Tóbiás mester
Hungarian children’s radio play
Történetek Mátyás királyról
Korabeli ajánló
A mondák természetesen mindig őriznek valamennyit az igazságból, s fényt vethetnek arra a korszakra is, amelyben egyes legendák ismét előtűnnek vagy élettelibbé válnak. Egyébként nemcsak a nép fantáziájában öltött újabb és újabb alakot Mátyás. Sokat foglalkoztak vele íróink is. Ők természetesen még inkább igyekeztek úgy formálni az igazságos, a nemzeti király alakját, hogy koruk elé példának idézhessék. Ennek egyik legizgalmasabb dokumentuma a Bajcsy-Zsilinszky Endre könyvhéten megjelent munkája, amelyben Mátyást úgy mutatja be, mint aki mindig is szemben állt a német nagyhatalmi törekvésekkel. Bajcsy-Zsilinszky munkája 1940.ben jelent meg először, olyan korban, amikor a nagy király idézése egyben a jelen józanul mérlegelő politikusai számára – sajnos, kevesen voltak – példa és intés egyaránt lehetett.
Nem történelmi műsor ez, hanem irodalmi. Kaland és játék találkozik össze a legkülönbözőbb epizódokban. A figyelmes hallgató azt is észreveheti természetesen, hogy több epizódban is feleselnek egymással a Mátyásról szóló állítások. De hát különböző korszakokban keletkezett legendákat emeltek fel az írók, és alakították szándékukhoz, mondandójukhoz.
Original cast and credits (in Hungarian)
Történetek Mátyás királyról sorozat része
Móra Ferenc és Szép Ernő elbeszéléseiből írta: Zala Zsuzsa
Zenei munkatárs: Szigeti István
Dramaturg: Asperján György
Rendező: Éless Béla
Mátyás király – Sinkó László, Mesélő – Perlaki István.
Az Ifjúsági Rádió műsora
Petőfi Rádió, 1983. július 7. 14.35–15.03
Megjelent kritika: Asperján György: A legendák Mátyás királya. In: „Rádió és Televízió Újság.” XXVIII. évf. 1983. VII. 4–10. 6. oldal
A rövid életű magyar reneszánsz életrehívója egy különleges személyiségű ember, Mátyás király volt. Uralkodása idején még egyszer felfénylett a középkori Magyarország, nyugalmat és biztonságot nyújtva főnemesnek és jobbágyoknak egyaránt. Mátyás halála után hanyatlani kezdett az ország, ismét elszabadultak a főúri önzésből, hatalomvágyból táplálkozó indulatok, majd jött a Dózsa-féle parasztháború, s 1526-ban a mohácsi vész. Ennyi tragédia közepette a különben is fényes múlt még fénylőbbé vált. A békét és biztonságot teremtő Mátyás személye köré legendák gyülekeztek, egyre ideálisabbá alakítva, emelve a fiatalon trónra került igazságos király alakját.
A mondák természetesen mindig őriznek valamennyit az igazságból, s fényt vethetnek arra a korszakra is, amelyben egyes legendák ismét előtűnnek vagy élettelibbé válnak. Egyébként nemcsak a nép fantáziájában öltött újabb és újabb alakot Mátyás. Sokat foglalkoztak vele íróink is. Ők természetesen még inkább igyekeztek úgy formálni az igazságos, a nemzeti király alakját, hogy koruk elé példának idézhessék.…
Történetek Mátyás királyról sorozat része
Móra Ferenc és Szép Ernő elbeszéléseiből írta: Zala Zsuzsa
Zenei munkatárs: Szigeti István
Dramaturg: Asperján György
Rendező: Éless Béla
Mátyás király – Sinkó László, Mesélő – Perlaki István.
Az Ifjúsági Rádió műsora
Petőfi Rádió, 1983. július 7. 14.35–15.03
Megjelent kritika: Asperján György: A legendák Mátyás királya. In: „Rádió és Televízió Újság.” XXVIII. évf. 1983. VII. 4–10. 6. oldal
A rövid életű magyar reneszánsz életrehívója egy különleges személyiségű ember, Mátyás király volt. Uralkodása idején még egyszer felfénylett a középkori Magyarország, nyugalmat és biztonságot nyújtva főnemesnek és jobbágyoknak egyaránt. Mátyás halála után hanyatlani kezdett az ország, ismét elszabadultak a főúri önzésből, hatalomvágyból táplálkozó indulatok, majd jött a Dózsa-féle parasztháború, s 1526-ban a mohácsi vész. Ennyi tragédia közepette a különben is fényes múlt még fénylőbbé vált. A békét és biztonságot teremtő Mátyás személye köré legendák gyülekeztek, egyre ideálisabbá alakítva, emelve a fiatalon trónra került igazságos király alakját.
A mondák természetesen mindig őriznek valamennyit az igazságból, s fényt vethetnek arra a korszakra is, amelyben egyes legendák ismét előtűnnek vagy élettelibbé válnak. Egyébként nemcsak a nép fantáziájában öltött újabb és újabb alakot Mátyás. Sokat foglalkoztak vele íróink is. Ők természetesen még inkább igyekeztek úgy formálni az igazságos, a nemzeti király alakját, hogy koruk elé példának idézhessék. Ennek egyik legizgalmasabb dokumentuma a Bajcsy-Zsilinszky Endre könyvhéten megjelent munkája, amelyben Mátyást úgy mutatja be, mint aki mindig is szemben állt a német nagyhatalmi törekvésekkel. Bajcsy-Zsilinszky munkája 1940.ben jelent meg először, olyan korban, amikor a nagy király idézése egyben a jelen józanul mérlegelő politikusai számára – sajnos, kevesen voltak – példa és intés egyaránt lehetett.
A műsor, Móra Ferenc és Szép Ernő munkáinak felhasználásával, nem a történelmi Mátyás képét rajzolja meg, hanem a legendákban élőét. Ez a garabonciás, álruhában öltöző, igazságosztó, jókedvű és jó humorú Mátyás állt leginkább közel a nép, a mesemondók szívéhez, különösen századok múltán, immár végképp elfeledve a kemény adókat, csak a jót, az igazságra törekvő, a népet kedvelő uralkodót látva.
Nem történelmi műsor ez, hanem irodalmi. Kaland és játék találkozik össze a legkülönbözőbb epizódokban. A figyelmes hallgató azt is észreveheti természetesen, hogy több epizódban is feleselnek egymással a Mátyásról szóló állítások. De hát különböző korszakokban keletkezett legendákat emeltek fel az írók, és alakították szándékukhoz, mondandójukhoz.
Kihez szól ez a műsor? Gyerekekhez? Hozzájuk is, hiszen olvasmányukban először ezzel a legendabéli Mátyással találkoznak. De szól bárkihez, aki szívesen időzik el a történelemi múltunk nagy alakja, helyesebben annak tanulságos legendabéli, íróilag pontosan és izgalmasan formált változata „társaságában”.
A NAVA oldalán közölt adatok a hangjátékról:
Tóbiás mester
Móra Ferenc és Szép Ernő elbeszéléseiből írta: Zala Zsuzsa
Mátyás király – Sinkó László, Mesélő – Perlaky István
További szereplők: Balázsy Gyula, Bay Gyula, Benkő Péter, Bicskey
Károly, Bodor Tibor, Budai István, Deák B. Ferenc, Dunai Tamás,
Felföldy László, Gyalog Ödön, Huszár László, Kassay Károly, Kibédy
Ervin, Korcsmáros György, Láng József, Pásztor János, Szoó György,
Tihanyi Péter
Zenei szerkesztő: Szigeti István
Dramaturg: Asperján György
Rendező: Éless Béla (1983)
(V/2. rész: holnap, K. 13.04)
Ismétlések dátumai: 2010-04-05
NAVA ID-k: 986560
Source: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása
| Author: | ||
|---|---|---|
| Director: | ||
| Dramaturge: | ||
| Radio adapter: | ||
| Actors: (14 fő, átl. 50 év) | ||
| Music editor: | ||
| Kézi besorolás | AI kategorizálás | |
|---|---|---|
| Játékidő | 28 minutes | |
| Bemutató dátuma | July 7, 1983 14:35 | |
| Rádiós műfaji besorolás |
Hangjáték Fairy-tale play |
|
| Bemutató médium | Petőfi | |
| Régió | Magyarország (közrádió) | |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió Magyar Rádió Gyermekrádió |
|
| Státusz | Önálló mű | |
| Eredeti korhatári besorolás | Nincs | |
| Ismétlések adatai |
2010-04-05 |
Létrehozva: 2021. 09. 29.; Revíziók: 2023. 05. 02.; 2024. 04. 11.; 2026. 02. 08.; 2026. 05. 26.
Name of the institution at the time of the premiere: Magyar Rádió (MR)
Radio and department leaders at that time:
- Elnök: Hárs István (1974-1988);
- Dramaturg-igazgató (Drámai Osztály): Bozó László (1979-1989);
- Dramaturgia főrendező: Bozó László (1979-1989);
- Elektroakusztikus Zenei Stúdió: Decsényi János (1975-1994);
- Falurádió: Simon Ferenc (1967-1988);
- Gyerekosztály / Gyermekstúdió: Szabó Éva (?) (1976-1988) | Varsányi Anikó (1978-1999);
- Rádiószínház: Lékay Ottó (1980-1984);
The data may contain contradictions because the sources are uncertain.