chevron-downchevron-leftchevron-rightchevron-upquotesearch
Vörösmarty Mihály

A bujdosók

120 perc

1963. September 15. 20:10

Igaz történet alapján Könyv alapján Üldözés

Magyar Rádió

Array

Vörösmarty Mihály drámájának rádióváltozata

Összefoglalás

1393 táján, Kont és társainak szembenállását mutatja be Zsigmond királlyal szemben.

Színlap

Vörösmarty Mihály drámájának rádióváltozata
Zenéjét szerezte Sugár Rezsô
Szereposztás:
Zsigmond király – Kállai Ferenc, Gara nádor –
Keres Emil, Ifjú Gara – Bodrogi Gyula, István,
simontornyai vajda – Ujlaky László, Szécsi bán –
Gáti József, Korpádi – Fülöp Zsigmond, Vajdafi –
Kômíves Sándor, Konrád – Raksányi Gellért,
Rózsa – Kohut Magda
Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, Görgei György
vezényletével
Rendező: Cserés Miklós dr.
1963. szeptember 15

Blurb from Radio Guide

Vörösmarty Mihálynak, a nemzet nagy költőjének, jelentős és sok darabot számláló drámaírói életművéből lényegében csak a Csongor és Tünde él mai napig színpadjainkon. Pedig e legjobban sikerült remek mellett még számos jó darab található összegyújtött művei között. A Rádió vállalta Vörösmarty „élesztgetését”, újra-felfedezését; tavaly előadta a Czillei és Hunyadiak című drámát, mely az idén már (Illyés Gyula átdolgozásában) a Nemzeti Színház műsor tervébe is bekerült.
A bujdosók felújítása reméljük, ismét meglepetéssel szolgál. Kont ismert történetét eleveníti fel az író (e darab nyomán születtek a régebbi iskolás könyvekből ismert Kont versek). Születési idejének megfelelően 1828-ban íródott reform-kori eszmék jegyében született a mű; elsősorban is éles Habsburg-ellenesség búvik meg a történelmi téma öltözete alatt. De nemcsak a nemzeti elnyomás ellen tiltakozik benne az író; Kont felkelésének történetével a nemesség élesztgetését szolgálja, s talán még az a cél is előtte lebegett, hogy a Kont habozása miatt félig végbevitt felkelés elbukásával figyelmeztessen a következetes harc szükségességére. Zsigmond királyban alattomos és becsvágyó uralkodót elevenít meg, aki személyi hatalmának mámorában árulókkal szövetkezve pusztítja el politikai ellenfeleit. De Kont halála nem hiábavaló; nyilván való igazságtalanság érte az ország szíve vele dobog Zsigmond hatalma meginog bele, A személyi hatalommal való visszaélés sugallja e mű napjainkig ható érvénnyel meg bosszúlja magát: visszaüt arra is, aki korlátlan úrnak hiszi magát alattvalói fölött. A darabot Cserés Miklós dr. rendezte, Kontot Sinkovits Imre alakítja, Zsigmond királyt Kállai Ferenc. Gáll István (1963)

Kritika 1

A BUJDOSÓK

Azon, hogy éppen vasárnap este kellett-e ezt a drámát közönség elé vinni, lehetne vitatkozni: olyan idő pont, amelyben kevésbé keresik a könnyebb szórakozást, valószínűleg jobban biztosíthatta volna azt az áldozatos figyelmet, amelyre ennek a műnek szüksége van. Szüksége legalábbis az elején, mert aztán már, hogy túlestünk az expozición, Vörösmarty Mihály gazdag gondolat világa, forradalmi indulata és erő teljesen szép nyelve ott tud tartani bennünket a rádió mellett. ,,A bujdosók”-ban, mint a régi drámák legtöbbjében, sok a hosszú monológ, a hangosan gondolkodás; és a könyvdráma körülményességei olykor háttérbe szorítják a színpad követelményeit. Ennek ellenére méltán lephették meg értékei mindazokat, akik nemzeti drámánk klasszikus kezdeteiből kizárólag a Bánk bánt ismerték mostanáig.

Az emberi s férfiúi önérzetében megalázott hős konfliktusa Vörösmartynál is az egész nemzet sérelmeivel esik egybe. Sok a hasonlóság a két dráma felépítésében, szerkezetében is, de mindenekelőtt a mondanivaló szándékában van egyezés: a hatszáz év előtti történetbe Vörösmarty is tulajdonképpen a maga kora, az 1820-as évek szabad ság-eszményeit, reform-törekvéseit írta bele.

Az előadás magas színvonalú volt s ez nagymértékben a jó szereposztásnak köszönhető. A történelmi szerepek szinte mindegyike olyan tolmácsolót kapott, aki gazdagon, színesen mondta el a vers szépségű szöveget. Kiváltképp plasztikusan érvényesült Gáti József (Laczffy), Sinkovits Imre (Kont), Keres Emil (Gara nádor), Kállai Ferenc (Zsigmond király), Újlaky László (István) és Kömives Sándor (Vajdafy) orgánuma. De a többiek is jól illeszkedtek abba a játékstílusba, amelyet a kort idéző romantikus pátoszból és a mai hallgatót megközelítő modern egyszerűségből ötvözött igen sikeresen Cserés Miklós rendező. A Sugár Rezső komponálta korfestő zene hangulatosan kapcsolta össze, illetve választotta szét a és helyben-időben különböző jeleneteket. Ezek egyike-másika még külön is kiemelkedett villódzóan izgalmas, mély tartalmú párbeszédeivel. Ilyen csúcs volt például az, ahogyan István fogadja s leszereli a bujkáló Kont ellenállásra tüzelő szavait; ahogy Vajdafy szabadságot ígér a király nevében és ahogy rá kell döbbennie: rászedte a király őt is, Kontékat is. A szembenálló felek környezetét már nem sikerült ennyire jól érzékeltetni, a tömegeket idéző hangok irányításában elkelt volna a nagyobb differenciálás.

Helyes volt ezt a drámát a Rádiószínház műsorára tűzni s gondolkodni kellene a megismétlésén is.

Kürti László (RTV, 1963. év, 38. szám)

Státusz Önálló mű
Rádiós műfaji besorolás Adaptáció, Hangjáték
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Magyar Rádió
Bemutató dátuma 1963. September 15. 20:10
Ismétlések adatai

1994. március 11. B. 22.00 – 24.00
2000. október 14. K. 20.00 – 21.59
2000. Október 16. B. 22.59 – 23.59

Játékidő 120 perc
Eredeti korhatári besorolás Nincs
Szereposztás
Karakter Színész A karakter gyerek?
Zsigmond király Kállai Ferenc
Kont Sinkovits Imre
További szereplők

Gara nádor – Keres Emil, Ifjú Gara – Bodrogi Gyula, István, a simontornyai vajda – Ujlaky László, Szécsi bán -Prókay István, Laczfi – Gáti József, Korpádi – Fülöp Zsigmond, Vajdafi – Kőmíves Sándor, Konrád – Raksányi Gellért, Rózsa – Kohut Magda

Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, Görgei György vezényletével

A bevezetőt írta: Ardó Mária

Előforduló releváns játékterek Politikai hatalmi központ (várkastély, minisztérium, pártiroda)
Releváns földrajzi régió Vidék
Időszinkronitás Múlt
Megidézett kor (magyar) 1387-1456 Zsigmond kora, Vegyes-házi uralkodók
Szemléletmód, alműfaj, tematika Történelmi eseményjáték
Szövegforma DIalógus
Történetszál Kapcsolattörténet
Narratíva/konfliktustípus Küzdelem
Dramaturgiai egyéb adatok Filmszerű
Cselekmény kronológiája Kronologikus, Párhuzamos
Felvétel helye Stúdió
Nyelvezet Emelkedett stílus, Régies stílus
Főbb szereplőviszonyok Munkakapcsolat, Tradícióalapú-/hierarchikus
Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység Feudális rang/arisztokrata
Releváns státuszváltozás és életesemény Halál
Főszereplők releváns kora Középkorú
Narrátor Nincs
Narráció helye Nincs narrátor
Párbeszédek jellege Férfi-férfi, Férfi-nő, Férfi belső monológ, Női belső monológ
Zenei jellemzők Átvezetőzene
Zenei tipológia Korszakra utaló zene, Klasszikus zene
Technikai adatok Monó
Bemutató médium Kossuth
Forrásmű első megjelenésének éve 1829
Forrásmű típusa Színmű
Forrásmű címe A bujdosók
Címkék

magyar, történelmi, feudalizmus, felkelés,

Társadalmi címkék

felkelés

Említések

Zsigmond király, I. Lajos magyar király, I. László magyar király, Kont István, Kont és társainak kivégzése

Kapcsolódó rádiójátékok
Filter by
radioplay Post Page
Sort by

Meghaltam én…

„És ámulok, hogy elmúlok” – Jelenczki István öss

1

A rejtélyes melódia

Vidám rádiójáték Írta: Fejér István Zenéjét szerezte: Fény

1

Az igazi (2007)

Részletek Márai Sándor regényébőlA nő – Für Anikó, A férfi &#

1

Leave a Reply

en_USENG