Milyen volt Mátyás király?
Hungarian radio drama
Korabeli ajánló
Magyar mondák A régi mondákra, regékre a felvilágosodás korában figyeltek fel először. A XIX. században a mondavilág már az érdeklődés középpontjába került. Bizonyítja ezt, hogy több kimagasló költői mű forrásául szolgált. Elég, ha Vörösmarty, Petőfi, Arany vagy Tompa egyes költeményeire gondolunk, de a drámairodalomnak, az elbeszélések egy részének is ihletője lett. A költők, írók főleg a krónikák eredeti, hiteles szövegeit kutatták fel, de gyűjtöttek mondákat is, ezeket is feldolgozták, hiszen ezek a történelem egyes kimagasló személyiségeiről, eseményeiről, helyszíneiről a nép által költött és szájhagyomány útján terjesztett történetek. Valóságmagjuk csodás elemekkel keveredik. Lengyel Dénes több kötetet állított össze a magyar mondavilágból. Ezek közül hallhatunk most egy csokorra valót, amelyet a szerző dolgozott át a rádió számára. Június 1-jétől kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken hallható 12 adás Mátyás királyról, a török pusztításról, a török támadással szembeszálló várakról, híres várvédők történeteiről.
—
Mátyás király történelmünknek olyan személyisége, akit a nép csodás hatalommal, sok kimagasló emberi tulajdonsággal ruházott fel. Mikszáth írja róla:„minden jó ötletet hozzá viszünk négyszáz év óta”. Bizonyítja ezt, hogy Mátyás király több történetben ölt álruhát és betekint a szegény nép sorsába. (Az álruhás király motívumát más népek mondavilágában is megtalálhatjuk, gondoljunk csak az Ezeregyéjszaka Harun al Rasidjára, aki szintén így osztogatta az igazság…
Magyar mondák A régi mondákra, regékre a felvilágosodás korában figyeltek fel először. A XIX. században a mondavilág már az érdeklődés középpontjába került. Bizonyítja ezt, hogy több kimagasló költői mű forrásául szolgált. Elég, ha Vörösmarty, Petőfi, Arany vagy Tompa egyes költeményeire gondolunk, de a drámairodalomnak, az elbeszélések egy részének is ihletője lett. A költők, írók főleg a krónikák eredeti, hiteles szövegeit kutatták fel, de gyűjtöttek mondákat is, ezeket is feldolgozták, hiszen ezek a történelem egyes kimagasló személyiségeiről, eseményeiről, helyszíneiről a nép által költött és szájhagyomány útján terjesztett történetek. Valóságmagjuk csodás elemekkel keveredik. Lengyel Dénes több kötetet állított össze a magyar mondavilágból. Ezek közül hallhatunk most egy csokorra valót, amelyet a szerző dolgozott át a rádió számára. Június 1-jétől kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken hallható 12 adás Mátyás királyról, a török pusztításról, a török támadással szembeszálló várakról, híres várvédők történeteiről.
—
Mátyás király történelmünknek olyan személyisége, akit a nép csodás hatalommal, sok kimagasló emberi tulajdonsággal ruházott fel. Mikszáth írja róla:„minden jó ötletet hozzá viszünk négyszáz év óta”. Bizonyítja ezt, hogy Mátyás király több történetben ölt álruhát és betekint a szegény nép sorsába. (Az álruhás király motívumát más népek mondavilágában is megtalálhatjuk, gondoljunk csak az Ezeregyéjszaka Harun al Rasidjára, aki szintén így osztogatta az igazságot.) Azt is Mátyásnak tulajdonították, hogy nagy szópárbajozó, amilyen pl. a Bibliában szereplő Salamon. Lengyel Dénes most hallható válogatásának fő szempontja az volt, hogy olyan mondákat adjon közre, amelyeket a ma hallgatói élvezhetnek, de az eredeti mondanivalót és stílust, a szöveg ritmusát is igyekezett megőrizni. Fenyő Katalin
Original cast and credits (in Hungarian)
Budapest, 1978. Június 2. péntek, 10:20-10:33, 13 perc
Lengyel Dénes gyűjtéséből
Közreműködtek: Falvay Klára, Gáspár Antal, Hollósy Frigyes, Iványi József, Körtvélyessy Zsolt, Papp Zoltán, id. Tatár Endre, a szolnoki Szigligeti Színház művészei
Szerkesztő: Fenyő Katalin
Rendező: Déri Éva
A Gyermekrádió műsora
Cikk: Rádió- és televízióújság XXIII. Évf. 22. szám 1978. május 29-jún. 4. 3. old.
Magyar mondák
A régi mondákra, regékre a felvilágosodás korában figyeltek fel először. A XIX. században a mondavilág már az érdeklődés középpontjába került. Bizonyítja ezt, hogy több kimagasló költői mű forrásául szolgált. Elég, ha Vörösmarty, Petőfi, Arany vagy Tompa egyes költeményeire gondolunk, de a drámairodalomnak, az elbeszélések egy részének is ihletője lett. A költők, írók főleg a krónikák eredeti, hiteles szövegeit kutatták fel, de gyűjtöttek mondákat is, ezeket is feldolgozták, hiszen ezek a történelem egyes kimagasló személyiségeiről, eseményeiről, helyszíneiről a nép által költött és szájhagyomány útján terjesztett történetek. Valóságmagjuk csodás elemekkel keveredik.
Lengyel Dénes több kötetet állított össze a magyar mondavilágból. Ezek közül hallhatunk most egy csokorra valót, amelyet a szerző dolgozott át a rádió számára.
Június 1-jétől kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken hallható 12 adás Mátyás királyról, a török pusztításról, a török támadással szembeszálló várakról, híres várvédők történeteiről.
Mátyás király történelmünknek olyan személyisége, akit a nép csodás h…
Budapest, 1978. Június 2. péntek, 10:20-10:33, 13 perc
Lengyel Dénes gyűjtéséből
Közreműködtek: Falvay Klára, Gáspár Antal, Hollósy Frigyes, Iványi József, Körtvélyessy Zsolt, Papp Zoltán, id. Tatár Endre, a szolnoki Szigligeti Színház művészei
Szerkesztő: Fenyő Katalin
Rendező: Déri Éva
A Gyermekrádió műsora
Cikk: Rádió- és televízióújság XXIII. Évf. 22. szám 1978. május 29-jún. 4. 3. old.
Magyar mondák
A régi mondákra, regékre a felvilágosodás korában figyeltek fel először. A XIX. században a mondavilág már az érdeklődés középpontjába került. Bizonyítja ezt, hogy több kimagasló költői mű forrásául szolgált. Elég, ha Vörösmarty, Petőfi, Arany vagy Tompa egyes költeményeire gondolunk, de a drámairodalomnak, az elbeszélések egy részének is ihletője lett. A költők, írók főleg a krónikák eredeti, hiteles szövegeit kutatták fel, de gyűjtöttek mondákat is, ezeket is feldolgozták, hiszen ezek a történelem egyes kimagasló személyiségeiről, eseményeiről, helyszíneiről a nép által költött és szájhagyomány útján terjesztett történetek. Valóságmagjuk csodás elemekkel keveredik.
Lengyel Dénes több kötetet állított össze a magyar mondavilágból. Ezek közül hallhatunk most egy csokorra valót, amelyet a szerző dolgozott át a rádió számára.
Június 1-jétől kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken hallható 12 adás Mátyás királyról, a török pusztításról, a török támadással szembeszálló várakról, híres várvédők történeteiről.
Mátyás király történelmünknek olyan személyisége, akit a nép csodás hatalommal, sok kimagasló emberi tulajdonsággal ruházott fel. Mikszáth írja róla:„minden jó ötletet hozzá viszünk négyszáz év óta”. Bizonyítja ezt, hogy Mátyás király több történetben ölt álruhát és betekint a szegény nép sorsába. (Az álruhás király motívumát más népek mondavilágában is megtalálhatjuk, gondoljunk csak az Ezeregyéjszaka Harun al Rasidjára, aki szintén így osztogatta az igazságot.) Azt is Mátyásnak tulajdonították, hogy nagy szópárbajozó, amilyen pl. a Bibliában szereplő Salamon.
Lengyel Dénes most hallható válogatásának fő szempontja az volt, hogy olyan mondákat adjon közre, amelyeket a ma hallgatói élvezhetnek, de az eredeti mondanivalót és stílust, a szöveg ritmusát is igyekezett megőrizni.
Fenyő Katalin
Source: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása
| Author: | ||
|---|---|---|
| Director: | ||
| Actors: (9 fő, átl. 45 év) | ||
| Editor: | ||
| Kézi besorolás | AI kategorizálás | |
|---|---|---|
| Játékidő | 13 minutes | |
| Bemutató dátuma | June 2, 1978 | |
| Rádiós műfaji besorolás |
Adaptation |
|
| Régió | Magyarország (közrádió) | |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió Magyar Rádió Gyermekrádió |
Létrehozva: 2021. 09. 29.; Revíziók: 2024. 04. 05.; 2026. 05. 26.
Name of the institution at the time of the premiere: Magyar Rádió (MR)
Radio and department leaders at that time:
- Elnök: Hárs István (1974-1988);
- Dramaturgia főrendező: Cserés Miklós (1958-1981) | Bozó László (1971-1979); Source
- Elektroakusztikus Zenei Stúdió: Decsényi János (1975-1994);
- Falurádió: Simon Ferenc (1967-1988);
- Gyerekosztály / Gyermekstúdió: Szabó Éva (?) (1976-1988) | Sóskuti Márta (1978) | Varsányi Anikó (1978-1999);
- Ifjúsági Osztály: Faggyas Sándor (1968-1979); Source
- Szórakoztató Osztály: Bozó László (1971-1979); Source
The data may contain contradictions because the sources are uncertain.

