A nép nevében
Fejér Gábor rádiójátéka.
Rendező: Molnár Mihály.
Személyek: Kardos Péterné — Sallay Kornélia, MIke Lajos — Molnár Tibor, Virág Károly — Gózon Gyula, Kádár Mihály — Képesi József, Bodnár — Lengyel VIlmos, Hámori — Csákányi LÁszló, Vállalatvezető — Bodor Tibor, Geréb, párttitkár — Gera Zoltán, Lehelné — Hollós Melitta, Zinner — Csók István, Pichler — Lázár Gida, Tanácselnök — Sz. Szabó István, Boros, népi ülnök — Gárday Lajos. Államügyész — Horváth Jenő, Simon Rózsa — Győri Ilona. Beszélő — Rafael Márta. Szakszervezeti titkár — Raksányi Gellért.
1951. április 22., vasárnap, 20:20, Kossuth
1951. július 30. K., 21.00
A Szabad Európa Rádió Hungarian Monitoring összefoglalása: „KOSSUTH julius 30 . 21 .00 h A nép nevében – Rádiójáték. Magyar szerző műve, a szerző nevét nem lehetett érteni. A darab egy porcellán gyárban kezdődik , szereplői: Kovácsné, akinek a férjét Horthy fasiszta vérbírósága kivégeztette . Kádár Mihály, aki szereti az asszonyt és el is akarja venni. Virág Károly, öreg munkás, aki szobrászművész és igen elégedetlen a gyárral, amely most villamos kapcsolókat gyárt, személyzeti főnök , pártitkár és az üzem vezetősége . Kovácsnét az üzem javaslata alapján a bíróság népi tanácsába küldik . A bíróság elé feljelentés érkezik Virág Mihály ellen , aki nem jól dolgozik , szabotál, elrontotta az uj kemencét. A tanuk mind ellene vallanak és a bíróság a perrendtartás alapján már el is ítélné 5 – 10 évre , mint a hároméves terv ellenségét, de Kovácsné, mint a nép kiküldött birája megmenti az ártatlanul bevádolt munkást. Elmegy a gyárba,megvizsgálja a kemencét és a gyárban megtartott második tárgyaláson kideríti a csalást . A személyzeti főnök összejátszott Kádár Mihállyal, ők rontották el a kemencét, csak azért, hogy Kádárnak nagybb legyen a százaléka , többet keressen és ebből 15 %-ot a személyzeti főnök kaphasson . Virág Károlyt felmentik és megengedik, hogy folytassa a szobrászkodást. Megígéri, hogy ezentúl nem busuló juhászokat csinál, hanem vidám, küzdő embereket. „
Korabeli ajánlószöveg
Ki égette el a magasfeszültségű szigetelőket, az üzemben ki a szabotőr? — Ezt a kérdést kell kiderítenie özvegy Kardos Péternének egy dunántúli porcelángyárban. A fiatal Kardosnét a Párt ugyanis a népbíróság tagjául jelölte, mint az üzem egyik legjobb munkását.
A gyanút az igazi tettes egy öreg porcelánfűstörőre tereli. Hogyan bogozza ki Kardosné biztos kézzel, világos fejjel a szabotázs szálait és hogyan ítélkezik elfogulatlanul a tettes felett, annak ellenére, hogy egyéni érzelmeit kell legyőznie?
A váratlan, izgalmas fordulatról mindent megtudunk, ha meghallgatjuk ezt a hangjátékot, amelynek szerzője maga is — porcelángyári munkás.
Szerző | |
---|---|
Rendező | |
Színészek |
Rádiós műfaji besorolás |
Eredeti hangjáték |
---|---|
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
Bemutató dátuma | 1951. április 22. |
Előforduló releváns játékterek | Gyár/üzem |
Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Szocialista |
Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Munkás |