Vigyori
Magyar hangjáték
Összefoglalás
Kemény romantikus történet egy vasmunkásról (ő Vigyori) és munkatársnőjéről, civilben második generációs prostituáltról, akit elvesz, gyereke lesz tőle, azaz gyereke lesz tőle és elvesz, azaz… a folytatás benne van a darabban. Kemény, szomorú darab kitörésről, szegénységről, vágyott gazdagságról, a képtelenségről annak felismerésére, hogy hogyan jó valakinek. A rádiójátékot az öreg szaki meséli el, aki pártfogásába veszi a párt. A színhely egy gépműhely, egy kis lakás, egy kocsma. De tud-e a végén nevetni Vigyori?
A feszes Cserés-rendezés végig fenntartja a figyelmet és a reményt, hogy a dolgok akár jóra is fordulhatnak.
Színlap
Fejes Endre hangjátéka
Szereposztás:
Vigyori – Szabó Gyula,
A lány – Béres Ilona,
Az öreg – Csákányi László
Közreműködik: Balázs Péter, Márki Géza, Tarsoly Elemér, Zámory László
Dramaturg: Major Anna
Rendezte: Cserés Miklós dr.
Bemutató:
1968. július 8. 19:51, Kossuth (69 perc)
Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása
| Szerző: | ||
|---|---|---|
| Rendező: | ||
| Dramaturg: | ||
| Színészek: (6 fő, átl. 39 év) | ||
| Korhatár | Fiataloknak | |
| Korhatár (ifjúságvédelmi) | Szülői felügyelettel | |
| A korhatár indoklása |
Abortusz |
|
| Kézi besorolás | AI kategorizálás | |
|---|---|---|
| Játékidő | 69 perc | |
| Bemutató dátuma | 1968. július 08. | |
| Rádiós műfaji besorolás |
Eredeti hangjáték |
|
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Dráma Romantikus dráma Realista |
|
| Régió | Magyarország (közrádió) | |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
|
| Szövegforma | DIalógus | |
| Előforduló releváns játékterek | Gyár/üzem, Otthon, Szórakoztató/vendéglátó létesítmény |
|
| Releváns földrajzi régió | Város |
|
| Időszinkronitás | Szinkron |
|
| Megidézett kor (magyar) | 1959-1989 Kádár-korszak |
|
| Történetszál | Hálózattörténet |
|
| Narratíva/konfliktustípus | Keresés, Küzdelem, Élettörténet, Szenvedéstörténet, Átváltozás |
|
| Címkék |
prostituált, kurva, munkás, munkáslány, műhely, abortusz, szaki |
|
| Történet időtartama | Több hónap |
|
| Cselekmény kronológiája | Kronologikus | |
| Felvétel helye | Stúdió | |
| Nyelvezet | Köznyelv | |
| Főbb szereplőviszonyok | Munkakapcsolat, Szerelmi/szexuális |
|
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Munkás |
|
| Releváns státuszváltozás és életesemény | Lélektani összeroppanás, Erkölcsi lelepleződés (negatív) | |
| Főszereplők releváns kora | Középkorú, Idős | |
| Narrátor | Férfi narrátor, Szereplő | |
| Narráció helye | Rezonőr | |
| Párbeszédek jellege | Férfi-férfi, Férfi-nő | |
| Dramaturgiai egyéb adatok | Rádiószerű | |
| Korhatár - edukációs skála | Fiataloknak | |
| Kódolás kész? | Kész |
A táblázat adatainak és az Összefoglalás résznek a hivatkozása: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49
Létrehozva: 2021. 09. 29.; Revíziók: 2022. 07. 04.; 2023. 10. 19.; 2026. 04. 30.
A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió és Televízió (MRT)
Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:
- Elnök: Tömpe István (1962-1974);
- Dramaturgia főrendező: Cserés Miklós (1958-1981);
- Falurádió: Simon Ferenc (1967-1988);
- Ifjúsági Osztály: Faggyas Sándor (1968-1979); Forrás
- Irodalmi Főosztály: Zentai János (1963-1973);
- Szórakoztató Osztály: Bozó László (1967-1968);
Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.