Mészöly Miklós

Bunker

Magyar hangjáték

Kiemelkedő hangjáték
16+

Mészöly Miklós hangjátéka

79 perc

1987. február 18.

(Legalább 5 ismétlés. Műsoron tartva 24 éven át)

Eredeti hangjáték

Megközelítés:
Tragikus |Moralizáló-filozófikus |Utópia/disztópia |Háborús |

Magyar Rádió

Kiemelkedő rádiójátékok

Szövegkönyv

TOVÁBBI FELDOLGOZÁSOK:

Bunker (SFB) (1989) - Magos György

Összefoglalás

Nem tudjuk, hol, mikor, milyen háborúban vagyunk, csak azt, hogy réges-régen kezdődött, hiszen a négy katonaszereplő közül a közlegényt az idősebb őrmester még gyerekként menti ki az egyik földdel egyenlővé tett városból és veszi be a csapatba másfél évtizeddel korábban. A hadnagy, az őrmester, a tizedes, a közlegény amúgy mindentől elzártan, mint örökös előőrs él a Bunkerben, kap utasításokat a parancsnokságtól, és vár, noha front egyik oldalán sem történik régóta semmi. Egy napon két öreg civil és egy fiatal nő bukkan fel, akik a parancsnokság engedélyével kiásnák azt a hordó zsírt, amit még a lány gyerekkorában rejtettek el az aknazárral védett „senkiföldjén”, túl a Bunkeren. Érkezésük mindent összezavar. Nem tudjuk innentől kezdve mi is történik, csak annyit, hogy a nő közelgő végzete valahol a csoportos erőszakként és a lovagias udvarlás szélsőségeiként sejlik föl, és bár semmi sem biztos, a hadnagy végül is megerőszakolja a védtelen lányt, míg a fiatal közlegényt már ugyanez az erőszak tapasztalatától megkeményedő, védelmet kereső nő csábítja szerelemre.
A jövő, a történet vége homályba vész: csak a civilek halálát, és hadnaggyal szakító legénység dezertálását lehet sejteni…

A történet több mint pusztán disztópikus parabola a háború – minden háború – értelmetlenségéről. Természetesen ez is, de ezen felül emberi életstratégiák és „bűnbeesések” általánosabb példázata is, amennyiben a szereplők viszonya a lányhoz, egymáshoz, a háborúhoz választott életutakat is jelölhet.

Színlap

Mészöly Miklós hangjátéka
Szereplők:
Hadnagy – Garas Dezső, őrmester – Vajda László, Tizedes – Papp Zoltán, Közlegény – Rudolf Péter, Lány – Papp Vera, Első öreg – Kun Vilmos, Második öreg – Garai József

Zenei szerkesztő: Horkai Rózsa
Technikai munkatárs: Varga Károly és Nyírő Zsuzsa
Dramaturg: Bárdos Pál
Rendező: Székely Gábor (1987)
1987. február 18. link 

2001. jan. 18.

2002. nov. 11.

2007. 01. 22.

2011. 05. 23.

cikk

Eredeti cím: Hárman a faluból

A NAVA oldalán közölt adatok a hangjátékról:
Mészöly Miklós hangjátéka
Szereplok:
Hadnagy – Garas Dezső, rmester – Vajda László, Tizedes – Papp
Zoltán, Közlegény – Rudolf Péter, Lány – Papp Vera, Elso öreg – Kun
Vilmos, Második öreg – Garai József
A felvételt Varga Károly és Nyíreö Zsuzsa készítette
Zenei Szerkeszto: Horkai Rózsa
Dramaturg: Bárdos Pál
rendezo: Székely Gábor (1987)
A Rádiószínház musora
(Az 1987. február 18-i adás ism.)
(További ismétlés: 2003.04.30)

Ismétlések dátumai: 2001-01-18|2003-04-30|2007-01-22
NAVA ID-k: 3394542

Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása

Hasonló rádiójátékok*

  1. Harold Pinter: A hegylakók nyelve (1989)

AI-besorolás

Az aktuális hangjáték AI által kinyert kategóriái és kulcsszavai.

AI saját kategóriák (*)

Műfaji kategóriák*
háborús példázat/parabola háborús dráma sci-fi
Hangműfaj*
eredeti hangjáték hangjáték/rádiójáték történelmi hangjáték erkölcsi hangjáték
Hangulat*
nyomasztó disztópikus tragikus bizonytalan erőszakos
Téma*
bűn, nyomozás és titok háború és civil sors természet és környezet sci-fi és jövőkép szabadság és bezártság erkölcsi döntés és felelősség
Összekötő műfaj*
Háborús erkölcsi próbatétel
Műfaji jelzők*
háborús mitikus/vallási erkölcsi/morális tudományos-fantasztikus/sci-fi lírai tragikus
Főcsoportok*
Hatalmi és társadalmi mintázatok Morális és lélektani mintázatok Műfaji és formai mintázatok

AI kulcsszavak

Kulcsszavak
háborús disztópia bunkerparabola zárt katonai tér senkiföldje morális bűnbeesés erőszak

Tengelyprofil

Szerző:
Rendező:
Székely Gábor (43)Katona József Színház
Dramaturg:
Színészek: (7 fő, átl. 49 év)
Zenei szerkesztő:
Technikai munkatárs:
Korhatár (ifjúságvédelmi)16 - téma
16 - nyugalmat megzavaró hang
A korhatár indoklása

A háborús téma, a részletesen elmesélt véres epizódokkal, a megerőszakolás stilizált, de enigmatikusságában is felkavaró jelenete miatt a rádiójáték gyerekhallgatóknak nem ajánlott.
Kézi besorolás AI kategorizálás
Játékidő 79 perc
Bemutató dátuma 1987. február 18.
Rádiós műfaji besorolás Eredeti hangjáték
Szemléletmód, alműfaj, tematika Tragikus
Moralizáló-filozófikus
Utópia/disztópia
Háborús
Régió Magyarország (közrádió)
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Magyar Rádió
Státusz Önálló mű
Szövegkönyv bunker
Ismétlések adatai

2001-01-18|2003-04-30|2007-01-22
Forrásmű típusa Színmű
Szövegforma DIalógus
Előforduló releváns játékterek Katonai objektum
  • Katonai objektum
  • Természeti objektum/karakteres tájforma (pl. barlang, sivatag)
  • Köztér
Releváns földrajzi régió Nincs információ
  • Absztrakt tér
Időszinkronitás Nem ismert
  • Absztrakt
Megidézett kor (magyar) Nem értelmezhető vagy nem magyar téma
  • Nem értelmezhető vagy nem magyar téma
Megidézett kor (nemzetközi) Korra utalás nélküli cselekmény
  • Korra utalás nélküli cselekmény
Történetszál Hálózattörténet
  • Hálózattörténet
Narratíva/konfliktustípus Szenvedéstörténet, Átváltozás
  • Szenvedéstörténet
  • Átváltozás
Címkék

katonaság, háború, béke, népírtás, bűn, büntetés, magány, közösség, egzisztencializmus
Történet időtartama Több óra
  • Több óra
Cselekmény kronológiája Kronologikus
Felvétel helye Stúdió
Effektek és technika Speciális effektek, Mikrofonplánok
Nyelvezet Köznyelv
Főbb szereplőviszonyok Magánéleti (nem szerelmi), Nemzedéki, Szerelmi/szexuális, Szolgálati-hierarchikus
  • Magánéleti (nem szerelmi)
  • Nemzedéki
  • Szerelmi/szexuális
  • Szolgálati-hierarchikus
  • Belső konfliktus
Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység Erőszakszerv tagja
  • Eltartott gyerek
  • Erőszakszerv tagja
  • Rab/elítélt
Releváns státuszváltozás és életesemény Fordulatszerű (bármelyik), Erkölcsi leépülés (jellemfejlődés - negatív), Lélektani összeroppanás, Halál
Főszereplők releváns kora Fiatal, Középkorú
Narrátor Nincs
Narráció helye Nincs narrátor
Zenei jellemzők Érzelmi, Átvezetőzene
Dramaturgiai egyéb adatok Színházszerű, Erőszak
Zenei tipológia Elektronikus, szintetizátor, elektroakusztikus

A táblázat adatainak és az Összefoglalás résznek a hivatkozása: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49

Létrehozva: 2021. 09. 28.; Revíziók: 2022. 06. 28.; 2022. 07. 04.; 2022. 07. 20.; 2022. 07. 22.; 2023. 08. 22.; 2023. 08. 28.; 2024. 04. 11.; 2024. 10. 11.; 2026. 05. 26.

A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió (MR)

Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:

  • Elnök: Hárs István (1974-1988);
  • Dramaturg-igazgató (Drámai Osztály): Bozó László (1979-1989);
  • Dramaturgia főrendező: Bozó László (1979-1989);
  • Elektroakusztikus Zenei Stúdió: Decsényi János (1975-1994);
  • Falurádió: Simon Ferenc (1967-1988);
  • Gyerekosztály / Gyermekstúdió: Szabó Éva (?) (1976-1988) | Varsányi Anikó (1978-1999);
  • Rádiószínház: Maráz László (1987);
  • Szórakoztató Osztály: László György (1987-1993);

Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.