Hat kis pingvin ★

Ez a legbájosabb mese, amit valaha hallottam. Kicsiknek, 5-6 éveseknek való, a bolgár írótól általában bábjátékként dolgozzák fel. Hasonlít Szutyejev „én is” meséjére. A magyar rendezés lenyűgöző, hangzásvilága (a színészek együtt-játéka) magával ragadó, a kis dalbetétek tökéletesek, a gyerekesség nem túljátszott, pont jó és a csetlő-botló, gyereki logikával gondolkodó pingvineknek hangot adó színészi játék elragadó.

Hat kicsi pingvin – nevük pin, pin-pin és a többi – elkóborol, találkoznak a sarkvidék állataival, és 1978-ban vagyunk, kell annyi abszurd, hogy egy gondolataiba mélyedő tevével is összeakadnak, betévednek egy bálna szájába, majd jön a jegesmedve. Itt kicsit megbicsaklik a történet. A medvebocsot Pathó István játssza, aki ekkor épp Brumi a medvebocs sorozatban ment éveken keresztül, hangja tehát maga a medvebocs, de leginkább csak akkor, ma már nem annyira (különösen, hogy egy évtized múlva majd vizipók lesz), a karaktert egy az egyben átveszi a Brumiból. Anyukájánál, akiről nehéz a hangja alapján a félelmetességet elképzelni, szóval nála viszont nem világos, hogy tényleg meg akarja-e enni a pingvineket, úgy tűnik, minden ellenkező híresztelés ellenére igen, és ahol végképp baj van a történettel az az a rész, ahol a pingvinek magatehetetlenül sorba állnak az anyamedve parancsára, csak hogy fölfalja őket.

Ezzel együtt, vagy inkább mégiscsak ezt leszámítva egy vidám, és gyerekeknek hangzásában példamutató mesejáték hallható.
(HH)

Borisz Aprilov mesejátéka

Fordította: Juhász Rózsa

Közreműködik: Agárdi Gábor, Császár Angéla, Csernus Mariann, Dániel Vali, Farkas Zsuzsa, Izsóf Vilmos, Jani Ildikó, Pathó István, Ronyecz Mária, Szokolay Ottó, Versényi László, Zolnay Zsuzsa, Zsurzs Kati

Dramaturg: Molnár Magdolna

Rendező: Vadász Ilona

37 perc

1979. szeptember 9. Petőfi 12.58

1980. febr. 24.

2005. jan. 30. P 13.16