Zokogó majom
Magyar hangjáték
Összefoglalás
A Zokogó majom egy vendéglő Kolozsváron. A darab induló főszereplője a pék, aki kipróbál mindent, csinál kiflit, szappant, balzsamot, élesztőt, de semmi sem sikerül, miért is? Mert tanulatlan? Mert ellenszélben dolgozik? Hogy lehet kievickélni a nyomorúságból? Mindig újrakezdi valamivel, de végül mindig az alkohol és az indulatkitörés oldja fel a problémát. Az ő családja, generációk története, ahogy napról napra élnek az 1930-40-50-es éveken keresztül, amit a rádióváltozatban rádióhírek jeleznek (a könyvben újsághírek). A háború előtt már megjelenik a munkások érdekeit védő gondolat, de abból is csak botrány kerekedik. Amikor aztán eljön a várva várt kommunizmus, abban sincs több kegyelem a kisember számára, sem az őket védő újságírónak (egy nagyon szép leírásával annak, ahogy önbírálatra kének fel egy újságírót)- mindezt erdélyi környezetben.
A párbeszédek, a „kreatív” pék és feleségének vitái, a főnökök és beosztottak beszélgetései élnek a hangszalagon is, mintha mi is így hallottuk volna.
Változatos hangi világgal, álom, valóság is kifejeződik. A történetet a pék fia narrálja.
1978-ban tévésorozat is készült a regényből.
A szerző írja: „Szándékom szerint nem törekedtem a kolozsvári külnegyedek kemény szociografikus rajzára, még ha az idő tetten érhető is regényemben. Nem arra figyeltem, hogy az emberek mit esznek, hanem hogy mire vannak kiéhezve; nem azt néztem, hogy a földön alszanak-e vagy ágyban, hanem azt hogy miről álmodnak.”
Színlap
Bálint Tibor regényét rádióra alkalmazta: Z. Szalai Sándor
A felvételt Hámor János és Gajdos Ferenc készítette
Zenéjét összeállította: Kovács Zoltán
A rendező munkatársa: Mátyás Piroska és Orbán Jenő
Szerkesztő: Dénes István
Rendezte: Török Tamás
Szereplők: Vincze Béla – Sinkovits Imre; Erzsi, a felesége – Horváth Teri; Böske – Illyés Mária; Hektor – Maros Gábor; Mosonyi – Greguss Zoltán; Vincze Kálmán, az elbeszélő – Dégi István; Temetkezési vállalkozó – Balázs Samu; Györke úr – Szatmári István; Rezső – Pathó István; Filmhíradó hang – Náray Teri; Ambrus tanár úr – Turgonyi Pál; Vékás – Avar István; Milágyi – Ajtay Andor; Dudás – Benkő Gyula; Kálmán testvére – Bencze Ilona.
1974. 01. 25. II/1. rész: 15:59-17:00, II/2. rész: 01. 27. 17:05-18:01, Kossuth.
1992. 06. 08. II/1. rész 14:05-15:06, II/2. rész: 06. 09. 14:05-15:02, Bartók.
1997. 06. 12. II/1. rész: 14:05-15:05, II/2. rész: 06. 13. 14:05-15:01, Bartók.
2002. 06. 11. II/1. rész: 10:05-11:05, II/2. rész: 06. 12. 10:05-11:01, Bartók.
Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása
| Szerző: | ||
|---|---|---|
| Rendező: | ||
| Rádióra alkalmazó: | ||
| Színészek: (15 fő, átl. 48 év) | ||
| Szerkesztő: | ||
| Zenei szerkesztő: | ||
| Technikai munkatárs: | ||
| Korhatár (ifjúságvédelmi) | Szülői felügyelettel | |
| A korhatár indoklása |
Felnőttek próbálnak túlélni a nyomorban |
|
| Kézi besorolás | AI kategorizálás | |
|---|---|---|
| Játékidő | 115 perc | |
| Bemutató dátuma | 1974. január 25. | |
| Rádiós műfaji besorolás |
Adaptáció |
|
| Bemutató médium | Kossuth | |
| Régió | Magyarország (közrádió) | |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
|
| Forrásmű első megjelenésének éve | 1969 | |
| Forrásmű típusa | Regény | |
| Szövegforma | DIalógus | |
| Előforduló releváns játékterek | Otthon, Kereskedelmi egység/bolt, Kulturális objektum |
|
| Releváns földrajzi régió | Város |
|
| Időszinkronitás | Múlt |
|
| Megidézett kor (nemzetközi) | 1918-1939 Két világháború között, 1939-1945 Második világháború, 1945-1950 Második világháború utáni évek |
|
| Történetszál | Hálózattörténet, Párhuzamos történetek |
|
| Narratíva/konfliktustípus | Szenvedéstörténet |
|
| Címkék |
kisember, munkás, szegénység, |
|
| Társadalmi címkék |
Munkások helyzete, Értelmiség helyzete |
|
| Említések |
Kolozsvár |
|
| Történet időtartama | Több évtized |
|
| Cselekmény kronológiája | Kronologikus | |
| Felvétel helye | Stúdió | |
| Nyelvezet | Köznyelv | |
| Főbb szereplőviszonyok | Munkakapcsolat |
|
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Munkás, Háztartásbeli, Kereskedő, vállalkozó |
|
| Releváns státuszváltozás és életesemény | Anyagi tönkre-csődbe menés | |
| Főszereplők releváns kora | Fiatal, Középkorú | |
| Narrátor | Férfi narrátor, Szereplő | |
| Narráció helye | Emlékező | |
| Párbeszédek jellege | Férfi-férfi, Férfi-nő | |
| Zenei jellemzők | Átvezetőzene | |
| Dramaturgiai egyéb adatok | Filmszerű | |
| Kódolás kész? | Kész |
A táblázat adatainak és az Összefoglalás résznek a hivatkozása: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49
Létrehozva: 2021. 09. 29.; Revíziók: 2023. 06. 23.; 2024. 12. 23.
A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió és Televízió (MRT)
Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:
- Elnök: Tömpe István (1962-1974) | Hárs István (1974-1988);
- Dokumentumműsorok műhelye: Lékay Ottó (1974);
- Dramaturgia főrendező: Cserés Miklós (1958-1981) | Bozó László (1971-1979); Forrás
- Falurádió: Simon Ferenc (1967-1988);
- Gyerekosztály / Gyermekstúdió: Derera Éva (1974);
- Ifjúsági Osztály: Faggyas Sándor (1968-1979); Forrás
- Szórakoztató Osztály: Bozó László (1971-1979); Forrás
Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.