🔈 Oszlopos Simeon

A darab egy fiatal férfi önsajnálatáról szól, akit nője leszúr a végén. A másik főszereplő a házmesterné, akiről azt tudjuk meg, hogy nézőként jegyet váltott fia kivégzésére. Bár a darab befejezetlen maradt, a Kádár-korban 56-ra gondolhattunk, de az MMA Lexikon szerint eredetileg a 2. világháború után íródott, így egészen más akusztikát kap ez a közlés. Vagyis itt nem az 56, hanem a 45 utáni kiábrándultságról van szó.

A darabot már 1960-ban tervezték bemutatni a Madáchban, amiről több helyen cikkeztek. Ekkor Sarkadi nyilatkozta arról, kiről szól a darab: „Egy emberről, aki sértve érzi magát a világban.” A szöveg mégsem készült el vagy nem lehetett abban a formában bemutatni, – életrajza szerint az 57-ig Madáchban dolgozó Sarkadi „1960 után az Állami Vakcinatermelő Intézet fermentorkezelő segédmunkása volt.” – az író 1961-ben meghalt. A szöveg 1962-ben jelent meg a Szökevény c. kötetben, ahol a darabot „az író kéziratos hagyatékából bányászott elő a sajtó alá rendező B. Nagy László” – írta akkor a sajtó. Egy 62-es irodalmi vitáól számol be az És: „Az Oszlopos Simeon tragikumát a kor minden disszonanciája sem igazolja. … A sötétségben való gyönyörködés egy fokkal több annál, mint amit a kor igazol és főképp ez a látásmód nem tipikus arra a gárdára, amely Sarkadival indult. Kafka Der Prozess-ét a jövő igazolta, de Sarkadi az Oszlopos Simeonban semmiesetre sem a mi jövőnket érzi meg.” 1963-ban a Veszprémi Napló szerint a darab túlerotikus és immorális.  1966-ban a Madách ismét tervezi bemutatni. A Magyar Nemzet közli, hogy a darabot „kísérleti jelleggel, éjszakai előadáson viszik színre.” A FilmSzínházMuzsikában meg is jelenik a hír: „ÉJSZAKAI PREMIER! A  Madách Színház »Az áruló« című Németh László-dráma bemutatójának másnapján, december 17-én újabb magyar premiert tart: éjszaka! Sarkadi Imre: »Oszlopos Simeon« című színművét adják elő, Pártos Géza rendezésében, Gábor Miklóssal és Vass Évával a két főszerepben.” Úgy tűnik, az előadás csúszott, az Esti Hírlapban már: „A háziszínpadon száz néző számára lesz hely…. Bemutatóra január 6-án kerül sor”. Almási Miklós 1967-ben a darabot „a legproblematikusabb és legtöbb vitát kavaró mű”-nek nevezi. A rendező szerint: „Az Oszlopos Simeonnak különleges híre van. Mondják róla, hogy erkölcstelen, nihilista, nem vet számot a tárgyi igazsággal, anarchisztikus, stb. … A magára maradt embernek ilyen megrázó ábrázolásával nem találkoztam még a drámairodalomban. Sarkadi nem azt a kérdést kutatta, hogy miért maradt magára hőse, Kis János, vagy hogy egyáltalában lehetséges-e egyedül maradni? Ő ezt az állapotot tényként fogja fel és minden lehetőségét kiéli, egészen addig a pillanatig, amíg ez a magány meg nem törik.”

1967 szeptemberben a Madách már Gobbi Hildával mutatja be, szintén este 10-től (a bemutatók Kiss Manyi játszotta Vinczénét). A Rádióújság 1974-ben tévéfilmet készít „Sarkadi Imre novelláiból”, ahol valószínűleg az Oszlopos Simeon is szerepel (rá mint 1948-ban félbehagyott regényként hivatkoznak).  Önálló tévéfilm is készült belőle (Gobbi Hildával), amit 1976-ban (szintén este 10 után) mutattak be.

A rádióújságok szerint az első rádióbemutató csak 1989-ben történt, a Nagy Imre újratemetés előtti héten.

A Kísérleti Stúdióban készült rádióváltozat különlegessége a sztereó elektronikus (szintetizátor) zenei elemek, melyek elválasztóként és háttérként is szerepelnek, fontos hangulati megtámasztást adva néhány jelenetnek.

Kétféle vágásban létezik, egy 49 és egy 52 perces.  A két változat sztereója felcserélt csatornájú. A 2000-es ismétlés 1989-es felvételként említi.