Első Kanadai Regénygyár ★

„Első kanadai regénygyár“ címen hallhatjuk ma este 8.10-kor Kilián Zoltán legújabb hangjátékát, amelynek eredeti, fordulatos meseszövése lebilincselően szórakoztatónak ígérkezik. A hangjáték rövid tartalma a következő: Reginald Sounders bélistás kanadai rendőr találkozik Jessie Bysshe ugyancsak bélistás tisztviselőnővel. Rövid beszélgetés után a leány felhívja arra, hogy indítsák meg az Első Kanadai Regénygyárat, a fiú rendőrségi élményei alapján. A Regénygyár pompásan működik. Reginald felveti egyszer a gondolatot, hogy filmeket kellene írni. Házassági ajánlatot is tesz Jessienek, de a lány kikosarazza azzal, hogy ő egy Cage nevű filmszínészbe szerelmes. Egy a jégmezőkön lejátszódó film forgatásához érkezik a mese. Jessie játssza benne a főszerepet, Cage mellett. Reginald azonban elrabolja Jessiet és elviszi Kanada ősi rengetegeibe. Az egész világsajtó tele van a vakmerő rablás hírével, az egész rendőrséget mozgósították. A két cégtárs már jóideje együtt él az erdőben. Jessie megbékült a sorsával, szereti Reginaldot. Rendőrörjárat jelentkezik náluk azzal, hogy letartóztatási parancsuk van és Reginaldot el kell vinniük. Jessie elkéri a körözőlevelet, összetépi azt és kijelenti, hogy a maga jószántából jött ide, nem rabolta el senki, házasságot szeretne kötni minél előbb. Ez rövidesen meg is történik és boldogan indulnak vissza, hogy befejezzék a megkezdett filmet és tovább folytassák a munkát a most már világszerte ismert Első Kanadai Regénygyárban (Délibáb)

Kilián Zoltán vidám, szatirikus rádiófilmje hét hangképből áll.

1. hangkép: Az aranybánya felfedezése.
   Reginald Saunders, B-listás kanadai rendőr a folyóparton megismerkedik Jessie Bysshe B-listás tisztviselőnővel. A leány eleinte visszautasítja a rendőrt, amikor azonban megtudja, hogy a híres kanadai lovasrendőrségnél szolgált, nyakába ugrik és összecsókolja, mert úgy véli, hogy a B-listás rendőr valóságos aranybánya. A rendőr élményeiben ugyanis üzleti lehetőségek rejlenek, rá is veszi őt, hogy alapítsák meg együtt az Első Kanadai Regénygyárat. Az irodalmi vállalat valóban meg is indul.

2. hangkép: A párizsi ruha.
   A vállalat első hangjátékát a rendőr diktálja gépbe, és ketten mindjárt el is játsszák. Egy Amerikába áttelepült párizsi női szabász virágos kedvében énekel az utcán. Egy női rendőr igazoltatni akarja, a szabász azonban azt ígéri, hogy remek párizsi ruhákkal látja el, ha nem állítja őt elő. Kedves, játékos huzavona után a rendőrnő rááll az alkura. A hangjáték eljátszása után Jessie kifejezi megelégedését, de korszerű befejezésül egy áruházi elemet is belesző a darabba, hogy az irodalomnak értelme is legyen.

3. hangkép: Happy end a regény elején.
   A regénygyár remekül megy, s egy mulatság alkalmával Reginald felveti az eszmét, hogy filmeket kellene írni. Előbb azonban – mondja – családi részvénytársaságot kellene csinálni a regénygyárból. A leány kijelenti, hogy egy Cage nevű filmszínészbe szerelmes, különben sincs szüksége társra a regénygyárban, egyedül akar tovább dolgozni mint író. Mulatságos vita után a leány kidobja a férfit.

4. hangkép: A B-listázott szerelem.
   Reginald elmondja Cage-nek megcsalattatását. A moziszínész bemutatja a rendőrt a gazdájának, mert úgy látja, hogy a rendőr-író valóságos moziképekben beszél. Reginald el is adja „A slwashoreeki nőrablás” című filmtervét a filmesnek. Közben odaérkezik a filmgyárba Jessie is, akinek Reginald eldicsekszik eredményeivel. Jessie erre hízelegni kezd neki, és kéri, hogy vegye vissza cégtársnak. Amikor azonban Reginald már örül annak, hogy a lányt feleségül veheti, a leány ismét kineveti, mert csak moziszínésznői képességeiről akart megbizonyosodni.

5. hangkép: A jégmezők menyasszonyai.
   A filmszerződést megkötik, a női főszerepet Jessie kapja, a férfi főszerepet Cage. A filmgyáros valami világraszóló reklámot szeretne, s Reginald azt javasolja, hogy a nőrablást ő maga fogja végrehajtani, mégpedig komolyan, úgy, hogy az írónőt kutyaszánon, repülőgépen és lóháton elviszi Kanada ősrengetegébe. Ezzel a nőrablással az egész világsajtó foglalkozik majd. Ha azután ezt a reklámlehetőséget kiaknázták, Reginald visszahozza hűtlen cégtársát, és befejezik a filmet, melynek címét időközben „A jégmezők menyasszonyaira” változtatták.

6. hangkép: A nagy filmjeinél.
   A film felvételei a világ legészakibb rendőrállomásán folynak, ahol örökös téli sötétségben, egyedüllétben élnek a rendőrök. Ide cseppen be egy előkelő társaság gyönyörű hölgyekkel, akik kíváncsiak erre a romantikus helyre. A szövegkönyv szerint a rendőrök elrabolják a hölgyeket, és kutyaszánjaikon elszáguldanak velük. A felvételnél Reginald leüti Caget, aki Jessie-t akarja elrabolni, és a leányt felkapva kutyaszánján elvágtat vele. Az összekötözött Jessie hiába tiltakozik, Reginald közli vele, hogy többé nem engedi sem lerázni, sem becsapni magát: viszi őt Kanadába, és ott fognak élni ezentúl.

7. hangkép: Befejezés.
   A két cégtárs már régóta szerelemben él együtt a kanadai őserdőkben. Egyszer csak rendőrőrjárat jelentkezik, hogy letartóztassák Reginaldot, a nőrablót. Jessie azonban kijelenti, hogy önszántából jött ide, így a rendőrök elmennek. A két cégtárs valóban felkeresi az anyakönyvvezetőt, majd az ifjú menyecske azt kéri, hogy nászútra menjenek el a világ legészakibb rendőrőrsére. Az őrsön csecsemőket szorongató rendőrfeleségek fogadják őket: kiderül ugyanis, hogy a nőrablással egybekötött szenzációs film az emberek figyelmét a sarkvidéki rendőrök sorsára irányította, így a kormány a rendőröknek nősülési engedélyt adott. Hazatértükkor Reginald elárulja a nagy reklám történetét, és diadalmasan mondja, hogy milyen furfangos és üzleti érzéke is van a nőnek, végül mégiscsak a férfi kerekedik felül. A zokogó Jessie-t azután azzal vigasztalja, hogy azt az összeget, amelyet a reklámötletért kapott, Jessie nevére tette a bankba. Jessie boldogan ismeri el legyőzetését, és együtt mennek haza, tovább folytatni a már világszerte ismert Első Kanadai Regénygyárat.

(Pesti Hírlap rádiómelléklete)