La Voix humaine (A búcsú)
Jean Cocteau színműve
Jean Cocteau színműve. Francis Poulenc operája
A búcsú
Egyszemélyes játék.
Írta: Jean Cocteau
Fordította: Rónay György
Játssza: Lukács Margit
Szerkesztő: Várkonyi István, Zoltán Péter
Rendezte: Bozó László.
1962. május 11. Pénteken este…
20p
Zenei osztály, drámai rovat
Az osztály részéről engedélyezte: Peterdi, 1962. ápr. 20
Az emberi hang. Egyfelvonásos opera. Kroó György szovege:
Az imént elhangzott drámának van egy opera-formája is, Cocteau művét Poulence zenésítette meg (itt a mű ismertetése következik)
Téves kapcsolás.
Ez az egyetlen monológ formában írott opera. Egyedüli szereplője a szép és elegáns, elhagyott szerelmes nő, aki előztünk a színpadon búcsúzik el telefonon a férfitól, mert az egy másik asszony miatt elhagyta őt.
A központ többször szétkapcsolja őket.
„A telefon végre cseng, a férfi búcsúzni akar. Az asszony nem tudja letenni a kagylót. A telefondrótot a nyaka köré tekeri… lassan az ágy felé vonszolja magát, kezében készülék. Az utolsó szavak: Drágám, szerelmem! Erős vagyok, siess! Tedd le a kagylót, vágd el a beszélgetést, szeretlek, szeretlek, szeretlek. A telefon kihull a kezéből, és a földre esik. Az asszony mozdulatlanul fekszik az ágyon, eszméletlenül”.
Sorsa: tartalék. Törölve: 1968. május 30.
1962. március 13. K 20.50
Korabeli ajánlószöveg
Amikor a 30-as évek elején Párizsban, a Comédie Francaises-ben bemutatták Cocteau új színművét, a La voix humaine-t (Az emberi hangot), botrány tört ki a nézőtéren. Paul Eluard, a fiatal avantgardista írók vezére ugyanis felkiáltott a színpadra, ahol a darab egyetlen szereplője, a nő már több, mint félórája semmi mást nem csinált, csak telefonált. „Mondja, kinek telefonál?” Eluardnak csak nehezen sikerült megszöknie a nézőtér haragja elől…
Most, amikor a Rádióban bemutatjuk Cocteau új színművét, el kell mondanunk róla, hogy ideális rádiódarab. Egy asszony, egy szerelmes nő telefonál. Búcsút vesz kedvesétől, egyszersmind a boldogságtól. Olyan egész, mint egy virtuóz hegedűverseny.
| Szerző | |
|---|---|
| Rendező | |
| Színészek | |
| Szerkesztők |
Bozó László
Lukács Margit (48)| Játékidő | 20 perc |
|---|---|
| Bemutató dátuma | 1962. március 13. |
| Rádiós műfaji besorolás |
Adaptáció Zenés hangjáték Monodráma |
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Tragikus Dráma |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
| Státusz | Antológia része |
| Technikai adatok | Monó |
| Forrásmű típusa | Színmű |
| Szövegforma | Monodráma |
| Előforduló releváns játékterek | Otthon |
| Releváns földrajzi régió | Város |
| Időszinkronitás | Szinkron |
| Történetszál | Egyhősös történet |
| Narratíva/konfliktustípus | Keresés, Szenvedéstörténet |
| Történet időtartama | Egyidejű az előadással |
| Felvétel helye | Stúdió |
| Főbb szereplőviszonyok | Szerelmi/szexuális |
| Releváns státuszváltozás és életesemény | Lélektani összeroppanás |
| Párbeszédek jellege | Női monológ |
| Dramaturgiai egyéb adatok | Színházszerű |