Összefoglalás
„Crossover folkopera”, „folkopera kobzos közjátékokkal”, „mítoszrekonstrukció”, „ősi magyar naphéroszok” története, „érckori” „üdvtörténet”. A Magyar Nemzet, Origo és megyei napilapokban méltatott darab zenei anyaga a lemezen kiadott – 114 perces – változatból származik, amihez prózai, dramatizált összekötő jelenetek készültek. A darab alapja egy létező magyar mese, a Két aranyhajú ifjú. A darab a népmesei világbeli történetet jelentősen átdolgozva a való világba teszi, amiben a mágikus elemek is igaznak hatnak. Ha jól értem a történetet (HH), az Árpád-korban a király egy pogány lányt vesz feleségül, aki megjósolja az aranyhajú gyerekek születését, és szül is hármat; amit a keresztény udvar nem néz jó szemmel, lévén pogányok, s ez adja a konfliktust: a túl modern, nyugati kereszténységet követő magyar uralkodó ebben a párhuzamos világban megtartja a pogány magyar elemeket is. A darabban sok helyen megjelennek az óvodából ismert mágikus mondókák sorai, a szerelemcsütörtöktől a bújj bújj zöld ágig, amiket a megfelelően felnőtt értelmezésben alkalmaz a darab.
A darab néhol a betlehemesből ismert stílusba fordul, máskor más stílust követ, zenei anyaga is erősen eklektikus. Szerepel benne Tündér Ilona, Igazmondó Juhász, király, garabonciások. A szerző már egy ideje foglalkozik a magyar „csillagvallással”, és a mese átírásának első változata 2020-ban a munkát mai ideológiai keretben elhelyező „Szellemi honvédelem aranykori fényben, … Az aranyhajú gyermekek magyar evangéliuma” c. kötetben jelent meg.
A rádiójáték előtt 2022-ben a Nemzeti Színház mutatta be, Vidnyánszky Attila rendezésében.
A munka tudományos nyelvezettel írt magyarázata a Napút Online nevű weboldalon olvasható: http://www.naputonline.hu/2020/04/06/toot-hollo-tamas-az-aranyhaju-gyermekek-magyar-evangeliuma1/
A szerző a hangjáték elhangzásakor a Mediaworks kulturális divíziójának vezetője, volt Magyar Nemzet főszerkesztő, korábban az MTI főszerkesztője (2013-17), az MTA köztestületének tagja, az irodalomtudomány kandidátusa (1994). A Magyar Tudományos Művek Tárában nem szerepel.
Színlap
„16 éven aluliaknak nem ajánlott”
Toót-Holló Tamás zenés tündérjátéka
Szerző: Toót-Holló Tamás
Zeneszerző: Bársony Bálint és Elek Norbert (folkopera / zenés liturgikus dráma)
Rádióra alkalmazta: Toót-Holló Tamás
Szereplők:
Turek Miklós, Őze Áron, Létay Dóra, Barbinek Péter, Szlama László, Hajtó Aurél.
Felvételről:
Kubinyi Júlia, Simon Panna, Schuster Lóránt, Szemerédi Bernadett, Vadkerti Imre.
Zeneszerző: Bársony Bálint és Elek Norbert
A felvételt Jantyik Levente készítette
Dramaturg-rendező: Balatoni Monika (2023)
„A Duna Médiaszolgáltató megrendelésére készíttette az MTVA, 2023-ban.”
A tényleges készítő nincs feltüntetve sem hangban, sem szövegben.
2024. május 21. K, 8 részben
„Toót-Holló Tamás Aranyhajú hármasok című drámakötete nyolcrészes rádiószínházi sorozatban hallható május 21-től a Kossuth Rádió műsorán. A zenés tündérjáték alkotói szerint bár a mű összetett és olykor rejtjeles alaposabb történelmi, irodalmi és antropológiai ismeretek nélkül is élvezhető.
Rádiószínházi premierre invitálja hallgatóit május 21-én a Kossuth Rádió. A Fény elvesztéséről és visszaszerzéséről szóló, kulturális emlékezetünket meghatározó mítoszt megjelenítő tündérjáték főszereplői a címben is hivatkozott Aranyhajú hármasok, akik egy különleges szellemi dimenzióba repítik a hallgatóságot. A darab rádiószínházi szövegkönyvét az eredeti szerző, Toót-Holló Tamás készítette el a rádiószínházi produkciók műfaji sajátosságainak figyelembevételével, valamint a szöveg népmesei eredetéhez és a magyar Árpád-kor lehetséges metatörténelmi olvasatához hűen.
„A színpadi mű egy zenés liturgikus dráma, ennek rádiójáték változata elvarázsolt hangulatot teremtett, így vált tündérjátékká. A darab ugyanakkor magába foglalja egy folkopera zenei anyagát is, amit Bársony Bálint és Elek Norbert készített, így lett egy komplett egész, zenés tündérjáték” – mondta Toót-Holló Tamás az M2 Petőfi TV esti élő műsorában, ugyanakkor hangsúlyozta, a mű több mint tündérmese. A cselekmény ugyanis egy tragédiával indul: a királyi pár aranyhajú csillaggyermekeit kopókölykökre cserélik, de mint minden igaz népmesében, a történet végére minden jóra fordul. „Ez a történet arra is tanít, hogy érdemes várni a fény születésére” – jegyezte meg a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozatával kitüntetett, Herczeg Ferenc-díjas író.
A Jászai Mari-díjas színművész, rendező, színházigazgató, Őze Áron a király összetett, nehéz szerepében szólal meg a rádiójátékban. Mint mondta a Duna Családi kör című műsorában, a szerep megformálása kétszeres kihívással párosult.
„Egyfelől a rádiójáték műfaji sajátossgainak, másfelől a darab és a karakter összetettségének kellett megfelelni. Egyszerre mese, tündérjáték és identitástörténet. Benne van az ősi, fénykereső hatalmi ember, az Árpád-ház szinte mesébe illő felépítménye, és egy modern kori ember összes vívódása és pokoljárása” – fogalmazott Őze Áron.
Balatoni Monika, a darab rendezője és dramaturgja ugyanakkor hangsúlyozta, bár a cselekmény bonyolult, sok rejtett utalással dolgozik, történelmi, irodalmi vagy antropológiai ismeretek nélkül is élvezhető rádiójátékot alkottak.”
Forrás
„Az Aranyhajú hármasok nemcsak izgalmas szellemi kísérlet, hanem egyszersmind egy identitáspolitikai vállalkozás is: annak a művészi víziónak a tanúságtétele, hogy az aranyhajú gyermekek meséjében rejtve rejtező egyetemes ősmítosz a legerősebben a magyarság szellemi vonzáskörében talált és talál otthonra – így tehát az sem kizárt, hogy ez a Fény visszatéréséről szóló csodás történet valójában már az Árpád-kor óta a miénk. Vagy ha nem csak a miénk, akkor a leginkább mégis a miénk. Mert minket a legféltettebb titkunkra: a magyar megmaradás rejtekútjaira tanít meg”. (a színpadi változatról, 2002. október, https://www.music-industry.hu/)
