Günter Eich

Allahnak száz neve van

Német hangjáték magyar változata

70 perc

1963. november 03.

(Legalább 6 ismétlés. Műsoron tartva 26 éven át)

Felnőtté válás | Intellektuális | Visszaemlékezés |

Eredeti hangjáték
Fordítás

Megközelítés:
Példázat |

Magyar Rádió

Összefoglalás

A 20. századi Arábiában játszódó történetben Hakim és felesége hangokat hall, amik utasítják mindenfélére, ami sikert ad nekik: isteni sugallat. Így kapja a feladatot, hogy megtudja a 99 nevű Allah századik nevét. Ám úgy tűnik, a nagy meggazdagodás után nemhogy nem árulják el a 100. nevet, de még csődbe is hozzák az új isteni tanácsok. Hakim felismeri: a századik név a munka szeretete, bármi is legyen az, akár a házmesterség Egyiptom damszkuszi követségén. A történetben Hakim egy újabb hangokat halló embernek meséli el a történetét.

Színlap

(Címváltozat: Allahnak 100 neve van)

Günter Eich rádiójátéka

Fordította: Hajnal Gábor

Dramaturg: Lóránd Lajos

Rendezte: Gál Péter

Szereplők: Hakim – Gábor Miklós; Fatime – Ruttkai Éva; A Próféta hangja – Nagy István; Egy ifjú – Tordy Géza; Az alamuti imám – Raksányi Gellért; Janina – Pádua Ildikó; Főnöknő – Ladomerszky Margit; Ninon – Dévay Hédi; Dupont – Szoó György; A felesége – Herendi Manci; Pincér – Peti Sándor; Odette – Pogány Margit; Követ – Hlatky László; Vendéglős – Hankó Elemér; Vendéglősné – Hollós Melitta; Tisztviselő – Alpár József.

Közreműködött: Daróczi Jenő gitáron, Csepek István klarinéton és Mrnák József dobon.

1963. 11. 03. 20:46-22:00 Kossuth.

1964. 01. 30. 20:26-21:39 URH,
1964. 08. 17. 19:17-20:30 URH,
1970. 06. 13. 10:46-12:00 Kossuth,
1973. 05. 06. 21:47-23:00 URH,
1975. 02. 02. 18:10-19:23 Petőfi,
1986. 02. 19. 19:15-20:30 Kossuth,
1989. 04. 16. 22:16-23:30 Bartók.

Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása

Kézi besorolás AI kategorizálás
Játékidő 70 perc
Bemutató dátuma 1963. november 03.
Rádiós műfaji besorolás Eredeti hangjáték
Fordítás
Szemléletmód, alműfaj, tematika Példázat
Régió Magyarország (közrádió)
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Magyar Rádió
Forrásmű első megjelenésének éve 1957
Forrásmű típusa Rádiójáték
Szövegforma DIalógus
Előforduló releváns játékterek Otthon
  • Hivatal
  • Otthon
  • Szórakoztató/vendéglátó létesítmény
  • Szakrális tér
Releváns földrajzi régió Vidék
  • Város
  • Külföld
Időszinkronitás Örök jelen
  • Szinkron
Megidézett kor (magyar) Nem értelmezhető vagy nem magyar téma
  • Nem értelmezhető vagy nem magyar téma
Történetszál Egyhősös történet
  • Egyhősös történet
  • Kapcsolattörténet
Narratíva/konfliktustípus Keresés
  • Keresés
  • Küzdelem
  • Átváltozás
Címkék

Isteni sugallat, életfilozófia

Történet időtartama Több év
  • Több év
Cselekmény kronológiája Keretes
Felvétel helye Stúdió
Nyelvezet Köznyelv
Főbb szereplőviszonyok Munkakapcsolat, Szerelmi/szexuális, Ontológiai-hierarchikus
  • Munkakapcsolat
  • Szerelmi/szexuális
  • Tradícióalapú-/hierarchikus
  • Ontológiai-hierarchikus
Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység Kereskedő, vállalkozó, Szülő vagy házaspár, Isten/Sátán
  • Egyházi személy
  • Hivatalnok
  • Szolgáltatóipari alkalmazott
  • Szülő vagy házaspár
Releváns nem-emberi szereplők Mitológiai-isteni-képzeletbeli lény
Releváns státuszváltozás és életesemény Anyagi siker, gazdagodás, Anyagi tönkre-csődbe menés
Főszereplők releváns kora Fiatal, Kortalan
Narrátor Férfi narrátor, Szereplő
Narráció helye Szakaszos
Párbeszédek jellege Férfi-férfi, Férfi-nő
Zenei jellemzők Főcímzene
Dramaturgiai egyéb adatok Rádiószerű, Keretjáték
Zenei tipológia Klasszikus zene
Kódolás kész? Kész

A táblázat adatainak és az Összefoglalás résznek a hivatkozása: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49

A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió és Televízió (MRT)

Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:

  • Elnök: Tömpe István (1962-1974);
  • Dramaturgia főrendező: Cserés Miklós (1958-1981);
  • Irodalmi Főosztály: Zentai János (1963-1973);

Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.