🔈 🔈 🔈 🔈 🔈
Versek és évek

Réz Pál élete emlékezetes versélményeiről mesél. Ebben az adásban két olyan költőről esik szó, akivel már fiatalon személyes ismeretségbe került. Az előbb Aradon, majd Nagyváradon működő Horváth Imre szegénységben, az irodalom perifériáján élő költő volt, de jó költő. Neurózisai miatt az idegosztály vissza-visszatérő vendége; A sárga ház című versét is egy kórházi tartózkodása alkalmával írta, ott olvasta föl fiatal barátjának. Bár Vas István nem tartotta magát jó előadónak, Óda a tegnapi asszonyokhoz című, frissen elkészült költeményét magnóra mondta Réz Pálék lakásán (itt nem azt a felvételt halljuk). A nagy vers egy kifogásolt jelzős szerkezete fölötti vitájuk alkalmat adott a házigazdának, hogy eltűnődjön költői és objektív igazság különbözőségén; ez a belátása utóbb csak mélyült, amikor elolvasta Musset Souvenir c. versét, melyben a francia költő az elmúlt boldoság emléke tárgyában Dante egyik nevezetes helyével vitatkozik. A műsorban elhangzik: Horváth Imre: Megtisztulásunkra Horváth Imre: A sárga ház Vas István: Pesti elégia Vas István: Óda a tegnapi asszonyokhoz Vas István: Az idő metszeteiben A sárga ház című kivételével, amelyet Réz Pál olvas föl, maguk a költők mondják a verseket, archív felvételekről. 4 Versekből és évekből válogat: Réz Pál Verseit mondja Juhász Ferenc, Kányádi Sándor, valamint Kormos István és Pilinszky János (hangfelvételről)

Réz Pál élete emlékezetes versélményeiről mesél. Ez alkalommal négy költő – négy közeli ismerős – alakját idézi meg. Juhász Ferenc. Egy emlék: a költő visszakapcsolja Réz Pálék lakásában a villanyt. Bőrkötésű könyve, megírandó verseinek tartalomjegyzékével. Kötetkompozíció. Kormos István. Első, Dülöngélünk c. kötete, amellyel elégedetlen lévén, példányait igyekezett elemelni a barátok könyvespolcáról. Korai, híres verse, a Fehér virág; a vers keletkezésének hiteles története. „Alaksejtelem”. Kányádival Kolozsváron. Szép „Házsongárd” szavunk eredete. Egy szomorú dal a költő kézírásával: Sárga kankalin. Pilinszky János. A misztikus költő másik arca. „Nostalgie de la boue” – anekdota a Pipacs bár törzsvendégéről. Elhangzó versek (valamennyi a szerző előadásában): Juhász Ferenc: Rezi bordal Kormos István: Fehér virág Kormos István: Vonszolnak piros delfinek Kányádi Sándor: Még csak ezután Kányádi Sándor: Sárga kankalin Pilinszky János: Utószó Versekből és évekből válogat: Réz Pál Verseit mondja Petri György, Rakovszky Zsuzsa, Várady Szabolcs és Csukás István

1
Versekből és évekből válogat: Réz Pál
A kamaszkor legkedvesebb versei
Baudelaire, Babits Mihály, Somlyó Zoltán, Verlaine
Ford. Szabó Lőrinc és Tóth Árpád
Km. Bodnár Erika, Jordán Tamás, Végvári Tamás
Szerkesztő: Szebényi Cecília (1994)
Réz Pál élete emlékezetes versélményeiről mesél. A sorozat első
adásában olyan szerzőket idéz meg, akiknek a költészetével még
kamaszként találkozott.
Az elhangzó versek:
Baudelaire: Moesta et errabunda (Tóth Árpád fordítása – Bodnár Erika)
Babits Mihály: Szerenád (Jordán Tamás)
Somlyó Zoltán: Hajnali imádság (Jordán Tamás)
Verlaine: Őszi dal (Szabó Lőrinc fordítása – Bodnár Erika)
Verlaine: Őszi chanson (Tóth Árpád fordítása – Végvári Tamás)
Baudelaire: Őszi ének (Szabó Lőrinc fordítása – Végvári Tamás)
2
Versekből és évekből válogat: Réz Pál
Verseit mondja Horváth Imre és Vas István (hangfelvételről)
Szerkesztő: Szebényi Cecília (1994)
Réz Pál élete emlékezetes versélményeiről mesél. Ebben az adásban
két olyan költőről esik szó, akivel már fiatalon személyes
ismeretségbe került.
Az előbb Aradon, majd Nagyváradon működő Horváth Imre szegénységben,
az irodalom perifériáján élő költő volt, de jó költő. Neurózisai
miatt az idegosztály vissza-visszatérő vendége; A sárga ház című
versét is egy kórházi tartózkodása alkalmával írta, ott olvasta föl
fiatal barátjának.
Bár Vas István nem tartotta magát jó előadónak, Óda a tegnapi
asszonyokhoz című, frissen elkészült költeményét magnóra mondta Réz
Pálék lakásán (itt nem azt a felvételt halljuk). A nagy vers egy
kifogásolt jelzős szerkezete fölötti vitájuk alkalmat adott a
házigazdának, hogy eltűnődjön költői és objektív igazság
különbözőségén; ez a belátása utóbb csak mélyült, amikor elolvasta
Musset Souvenir c. versét, melyben a francia költő az elmúlt
boldoság emléke tárgyában Dante egyik nevezetes helyével vitatkozik.
A műsorban elhangzik:
Horváth Imre: Megtisztulásunkra
Horváth Imre: A sárga ház
Vas István: Pesti elégia
Vas István: Óda a tegnapi asszonyokhoz
Vas István: Az idő metszeteiben
A sárga ház című kivételével, amelyet Réz Pál olvas föl, maguk a
költők mondják a verseket, archív felvételekről.
4
Versekből és évekből válogat: Réz Pál
Verseit mondja Juhász Ferenc, Kányádi Sándor, valamint Kormos István
és Pilinszky János (hangfelvételről)
Szerkesztő: Szebényi Cecília (1994)
Réz Pál élete emlékezetes versélményeiről mesél. Ez alkalommal négy
költő – négy közeli ismerős – alakját idézi meg.
Juhász Ferenc. Egy emlék: a költő visszakapcsolja Réz Pálék
lakásában a villanyt. Bőrkötésű könyve, megírandó verseinek
tartalomjegyzékével. Kötetkompozíció.
Kormos István. Első, Dülöngélünk c. kötete, amellyel elégedetlen
lévén, példányait igyekezett elemelni a barátok könyvespolcáról.
Korai, híres verse, a Fehér virág; a vers keletkezésének hiteles
története. „Alaksejtelem”.
Kányádival Kolozsváron. Szép „Házsongárd” szavunk eredete. Egy
szomorú dal a költő kézírásával: Sárga kankalin.
Pilinszky János. A misztikus költő másik arca. „Nostalgie de la
boue” – anekdota a Pipacs bár törzsvendégéről.
Elhangzó versek (valamennyi a szerző előadásában):
Juhász Ferenc: Rezi bordal
Kormos István: Fehér virág
Kormos István: Vonszolnak piros delfinek
Kányádi Sándor: Még csak ezután
Kányádi Sándor: Sárga kankalin
Pilinszky János: Utószó
Versekből és évekből válogat: Réz Pál
Verseit mondja Petri György, Rakovszky Zsuzsa, Várady Szabolcs és
Csukás István
Szerkesztő: Szebényi Cecília (1994)
Réz Pál élete emlékezetes versélményeiről mesél. A sorozat utolsó
adásában négy olyan költő munkáiból válogatott, akinek pályáját
kezdettől figyelemmel kísérhette.
Elhangzik (a szerzők előadásában):
Petri György: Elektra
Rakovszky Zsuzsa: Decline and Fall
Hadrianus császár – Várady Szabolcs: Lelkecske
Várady Szabolcs: Hadrianus-változat
Várady Szabolcs: „Kulcsok és kérdőjelek”
Csukás István: Istenke, vedd térdedre édesanyámat
Versekből és évekből válogat: Réz Pál
Az elején Réz Pál beszél Zelk Zoltánról és Sirály című verséről.
A verset a szerző mondja el.
Szerkesztette: Szebényi Cecília (1994)
(Felv.: 1994.10.05. Ea.: 1994.11.09., Ism.: 2007.11.01.)
Az epizódok hosszai: 1 – 18, 2 – 19, 4 – 19
NAVA ID-k: 1032740|1032828|1045468|1045558|2284432
Felvétel, adás vagy ismétlések dátumai: 1994-10-05|2010-07-26|2015-07-26