A szökevény (2002)

Rövid tartalom: A házas roma rendőr összejön a tanúként elfogott kiskorú cigánylánnyal.

A darab a rasszizmusról szól, amiből még egy roma rendőr sem tud kitörni, mert amíg roma, addig csak romaként néznek rá a magyarok is, a romák is. A kitörés lehetetlenségéről szól a darab (a cím valószínűleg jobban utal a roma rendőrre, mint az intézetből elszökött lányra). Ugyanakkor nem világos, hogy a feleségét megcsaló roma rendőr-férj lenne a pozitív főhős, vagy a lány, aki szeretőnek ajánlkozott fel nála. Látszólag legfeljebb szánalmat ébresztő, a rossz és még rosszabb között lehet választani a karaktereknek, mert saját sorsuk foglyai. A cigány főhőst a szenvedélyével mit kezdeni nem tudó romantikus Rómeóként mutatja be, a cigánylányt pedig pont úgy, ahogy a sztereotípiák szerint kell. Ugyanakkor a munkahelyén a cigányságából kitörni képtelen karakter elgondolkodtató. A szerző későbbi nyilatkozatai szerint épp a mindent átható rasszizmus miatt hagyta el végleg Magyarországot a NER-rezsim kezdetén.

CSELEKMÉNY

Egy roma rendőr egy gyilkossági ügyet kap, ahol a fő gyanusított is roma (cigányosan beszélő magyar színész alakítja). A helyszínen talál egy fiatal roma lányt, akiről kiderül, intézetből szökött. Miközben beviszi, kiderül, hogy a rendőr bár házas – és egy zsidó nő a felesége, aki életén túl más roma projekteken is önkénteskedik, azonnal megkívánja a lányt. A roma rendőr szerint a roma gyanusított nem gyilkos, de a rendőrségen el akarják venni tőle az ügyet elfogultság miatt. A lányt felviszi a lakására, a felesége is segíti, de látja a férfi és a lány közötti furcsa szikrát. Miközben a férj visszaviszi a lányt az intézetbe, félreállnak és lefekszenek egymással. Később is sokszor ellátogat az intézetbe. Hogy felesége tud-e erről, nem derül ki. A végköbvetkeztetés: az egész szerető-sztori nem neki vagy a feleségének a rossz, hanem a kiskorú lánynak. Hogy a roma gyanusítottal mi lett, nem derül ki.