Jelentés a túlvilágról

Gyerekek egy csapata nagy kirándulást tervez a „túlvilágra”, a Hármashatár-hegy túlsó felére. Közben halljuk őket, ahogy ki-ki felvág valamivel, sztahanovista apukájával. Aztán amikor elmennek, a banda fő tagja megbetegszik, és csak elképzeli, hol járnak a többiek. De nem jutnak el a hegy másik oldalára, mert elkezdenek játszani. A gyerekek persze összevesznek a skulózáson, ahol az ackost elnyeri valaki és még a Verne Gyula könyvért sem adja vissza, az otthonmaradt gyereknek pedig az fáj, hogy a többiek eljátszották az időt és nem tudták neki elmondani, milyen a túlvilág.

Hogy kirándultak, hogyan élték meg kapcsolataikat gyerekek, mi volt fontos nekik, a játékosoknak és az álmodozónak, az 1950-es években.

A jeleneteket zongora-hegedű motívumok választják el, érzékeltetve, hogy komoly darabról van szó.

Nem horror, nem sci-fi; ifjúságinak álcázott realista-jelképés novella, 1955-ből. 1955 a tisztességes kommunisták – a szó akkor még nem a csecsemőgyilkos szinonimája volt – keserves csalódásának éve.  Az ember-szabadító, eszme-tisztázó Nagy Imre megbukik, Rákosi Mátyás győz, s aki a kettős hatalom másfelé éve alatt nem hozzá törleszkedett, annak törleszt. (Az író is kap egy kemény sípcsont-rúgást.)
A „túlvilág” – a novella hősei, a korszak lét- és gondolkodásmódjába belenőtt angyalföldi proligyerekek szóhasználata szerint – a Hármashatár-hegyen túli rejtelmes világ, ahol sokkal tovább süt a nap. Meg kellene nézni. Nekikészülni, odagyalogolni, felmászni. Kemény feladat, de megéri, hogy szívvel-lélekkel rászánja magát az ember. Az országnak is azt ígérték, hogy emberszabadító, nagy feladatra fogunk össze, önzetlenül, egymásért, bármi kicsinyes érdeket, hatalomvágyat félredobva.
(Mesterházi Márton)

Mesterházi Lajos elbeszélését rádióra alkalmazta: Mesterházi Márton
Ifjúsági hangjáték
Szereplők:
Mama – Zsolnay Júlia
Laci – Varga Gábor
Servadac – Göttinger Pál (gyerekszínész)
Fefej – Gádor Miklós (gyerekszínész)
Jani – Szilágyi Gergely  (gyerekszínész)
Feri – Lajkó Ferenc  (gyerekszínész)
Berek – Staub Gábor  (gyerekszínész)
Berek kisöccsei – Deák Márton és Márk Antónia  (gyerekszínész)
Bemondó – Bérczy Krisztina
Zenei munkatárs: Molnár András
Dramaturg: Vágó Péter
Rendező: Varsányi Anikó
A felvételt készítette: Kosárszy Péter és Maksay Helga

Történik 1955-ben

Szövege olvasható

1995. július 5. P 20.00-20.27 Bemutató