Mesterházi Lajos (†+16)

Jelentés a túlvilágról

Magyar rádiójáték gyermekeknek

1990s

27 perc

1995. július 05.

Gyerek- vagy ifjúsági műsor | Kisember |

Adaptáció
Rádiójáték gyermekeknek

Megközelítés:
Dráma |

Magyar Rádió

Összefoglalás

Gyerekek egy csapata nagy kirándulást tervez a „túlvilágra”, a Hármashatár-hegy túlsó felére. Közben halljuk őket, ahogy ki-ki felvág valamivel, sztahanovista apukájával. Aztán amikor elmennek, a banda fő tagja megbetegszik, és csak elképzeli, hol járnak a többiek. De nem jutnak el a hegy másik oldalára, mert elkezdenek játszani. A gyerekek persze összevesznek a skulózáson, ahol az ackost elnyeri valaki és még a Verne Gyula könyvért sem adja vissza, az otthonmaradt gyereknek pedig az fáj, hogy a többiek eljátszották az időt és nem tudták neki elmondani, milyen a túlvilág.

Hogy kirándultak, hogyan élték meg kapcsolataikat gyerekek, mi volt fontos nekik, a játékosoknak és az álmodozónak, az 1950-es években.

A jeleneteket zongora-hegedű motívumok választják el, érzékeltetve, hogy komoly darabról van szó.

Korabeli ajánló

Nem horror, nem sci-fi; ifjúságinak álcázott realista-jelképés novella, 1955-ből. 1955 a tisztességes kommunisták – a szó akkor még nem a csecsemőgyilkos szinonimája volt – keserves csalódásának éve.  Az ember-szabadító, eszme-tisztázó Nagy Imre megbukik, Rákosi Mátyás győz, s aki a kettős hatalom másfelé éve alatt nem hozzá törleszkedett, annak törleszt. (Az író is kap egy kemény sípcsont-rúgást.)
A „túlvilág” – a novella hősei, a korszak lét- és gondolkodásmódjába belenőtt angyalföldi proligyerekek szóhasználata szerint – a Hármashatár-hegyen túli rejtelmes világ, ahol sokkal tovább süt a nap. Meg kellene nézni. Nekikészülni, odagyalogolni, felmászni. Kemény feladat, de megéri, hogy szívvel-lélekkel rászánja magát az ember. Az országnak is azt ígérték, hogy emberszabadító, nagy feladatra fogunk össze, önzetlenül, egymásért, bármi kicsinyes érdeket, hatalomvágyat félredobva.
(Mesterházi Márton)

 

Színlap

Mesterházi Lajos elbeszélését rádióra alkalmazta: Mesterházi Márton
Ifjúsági hangjáték
Szereplők:
Mama – Zsolnay Júlia
Laci – Varga Gábor
Servadac – Göttinger Pál (gyerekszínész)
Fefej – Gádor Miklós (gyerekszínész)
Jani – Szilágyi Gergely  (gyerekszínész)
Feri – Lajkó Ferenc  (gyerekszínész)
Berek – Staub Gábor  (gyerekszínész)
Berek kisöccsei – Deák Márton és Márk Antónia  (gyerekszínész)
Bemondó – Bérczy Krisztina
Zenei munkatárs: Molnár András
Dramaturg: Vágó Péter
Rendező: Varsányi Anikó
A felvételt készítette: Kosárszy Péter és Maksay Helga

Történik 1955-ben

Szövege olvasható

1995. július 5. P 20.00-20.27 Bemutató

Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása; További forrás a Magyar Rádió Irodalmi Osztályának ún. "Skontró" adatai

Szerző:
Dramaturg:
Rádióra alkalmazó:
Színészek: (10 fő, átl. 16 év)
Zenei szerkesztő:
Technikai munkatárs:
KorhatárGyerekeknek
Korhatár (ifjúságvédelmi)Mindenkinek
Kézi besorolás AI kategorizálás
Játékidő 27 perc
Bemutató dátuma 1995. július 05.
Rádiós műfaji besorolás Adaptáció
Rádiójáték gyermekeknek
Szemléletmód, alműfaj, tematika Dráma
Bemutató médium Petőfi
Régió Magyarország (közrádió)
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Magyar Rádió
Nyomtatott megjelenés Budapest, 1968. (6. évfolyam) „Budapesti novellák" 1955. https://library.hungaricana.hu/hu/view/Budapest_1968/?query=Jelent%C3%A9s%20a%20t%C3%BAlvil%C3%A1gr%C3%B3l&pg=117&layout=s
Forrásmű első megjelenésének éve 1955
Forrásmű típusa Novella, elbeszélés
Szövegforma DIalógus
Előforduló releváns játékterek Otthon, Természeti objektum/karakteres tájforma (pl. barlang, sivatag), Köztér
  • Otthon
  • Természeti objektum/karakteres tájforma (pl. barlang, sivatag)
  • Köztér
Releváns földrajzi régió Város
  • Természet
  • Város
  • Út(on) (a Földön)
Időszinkronitás Múlt
  • Múlt
Megidézett kor (magyar) 1953-1956 Sztálin halála, politikai enyhülés, hat
  • Nem értelmezhető vagy nem magyar téma
Történetszál Hálózattörténet
  • Hálózattörténet
Narratíva/konfliktustípus Keresés
  • Keresés
  • Kaland(sor)
  • Szenvedéstörténet
Történet időtartama Több nap
  • Több nap
Cselekmény kronológiája Kronologikus
Felvétel helye Stúdió
Nyelvezet Argó/szleng
Főbb szereplőviszonyok Magánéleti (nem szerelmi)
  • Magánéleti (nem szerelmi)
  • Nemzedéki
  • Képességbeli
  • Rokoni
Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység Eltartott gyerek
  • Diák
  • Eltartott gyerek
  • Szülő vagy házaspár
Releváns státuszváltozás és életesemény Erkölcsi lelepleződés (negatív)
Főszereplők releváns kora Gyerek
Narrátor Nincs
Narráció helye Nincs narrátor
Párbeszédek jellege Gyerek-gyerek
Zenei jellemzők Átvezetőzene
Dramaturgiai egyéb adatok Filmszerű
Zenei tipológia Klasszikus zene
Korhatár - edukációs skála Gyerekeknek
Kódolás kész? Kész

A táblázat adatainak és az Összefoglalás résznek a hivatkozása: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49

A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió (MR)

Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:

  • Elnök: Szirányi János (1994-1996);
  • Dramaturgia főrendező: Varsányi Anikó (1994-2002);
  • Gyerekosztály / Gyermekstúdió: Varsányi Anikó (1978-1999) | Papp János 1995 (1995);
  • Irodalmi Főszerkesztőség: Kőrösi Zoltán (1994-1995); Forrás

Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.