Az ajtón kívül
Eredeti cím: Draußen vor der Tür
Német hangjáték magyar változata
Összefoglalás
- A háború utáni hazatérés traumái, és a háborús felelősség keresése: vádirat azok ellen, akik a háborúba vitték a világot, de közben felszólítás arra is, hogy élni kell. A szerző kíméletlenül felelősségre von minden gyilkost: az ezredest, aki a parancsot adta és a kiskatonát is, aki végrehajtotta, sőt, a hazatérő nyomorékot is, aki valaki mástól vesz el, mert tőle is elvettek – ahogy írja, senki sem akarja meghallgatni a darabot, mert a vádirat mindenki ellen szól. Végső soron mindenki a maga tetteiért felel, ami elől nem menekülhet el sem a halálba, sem istenhez.
A fiatal német katona hazatér a háborúból. Nem azt találja, amire várt. Megölné magát, de az Elba kiveti. Találkozik az ezredessel és visszaadja neki a felelősséget. De mit kezdjen az életével? Mit kezdjen egy ember a második világháború után az élettel? Megszólal benne egy hang ami azt mondja, várja az élet. „Az emberek jók”. De hihető ez?
Álomszerű, rémálomszerű, haláltánc-szerű, párbeszédek vagy monológok arról, ami egy ember számára feldolgozhatatlan, pedig az ember hozta létre, a háború borzalmairól és hazugságairól, ahol a kisember viszi el, amit mások kiterveltek, akik becsukják az ajtajaikat „és most mi ott állunk az ajtón kívül”.
A darab 1946-ban íródott, a német rádiópremier 1947-es, a magyar 1975-ös.
Színlap
„Darab, amelyet semmiféle színház nem akar előadni, és semmiféle közönség nem akar megnézni.”
Wolfgang Borchert hangjátéka
Fordította: Szolcsányi Ferenc
Zenéjét szerezte: Tamássy Zdenkó
Beckmann – Mécs Károly, Egy lány – Pálos Zsuzsa, Egy férfi – Lőte Attila, Egy ezredesné – Ilosvay Katalin, A lányuk – Dániel Vali, A férje – Deák B. Ferenc, Egy kabaréigazgató – Ráday Imre, Kramerné – Pápay Erzsi, Az öregember („Isten”) – Kőmíves Sándor, A temetkezési vállalkozó – Agárdi Gábor, Egy utcaseprő – Bihari József, A másik – Sztankay István, Az Elba – Sulyok Mária
A dal zenéjét Tamássy Zdenkó szerezte
A rendező munkatársa: Stuhl Béláné, Troszt Margit
Váczi Györgyné, Breuer Ottó
Dramaturg: Major Anna
Rendezte: Barlay Gusztáv
1975. jan. 19. Kossuth 19:15 (134 perc)
1992. július 26. Bartók 21:45
2003. dec. 8. B. 14.05, 2 részben, 68+68p
Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása
| Szerző: | ||
|---|---|---|
| Rendező: | ||
| Dramaturg: | ||
| Színészek: (12 fő, átl. 51 év) | ||
| Fordító: | ||
| Zeneszerző: | ||
| Technikai munkatárs: | ||
| Korhatár | Klasszikus | |
| Korhatár (ifjúságvédelmi) | Szülői felügyelettel | |
| A korhatár indoklása |
Öngyilkosság kisérlete |
|
| Kézi besorolás | AI kategorizálás | |
|---|---|---|
| Játékidő | 134 perc | |
| Bemutató dátuma | 1975. január 19. | |
| Rádiós műfaji besorolás |
Eredeti hangjáték |
|
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Dráma Háborús Nácizmus |
|
| Bemutató médium | Kossuth | |
| Régió | Magyarország (közrádió) | |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
|
| Forrásmű címe | Draußen vor der Tür | |
| Forrásmű első megjelenésének éve | 1947 | |
| Forrásmű típusa | Rádiójáték | |
| Szövegforma | DIalógus | |
| Előforduló releváns játékterek | Otthon, Természeti objektum/karakteres tájforma (pl. barlang, sivatag), Köztér |
|
| Releváns földrajzi régió | Város, Külföld |
|
| Időszinkronitás | Múlt |
|
| Megidézett kor (nemzetközi) | 1945-1950 Második világháború utáni évek |
|
| Történetszál | Egyhősös történet |
|
| Narratíva/konfliktustípus | Keresés, Küzdelem, Szenvedéstörténet, Látogatás egy másik világban, Átváltozás |
|
| Történet időtartama | Absztrakt idő |
|
| Cselekmény kronológiája | Nem meghatározható | |
| Felvétel helye | Stúdió | |
| Nyelvezet | Köznyelv | |
| Főbb szereplőviszonyok | Magánéleti (nem szerelmi), Munkakapcsolat |
|
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Erőszakszerv tagja |
|
| Releváns nem-emberi szereplők | Mitológiai-isteni-képzeletbeli lény, Megszemélyesített természeti jelenség, Halott emberi szereplő | |
| Releváns státuszváltozás és életesemény | Társadalmi lecsúszás, Lélektani felemelkedés, Lélektani összeroppanás, Erkölcsi lelepleződés (negatív) | |
| Főszereplők releváns kora | Fiatal, Kortalan | |
| Narrátor | Nincs | |
| Narráció helye | Nincs narrátor | |
| Párbeszédek jellege | Férfi-férfi, Férfi-nő, Férfi belső monológ, Férfi monológ | |
| Zenei jellemzők | Átvezetőzene | |
| Dramaturgiai egyéb adatok | Rádiószerű | |
| Zenei tipológia | Egyéb szólóhangszer | |
| Korhatár - edukációs skála | Klasszikus |
A táblázat adatainak és az Összefoglalás résznek a hivatkozása: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49
Létrehozva: 2021. 09. 29.; Revíziók: 2022. 04. 21.; 2023. 07. 11.; 2023. 08. 29.; 2024. 01. 17.; 2026. 02. 24.
A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió (MR)
Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:
- Elnök: Hárs István (1974-1988);
- Dramaturgia főrendező: Cserés Miklós (1958-1981) | Bozó László (1971-1979); Forrás
- Elektroakusztikus Zenei Stúdió: Decsényi János (1975-1994);
- Falurádió: Simon Ferenc (1967-1988);
- Ifjúsági Osztály: Faggyas Sándor (1968-1979); Forrás
- Szórakoztató Osztály: Bozó László (1971-1979); Forrás
Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.