🔈 A világ legkisebb szerelme 🏆 🏆

KRITIKA A DARABRÓL

Mit tesz egy jó cím! Az ember már úgy ül le a készülék elé, hogy no most valami szellemeset és csúfondárosat fogok hallani; most aztán jól fogok szórakozni. És a szerző — a hangjáték műfajának is jeles mestere — nem is hagy cserben. Egy szekérderékra való darabját, rádiójátékát s forgatókönyvét, humoros írását ismerjük (egy régebbi filmvígjátékát, Az elsietett szerelem címűt, holnap a tévé sugározza), a legtermékenyebb szerzők közé tartozik tehát — és mégis csökönyösen kitart egyetlen tárgy mellett Egy témájú író. Ez a téma — mint már a címek is jelzik — a szerelem. Vagyis, hogy nem pontosan az. A férfi-nő kapcsolat inkább, amely korántsem korlátozódik a kölcsönös eufória idilli állapotára. A mostani, az alcímben karikatúrának is jelzett hangjáték ugyancsak visszájáról mutatja be ezt a köteléket. Egy férj, akinek drámai vétsége az, hogy egyszer megcsalta feleségét, egyszerre észreveszi, hogy kisebbedni kezd. Először csak százhatvan centis lesz, majd törpe, azután arasznyi, bogár nagyságú, mikroszkopikus. Ezzel párhuzamosan férfiúi önérzete is zsugorodik, csökken, mígnem végül romokban hever. Ám meglepetésre kiderül, hogy alaptalanul. Felesége, aki korábban csak elviselte urát, annál jobban kezdi szeretni (sajnálni, istápolni, felkarolni) mennél picibb lesz. Végül — amikor már csak erős nagyítóval látható — még volt szeretőjével is hajlandó ölre menni érte. Groteszk? Mindenesetre jót mulatunk a szellemes szövegen (bár kétségtelen, hogy egy kissé túlbonyolított cselekménysor épül erre az egyetlen ötletre), de egyáltalán nem tartjuk képtelennek. Legalábbis a szerző filozófiai szemüvegén keresztül nézve nem. A kérdést ezerféleképpen variálva Gyárfás ugyanis mindig arról beszél, hogy a férfi-nő kötelékben, főként a házasságban az igazi úr, a kapcsolat fenntartója és irányítója — a nő. Egyértelmű matriarchátus, kedélyes, de határozott asszonyi zsarnokság uralkodik Gyárfás szatirikus világképében. És ehhez képest ez a most megismert játék sem képtelen, a szerző csupán az abszurdumig következetes önmagához. Így értelmezte a szöveget a rendező is, Marton Frigyes: nem abszurd drámának, de reális történetnek. Élvezte a lehetőséget, hogy a kisebbedő-zsugorodó ember különféle megjelenési formáit pusztán hangi eszközökkel könnyedén valószerűvé tudta tenni (a kiváló Kállai Ferenc is új oldaláról mutatkozott be cérnavékony egérhangjaival), de aggályosan került minden külsőleges humorforrást. Vagyis pontosan betartotta a játékszabályokat. Ettől a komolyan vett abszurditástól kezdett aztán a hallgató igazán jól szórakozni: no lám csak, mennyi alternatívája is van a szerelemnek! Magyar Hírlap, 1970. augusztus (3.évfolyam 230. szám)

KRITIKA A DARABRÓL

Történet a férjről aki befőttes üvegben úszkál, és képtelen a szerelemre Szórakoztató, meglepő, és néha egészen humoros. Ezekkel a tulajdonságokkal illetném Gyárfás Miklós: A világ legkisebb szerelme című hangjátékát. A műsor meghallgatása körülbelül 45 percet vesz igénybe, azonban hallgatás közben belefeledkezünk az időbe, és 20 percnél nem tűnik többnek. Számomra legalábbis. A történet maga egyből érdekesen kezdődik, és egy nem mindennapi szituációt mutat be. Ezt fokozza a hangjáték felénél bekövetkező magyarázat, amiből kiderül mi és hogyan történt. A hangjáték végén pedig ott a csattanó. Egy pár perc hallgatás után akarva-akaratlanul is Kafka: Az átváltozás című novellája jutott az eszembe. Miről is szól valójában A világ legkisebb szerelme? Szerelem, házasság, hűtlenség, bűn, büntetés, ítélkezés… A csalfa férj megkapja méltó jutalmát. Vagy ez túlzás lenne? A tisztességes magasságú fiatalember félrelépése után rövid időn belül mikroszkopikus méretűre zsugorodik össze. Mindenesetre a hallgató nem érez különösebben sajnálatot iránta, inkább szánalmat. Bennem vegyes érzelmek és gondolatok alakultak ki a végighallgatás után. Személy szerint a végén meglepődtem, nem ilyen befejezésre gyanakodtam, de nem szomorított el. Sőt… Egyértelműen egy rejtett tanulságot tartalmaz a műsor. Voltak kétségeim a mű elején, nem gondoltam, hogy élvezni fogom ezt a hangjátékot. Illetve a szereplők egyes megszólalásai számomra néha túl drámaiak, túljátszottak voltak, azonban a végére rájöttem, hogy így volt az igazi a mű. Magyarországon kívül több mint 30 rádió vette át Gyárfás Miklós rádiókomikumnak nevezett hangjátékát. És hát be kellett vallanom magamnak, hogy nem véletlenül volt a legnépszerűbb rádiós hangjátékok között külföldön is. 8/10 pont Baka Adrienn