Tóru
Eredeti cím: Tōru
Japán mű magyar hangjáték-változata
Zeámi nó-játékának rádióváltozata
Összefoglalás
Japáni no-játék egy elhagyatott, holdfényáztatta sóházról, és az oda látogató szellemről, japán stílusban, monológokkal, zenei és effekt környezetben (fuvola, ütőhangszerek és szavalókórus).
A történet a Nó-játék adatbázis alapján: Egy este, amikor a gyönyörű őszi hold ragyog, egy Kiotóba látogató szerzetes egy keleti tartományból Rokujō-kawara kúriájába érkezik, találkozik egy öregemberrel, aki vödröket hord, hogy sós vizet öntsenek egy oszlopra. Miért hord ez az öreg vödröket sósvízért Rokujō-kawarában, ahol nincs tenger? A kíváncsi szerzetesnek az öreg elmeséli a történetet, hogy ez a kastély Minamoto no Tōrué volt, akit egykor Kawara no Sadaijinnek (államminiszter) hívtak, és ő élt és itt teremtette újra Shiogama díszleteit. Csikában, Mucu tartományban, egy hely, amely a sóoldatról és a sütősóról híres. Amíg az öreg mesél, a felkelő hold kezdi megvilágítani Rokujō-kawarát. Megható őszi esti látvány tárul szemük elé a holdfényben.
Gyönyörködve a kertben, a szerzetes és az öregember további szót vált. Tōru arra kérte az embereket, hogy minden nap vigyenek sós vizet Naniwából, és haláláig élvezte, hogy az emberek tengeri sót sütjenek a kertjében. Élethosszig tartó hobbija azonban senkinek sem sikerült; és most ez a kastély elhagyatott. A szerzetes, aki látszólag vigasztalni próbálja a szomorú öregembert, megkéri, hogy írja le Kiotó festői hegyeit. A hegyek neveit sorolva az öreg méltányolja a remek aratási holdat a szerzetessel, és megjegyzi, hogy túl sokat beszélt. Miután ú…
Japáni no-játék egy elhagyatott, holdfényáztatta sóházról, és az oda látogató szellemről, japán stílusban, monológokkal, zenei és effekt környezetben (fuvola, ütőhangszerek és szavalókórus).
A történet a Nó-játék adatbázis alapján: Egy este, amikor a gyönyörű őszi hold ragyog, egy Kiotóba látogató szerzetes egy keleti tartományból Rokujō-kawara kúriájába érkezik, találkozik egy öregemberrel, aki vödröket hord, hogy sós vizet öntsenek egy oszlopra. Miért hord ez az öreg vödröket sósvízért Rokujō-kawarában, ahol nincs tenger? A kíváncsi szerzetesnek az öreg elmeséli a történetet, hogy ez a kastély Minamoto no Tōrué volt, akit egykor Kawara no Sadaijinnek (államminiszter) hívtak, és ő élt és itt teremtette újra Shiogama díszleteit. Csikában, Mucu tartományban, egy hely, amely a sóoldatról és a sütősóról híres. Amíg az öreg mesél, a felkelő hold kezdi megvilágítani Rokujō-kawarát. Megható őszi esti látvány tárul szemük elé a holdfényben.
Gyönyörködve a kertben, a szerzetes és az öregember további szót vált. Tōru arra kérte az embereket, hogy minden nap vigyenek sós vizet Naniwából, és haláláig élvezte, hogy az emberek tengeri sót sütjenek a kertjében. Élethosszig tartó hobbija azonban senkinek sem sikerült; és most ez a kastély elhagyatott. A szerzetes, aki látszólag vigasztalni próbálja a szomorú öregembert, megkéri, hogy írja le Kiotó festői hegyeit. A hegyek neveit sorolva az öreg méltányolja a remek aratási holdat a szerzetessel, és megjegyzi, hogy túl sokat beszélt. Miután úgy tesz, mintha vizet lavírozna, az öreg eltűnik.
A szerzetes, aki egy helyi férfitól hallja a Rokujō-kawarai kastély történetét és Tōru minisztert, észreveszi, hogy az öreg a miniszter szelleme volt. Elmegy aludni. Ekkor megjelenik Tōru miniszter szelleme, ahogy régen, és a holdfényben megvilágítva elegáns zenére táncol. Úgy szórakozik a holdfényes éjszakán, mintha elfelejtette volna, hogy létezik az idő. Hajnalban azonban, elhúzódó elegáns hangulatával Tōru visszatér a Hold fővárosába.
https://www.the-noh.com/en/plays/data/program_044.html
Színlap
Zeámi nó-játékának rádióváltozata
Fordította és rádióra alkalmazta: Schönau Beatrix
A verseket fordította: Rakovszky Zsuzsa
Zeneszerző: Sáry László
Szereposztás:
Az öreg sófőző és Tóru miniszterelnök szelleme: Gábor Miklós
A vándor-pap: Papp Zoltán
Kórus: Dóczy Péter, Kálid Artúr, Kaszás Gergő, Mesterházi Márton és Sáry László
Közreműködött: Gyöngyössy Zoltán ( fuvola), Láng Zénó és Sáry Bánk (ütőhangszerek)
A felvételt Kiss László és Maksay Helga készítette.
Dramaturg: Mesterházi Márton
Rendező: Zoltán Gábor
A produkció a Japán Alapítvány támogatásával készült.
1996.12.30. 14.05-14.33 Bartók
Rádió és Televízió Újság, 1996 dec. 30.-1997-jan.5. 1.szám, 58.o.
A NAVA oldalán közölt adatok a hangjátékról:
Tóru
Zeámi nó-játékának rádióváltozata
Fordította és rádióra alkalmazta: Schönau Beatrix
A verseket fordította: Rakovszky Zsuzsa
Zeneszerző: Sáry László
Szereplők: Az öreg sófőző és Tóru miniszter szelleme – Gábor Miklós,
A vándor-pap – Papp Zoltán
Kórus: Dóczy Péter, Kálid Artúr, Kaszás Gergő, Mesterházi Márton és
Sáry László
Km. Gyöngyössy Zoltán (fuvola), Láng Zénó és Sáry Bánk (ütőhangszerek)
A felvételt Kiss László és Maksai Helga készítette
Dramaturg: Mesterházi Márton
Rendező: Zoltán Gábor (1996)
Ismétlések dátumai: 2008-11-16
NAVA ID-k: 721064
Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása; További forrás a Magyar Rádió Irodalmi Osztályának ún. "Skontró" adatai
| Szerző: | ||
|---|---|---|
| Rendező: | ||
| Dramaturg: | ||
| Rádióra alkalmazó: | ||
| Színészek: (5 fő, átl. 45 év) | ||
| Fordító: | ||
| Zeneszerző: | ||
| Technikai munkatárs: | ||
| Kézi besorolás | AI kategorizálás | |
|---|---|---|
| Játékidő | 28 perc | |
| Bemutató dátuma | 1996. december 30. | |
| Rádiós műfaji besorolás |
Adaptáció |
|
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Moralizáló-filozófikus |
|
| Régió | Magyarország (közrádió) | |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
|
| Ismétlések adatai |
2008-11-16 |
|
| Nyomtatott megjelenés | Tōru | |
| Forrásmű címe | Tōru | |
| Forrásmű első megjelenésének éve | 1400 | |
| Szövegforma | DIalógus, Monodráma | |
| Előforduló releváns játékterek | Köztér |
|
| Releváns földrajzi régió | Vidék |
|
| Időszinkronitás | Múlt |
|
| Megidézett kor (nemzetközi) | 15. század |
|
| Történetszál | Egyhősös történet |
|
| Narratíva/konfliktustípus | Látogatás egy másik világban |
|
| Történet időtartama | Több óra |
|
| Cselekmény kronológiája | Kronologikus | |
| Felvétel helye | Stúdió | |
| Effektek és technika | Kórus | |
| Nyelvezet | Emelkedett stílus | |
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Egyházi személy |
|
| Releváns nem-emberi szereplők | Halott emberi szereplő | |
| Főszereplők releváns kora | Idős | |
| Narrátor | Férfi narrátor, Több narrátor, Szavalókórus | |
| Narráció helye | Rezonőr | |
| Párbeszédek jellege | Férfi monológ | |
| Zenei jellemzők | Háttérzene, Nemzetiségi, Műfaji | |
| Dramaturgiai egyéb adatok | Rádiószerű | |
| Zenei tipológia | Egzotikus/nak tűnő hangszerek, Helyre utaló zene, Egyéb szólóhangszer | |
| Kódolás kész? | Kész |
A táblázat adatainak és az Összefoglalás résznek a hivatkozása: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49
Létrehozva: 2021. 09. 29.; Revíziók: 2022. 07. 03.; 2023. 07. 06.; 2024. 04. 11.; 2024. 12. 28.
A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió (MR)
Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:
- Elnök: Szirányi János (1994-1996) | Hajdú István (1996-2000);
- Dramaturgia főrendező: Varsányi Anikó (1994-2002);
- Gyerekosztály / Gyermekstúdió: Varsányi Anikó (1978-1999);
Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.





