Dravidák
Hungarian radio drama
Csák Gyula hangjátéka
Összefoglalás
Egy fiatal magyar költőt Szófiában ér az 56-os forradalom. Visszafelé Belgrádig jut, ahol megismerkedik néhány ott levő magyarral – a Ludas egy szerkesztőjével, a magyar attaséval, vállalkozókkal, egy kivándorló sportolóval, furcsa alakokkal. A költő a fényképezőgépébe nem fűzött filmet. Amíg otthon lőnek, a költő csókolózik. Kérdés, ki megy haza ezután, és ki megy el és hol van a „haza” egyáltalán.
Zenei betétek: Beethoven: Egmont nyitány
Original cast and credits (in Hungarian)
Csák Gyula hangjátéka
Szereplők: Költő – Stohl András, Kémnő – Peremartoni Krisztina, Humorista – Mihályi Győző, Karikaturista – Szacsvay László, Sakkozó – Kőszegi Ákos, Vízipólózó – Urmai Gábor, Diplomata – Sztankay István, Kapitalista – Kézdy György, Vasutas – Ambrus András
Zenei munkatárs: Demjén Erzsébet
Dramaturg: Bakonyi Péter
Rendező: Éless Béla
A felvételt Tánczos Tamás és Göblyös Tamás készítette.
1997. február 18., PETŐFI, 21.03
2000. január 5., Petőfi., 21.04
2015. 09. 27
Bakonyi Péter cikke (8. oldal):
„„Miért pont azokat a szegény dravidákat nyúzod?” – kérdezi a darab egyik hőse. „Mert elfelejtettem, hogy kik voltak – feleli a másik – , és így minden rájuk fogható.” Hát ez az – mondja a dramaturg: 1956-ban a világ számos táján élő, valószínűleg a magyarokat is csak ilyesféle „dravidáknak” hitték. Ami az egyik embernek vér és valóság, az a másiknak csak a történelemkönyv egyik lapja, a harmadik pedig csupán színes legendákról értesül. Csák Gyula, a lelkes ifjú költő hetekre idegenben rekedve élte meg az októberi eseményeket, ahogyan nyilván még sokan mások is, akik közül néhányat (az ismert főszerkesztőt, a karikaturistát, és a sakknagymestert) a szerző – mintegy dokumentumként – teljes névvel szerepeltet a hangjátékban, amely természetesen ettől még irodalmi fikció, de egyúttal az egyik legfontosabb dolog is, amit csak író tesz mostanában: újraértékeli a múltat, s benne önmagát, cselekedeteit, eszméit, gondolatait. Akkor a kint rekedt ezrek dilemmája épp az ellen…
Csák Gyula hangjátéka
Szereplők: Költő – Stohl András, Kémnő – Peremartoni Krisztina, Humorista – Mihályi Győző, Karikaturista – Szacsvay László, Sakkozó – Kőszegi Ákos, Vízipólózó – Urmai Gábor, Diplomata – Sztankay István, Kapitalista – Kézdy György, Vasutas – Ambrus András
Zenei munkatárs: Demjén Erzsébet
Dramaturg: Bakonyi Péter
Rendező: Éless Béla
A felvételt Tánczos Tamás és Göblyös Tamás készítette.
1997. február 18., PETŐFI, 21.03
2000. január 5., Petőfi., 21.04
2015. 09. 27
Bakonyi Péter cikke (8. oldal):
„„Miért pont azokat a szegény dravidákat nyúzod?” – kérdezi a darab egyik hőse. „Mert elfelejtettem, hogy kik voltak – feleli a másik – , és így minden rájuk fogható.” Hát ez az – mondja a dramaturg: 1956-ban a világ számos táján élő, valószínűleg a magyarokat is csak ilyesféle „dravidáknak” hitték. Ami az egyik embernek vér és valóság, az a másiknak csak a történelemkönyv egyik lapja, a harmadik pedig csupán színes legendákról értesül. Csák Gyula, a lelkes ifjú költő hetekre idegenben rekedve élte meg az októberi eseményeket, ahogyan nyilván még sokan mások is, akik közül néhányat (az ismert főszerkesztőt, a karikaturistát, és a sakknagymestert) a szerző – mintegy dokumentumként – teljes névvel szerepeltet a hangjátékban, amely természetesen ettől még irodalmi fikció, de egyúttal az egyik legfontosabb dolog is, amit csak író tesz mostanában: újraértékeli a múltat, s benne önmagát, cselekedeteit, eszméit, gondolatait. Akkor a kint rekedt ezrek dilemmája épp az ellenkezője volt annak, ami az itthoni millióké, akiké: elmenni vagy maradni. A Belgrádba szorult néhány magyar hazajönne is, meg nem is. Kimaradtak az eseményekből. De vajon kívül lehet-e maradni abból, aminek hús-vér cselekvőiként fátyolos szemű híveiként, vagy ökölbe szorult kezű ellenzőiként aktív élői és túlélői: áldozópapjai, szenvedői, reménykedői, vagy akár csak szemlélői voltunk még az imént? Lehetünk-e „dravidái” saját sorsunknak?”
A NAVA oldalán közölt adatok a hangjátékról:
Csák Gyula hangjátéka
Szereplők:
Költő – Stohl András, Kémnő –
Peremartoni Krisztina, Humorista –
Mihályi Győző, Karikaturista –
Szacsvay László, Sakkozó – Kőszegi
Ákos, Vízipólózó – Urmai Gábor,
Diplomata – Sztankay István,
Kapitalista – Kézdy György,
Vasutas – Ambrus András
A felvételt Tánczos Tamás és
Göblyös Tamás készítette
Zenei munkatárs: Demjén Erzsébet
Dramaturg: Bakonyi Péter
Rendező: Éless Béla
(Felv.:1996.11.25-28. Ea.: 1997.02.18., Ism.: 1997.06.01., 2000.01.05.)
Ismétlések dátumai: 2015-09-27
NAVA ID-k: 2345138
Source: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása; További forrás a Magyar Rádió Irodalmi Osztályának ún. "Skontró" adatai
| Author: | ||
|---|---|---|
| Director: | ||
| Dramaturge: | ||
| Actors: (9 fő, átl. 49 év) | ||
| Music editor: | ||
| Technical contributor: | ||
| Age rating (youth protection) | Mindenkinek | |
| Kézi besorolás | AI kategorizálás | |
|---|---|---|
| Játékidő | 50 minutes | |
| Bemutató dátuma | February 18, 1997 21:03 | |
| Rádiós műfaji besorolás |
Original radio drama |
|
| Bemutató médium | Petőfi | |
| Régió | Magyarország (közrádió) | |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
|
| Státusz | Önálló mű | |
| Eredeti korhatári besorolás | 12 | |
| Ismétlések adatai |
2015-09-27 |
|
| Szövegforma | DIalógus | |
| Előforduló releváns játékterek | Üdülőhely/szálloda/fogadó |
|
| Releváns földrajzi régió | Város, Külföld |
|
| Időszinkronitás | Múlt |
|
| Megidézett kor (magyar) | 1956-1959 Forradalom, megtorlás |
|
| Történetszál | Egyhősös történet |
|
| Narratíva/konfliktustípus | Keresés, Látogatás egy másik világban |
|
| Címkék |
Forradalom, |
|
| Történet időtartama | Több hét |
|
| Felvétel helye | Stúdió | |
| Nyelvezet | Köznyelv | |
| Főbb szereplőviszonyok | Munkakapcsolat, Politikai |
|
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Író/újságíró |
|
| Főszereplők releváns kora | Fiatal, Középkorú | |
| Narrátor | Nincs | |
| Narráció helye | Nincs narrátor | |
| Párbeszédek jellege | Férfi-férfi, Férfi-nő | |
| Zenei jellemzők | Átvezetőzene, Kiadott hangfelvétel | |
| Dramaturgiai egyéb adatok | Filmszerű, Double plot | |
| Zenei tipológia | Klasszikus zene | |
| Kódolás kész? | Kész |
Citation for the table data and the Summary section: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49
Létrehozva: 2021. 09. 28.; Revíziók: 2023. 07. 07.; 2023. 08. 28.; 2024. 04. 11.; 2025. 06. 01.; 2026. 05. 26.
Name of the institution at the time of the premiere: Magyar Rádió (MR)
Radio and department leaders at that time:
- Elnök: Hajdú István (1996-2000);
- Dramaturgia főrendező: Varsányi Anikó (1994-2002);
- Gyerekosztály / Gyermekstúdió: Varsányi Anikó (1978-1999);
The data may contain contradictions because the sources are uncertain.






