb példázata is, amennyiben a szereplők viszonya a lányhoz, egymáshoz, a háborúhoz választott életutakat is jelölhet.
Színlap
Mészöly Miklós hangjátéka
Szereplők:
Hadnagy – Garas Dezső, őrmester – Vajda László, Tizedes – Papp Zoltán, Közlegény – Rudolf Péter, Lány – Papp Vera, Első öreg – Kun Vilmos, Második öreg – Garai József
Zenei szerkesztő: Horkai Rózsa
Technikai munkatárs: Varga Károly és Nyírő Zsuzsa
Dramaturg: Bárdos Pál
Rendező: Székely Gábor (1987)
1987. február 18. link
2001. jan. 18.
2002. nov. 11.
2007. 01. 22.
2011. 05. 23.
Eredeti cím: Hárman a faluból
A NAVA oldalán közölt adatok a hangjátékról:
Mészöly Miklós hangjátéka
Szereplok:
Hadnagy – Garas Dezső, rmester – Vajda László, Tizedes – Papp
Zoltán, Közlegény – Rudolf Péter, Lány – Papp Vera, Elso öreg – Kun
Vilmos, Második öreg – Garai József
A felvételt Varga Károly és Nyíreö Zsuzsa készítette
Zenei Szerkeszto: Horkai Rózsa
Dramaturg: Bárdos Pál
rendezo: Székely Gábor (1987)
A Rádiószínház musora
(Az 1987. február 18-i adás ism.)
(További ismétlés: 2003.04.30)
Ismétlések dátumai: 2001-01-18|2003-04-30|2007-01-22
NAVA ID-k: 3394542
Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása
| Szerző: | ||
|---|---|---|
| Rendező: | ||
Székely Gábor (43)Katona József Színház |
||
| Dramaturg: | ||
| Színészek: (7 fő, átl. 49 év) | ||
| Zenei szerkesztő: | ||
| Technikai munkatárs: | ||
| Korhatár (ifjúságvédelmi) | 16 - téma 16 - nyugalmat megzavaró hang | |
| A korhatár indoklása |
A háborús téma, a részletesen elmesélt véres epizódokkal, a megerőszakolás stilizált, de enigmatikusságában is felkavaró jelenete miatt a rádiójáték gyerekhallgatóknak nem ajánlott. |
|
| Kézi besorolás | AI kategorizálás | |
|---|---|---|
| Játékidő | 79 perc | |
| Bemutató dátuma | 1987. február 18. | |
| Rádiós műfaji besorolás |
Eredeti hangjáték |
|
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Tragikus Moralizáló-filozófikus Utópia/disztópia Háborús |
|
| Régió | Magyarország (közrádió) | |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
|
| Státusz | Önálló mű | |
| Szövegkönyv | bunker | |
| Ismétlések adatai |
2001-01-18|2003-04-30|2007-01-22 |
|
| Forrásmű típusa | Színmű | |
| Szövegforma | DIalógus | |
| Előforduló releváns játékterek | Katonai objektum |
|
| Releváns földrajzi régió | Nincs információ |
|
| Időszinkronitás | Nem ismert |
|
| Megidézett kor (magyar) | Nem értelmezhető vagy nem magyar téma |
|
| Megidézett kor (nemzetközi) | Korra utalás nélküli cselekmény |
|
| Történetszál | Hálózattörténet |
|
| Narratíva/konfliktustípus | Szenvedéstörténet, Átváltozás |
|
| Címkék |
katonaság, háború, béke, népírtás, bűn, büntetés, magány, közösség, egzisztencializmus |
|
| Történet időtartama | Több óra |
|
| Cselekmény kronológiája | Kronologikus | |
| Felvétel helye | Stúdió | |
| Effektek és technika | Speciális effektek, Mikrofonplánok | |
| Nyelvezet | Köznyelv | |
| Főbb szereplőviszonyok | Magánéleti (nem szerelmi), Nemzedéki, Szerelmi/szexuális, Szolgálati-hierarchikus |
|
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Erőszakszerv tagja |
|
| Releváns státuszváltozás és életesemény | Fordulatszerű (bármelyik), Erkölcsi leépülés (jellemfejlődés - negatív), Lélektani összeroppanás, Halál | |
| Főszereplők releváns kora | Fiatal, Középkorú | |
| Narrátor | Nincs | |
| Narráció helye | Nincs narrátor | |
| Zenei jellemzők | Érzelmi, Átvezetőzene | |
| Dramaturgiai egyéb adatok | Színházszerű, Erőszak | |
| Zenei tipológia | Elektronikus, szintetizátor, elektroakusztikus |
A táblázat adatainak és az Összefoglalás résznek a hivatkozása: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49
Létrehozva: 2021. 09. 28.; Revíziók: 2022. 06. 28.; 2022. 07. 04.; 2022. 07. 20.; 2022. 07. 22.; 2023. 08. 22.; 2023. 08. 28.; 2024. 04. 11.; 2024. 10. 11.; 2026. 05. 26.
A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió (MR)
Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:
- Elnök: Hárs István (1974-1988);
- Dramaturg-igazgató (Drámai Osztály): Bozó László (1979-1989);
- Dramaturgia főrendező: Bozó László (1979-1989);
- Elektroakusztikus Zenei Stúdió: Decsényi János (1975-1994);
- Falurádió: Simon Ferenc (1967-1988);
- Gyerekosztály / Gyermekstúdió: Szabó Éva (?) (1976-1988) | Varsányi Anikó (1978-1999);
- Rádiószínház: Maráz László (1987);
- Szórakoztató Osztály: László György (1987-1993);
Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.








