Gál Anti és a többiek

„Vencel István ,a műsor szerkesztője:

— Nem könnyű célt tűztünk magunk elé. A mai falusi ifjúság erkölcsi, társadalmi, kulturális nevelésén múlik tulajdonképp a szocialista falu jövője. Ennek a kamaszkorban levő ifjúságnak egyik nagy problémája, hogy a falun kívül keresi boldogságát, holott a faluban is megtalál hatja, csak erre kell törekednie. Sokan levelezünk velük, s így a falusi élet ismeretében, őszintén és merészen feltár? hatjuk a parasztfiatalság problémáit. Ketten bólintanak rá, Kovács Imre és Söptei János, az „Gál Anti és a többiek” műsorának két állandó írója. Ők biztosítják, hogy a rádiónak  ez a kedvelt műsorszáma egyre több falusi fiatal érdeklődését felkeltse és hozzájáruljon problémáik megoldásához – Szüts László” (Részletes cikk minden megyei lapban megjelent 1962. feburár 13-án. )

/Egy hang_figyeljétek meg, Miklós kiegyenlít/

Másik hang      Ugyan ne viccelj, azt hiszed, ez is KISZ gyűlés? IItt nem politizálni kell, hanem kicselezni az ellenfelet.

Focimeccs után.

Ki ez?

Anti       Tóth Miklós. És nem „srác”, hanem tanító. Meg a KISZ titkár is.

..

Laci      Apám vitt be a gyárba. Rábeszélt az öreg, hogy folytassam az ő szakmáját. Igy aztán vasöntő lettem én is. Egy év mulva szabadulok.

Andris /felvillanyozva/ Vasöntő leszel? Hát akkor ti csináljátok a hengerfejet a traktorra.

…

Elkérted már a vontatót?

Andris El hát. Azt mondta az igazgató elvtárs, hogy egy darabig én is vezethetem.

Miklós Hát akkor ezzel is megvolnánk. Piroska szóljon majd a tánccsoportnak, holnap próba.

1962. április 20 K 19.10-19.25

„Idefigyelj, Jani kartás! Ha egyszer nekem parancsszóra lehetne szunyálni, még akkor sem kelnék fel, amikor kajálni kellene.”  Eljegyzés. KISZ szervezet.

Gál Anti és a többiek —ez az ifjúsági osztály egyik új műsorának a címe. A 15—18 éves serdülő parasztfiatalok számára készül ez az adás, s mindenről szó esik majd benne (utazásról, a szövetkezeti munkáról, szórakozásról, viselkedésről, elhelyezkedési lehetőségekről, a falu jövőjéről, szerelemről), ami a falusi fiatalokat érdekli. (Magyar Nemzet 1960. szept. 11)

A műsor bevezetője: „Nem hiába mondják: Szárnya van az időnek. Gyorsan halad, napra nap, évre év. A XX. száza, korunk teremtő akarata, uj meg uj vágyakat ébreszt, s valósít meg az ember életében. Az ember többre és nagyobbra tör, mérhetetlenül megnőttek igényei akár csak apái igényeihez képest is – így van ez városon, falun egyaránt. Ami az apának elég volt, az a fiuknak már kevés. Változik, ujul minden régebi fogalom a szépről, a jóról, a többről, a kevésről. S a változás szele elviharzik a legtávolabbi falu fölött is. Friss szél, pezsditő fuvalom, uj felismerésel idejét hozza. Ujborként forr az új, talán leginkább a fiatalja gondolat – és érzelem világában. A fiatalok között is, legjobban azok körében, akik most keresik helyüket a nap alatt iskolát hagyva most kell dönteniök, hol s hogyan élik majd tovább az életet. Az álmok most igazodnak hozzá a lehetőségekben. Izgalmas és tanulságaiban, következményeiben egész életre szóló folyamat tanui vagyunk, amelyből nem hiányzik a vivódó töprengés sem.

Igy van ez Dánoskéren, ebben az alföldi faluban. Amit ugyan a térképen hiába kersnénk, de lakóihoz hasonló embereket faluhelyen mindenütt megtaláljuk. Hogyan gondolkodnak, beszélnek, cselekednek Dánoskéren a tizenhat évesek? Ezt mondják el a rádió hallgatóinak. Mától kezdve kéthetenként – Gál Anti és a többiek…”