A majomfestő
Japán mű magyar hangjáték-változata
Korabeli ajánló
„Nyugodjék meg, Felséges Asszonyom. A várbörtönből többé nem kerül elő a nyomorult. Ezzel a mázolmánnyal meg ne törődjék. A csirkefogó sose azt pingálta, ami van, hanem amit szeretne, hogy volna.”Így beszél a királynőnek a lordkancellár Szukitori-méről, az elcsapott udvari festőről, akinek a neve magyarul: a Látó. Ez a meg nem értett, zseniális művész azonban nem ember, hanem – majom, ahogy a rádiójáték többi szereplője is az. A Majomkirályságban játszódik a lírai-groteszk történet, mely azt példázza, hová sodorhat egy országot a józan szóra nem figyelő tömegőrület. A Távol-Keleten igen sok versben és elbeszélésben szerepelnek emberi tulajdonságokkal felruházott majmok; ezt a hagyományt újítja fel Kidzsima Hadzsime japán író A majomfestő című elbeszélésének rádióváltozata. (Kidzsima egyébként a magyar irodalom legjobb külföldi népszerűsítői közé tartozik; egyebek közt József Attila verseit fordította, és a Rozsdatemető japán kiadásához is ő írta a bevezetőt.)”
Színlap
Kidzsima Hadzsime japán író novelláját rádióra alkalmazta: Gergely Ágnes
Rendezte: Török Tamás
Közreműködött: Csók István, Garas Dezső, Greguss Zoltán, Horkai János, Lázár Gedeon, Psota Irén, Ráday Imre, Szilassy Gyula, Szirmai Jenő, Szoó György és Várady György.
Bemutató: 1967. 11. 22. 20:30-20:57 Kossuth.
Ismétlések: 1968. 01. 13. 17:13-17:40 Petőfi,
1969. 08. 04. 18:10-19:27 Petőfi. (A Közkívánatra c. műsorban.)
„„Nyugodjék meg, Felséges Asszonyom. A várbörtönből többé nem kerül elő a nyomorult. Ezzel a mázolmánnyal meg ne törődjék. A csirkefogó sose azt pingálta, ami van, hanem amit szeretne, hogy volna.”Így beszél a királynőnek a lordkancellár Szukitori-méről, az elcsapott udvari festőről, akinek a neve magyarul: a Látó. Ez a meg nem értett, zseniális művész azonban nem ember, hanem – majom, ahogy a rádiójáték többi szereplője is az. A Majomkirályságban játszódik a lírai-groteszk történet, mely azt példázza, hová sodorhat egy országot a józan szóra nem figyelő tömegőrület. A Távol-Keleten igen sok versben és elbeszélésben szerepelnek emberi tulajdonságokkal felruházott majmok; ezt a hagyományt újítja fel Kidzsima Hadzsime japán író A majomfestő című elbeszélésének rádióváltozata. (Kidzsima egyébként a magyar irodalom legjobb külföldi népszerűsítői közé tartozik; egyebek közt József Attila verseit fordította, és a Rozsdatemető japán kiadásához is ő írta a bevezetőt.)”
Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása
| Szerző: | ||
|---|---|---|
| Rendező: | ||
| Rádióra alkalmazó: | ||
| Színészek: (10 fő, átl. 50 év) | ||
| Kézi besorolás | AI kategorizálás | |
|---|---|---|
| Bemutató dátuma | 1967. november 22. | |
| Rádiós műfaji besorolás |
Adaptáció |
|
| Régió | Magyarország (közrádió) | |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
|
| Forrásmű típusa | Novella, elbeszélés |
Létrehozva: 2021. 09. 28.; Revíziók: 2024. 04. 05.; 2026. 05. 23.; 2026. 05. 26.
A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió és Televízió (MRT)
Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:
- Elnök: Tömpe István (1962-1974);
- Dramaturgia főrendező: Cserés Miklós (1958-1981);
- Falurádió: Simon Ferenc (1967-1988);
- Irodalmi Főosztály: Zentai János (1963-1973);
- Szórakoztató Osztály: Bozó László (1967-1968);
Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.





