Nyetocska Nyezvanova
Eredeti cím: Неточка Незванова
Orosz mű magyar hangjáték-változata
Fjodor Dosztojevszkij regénytöredékének rádióváltozata
Összefoglalás
A kislány szegénységben nő föl, beteges anyja és apja állandó veszekedésben, amíg árván marad és gazdag jótevők veszik magukhoz. A könnyvtől, sírástól, emberi gonoszságtól, elkeseredéstől ázó történetben egyedi és érdekes dramaturgiai megoldás, hogy a kislány már nagylány hangon narrálja saját gyerekkori történetét is, amíg eléri a történet végére nagylány-felnőtt hangját és ugyanazzal a jelenettel zárul a darab, ahogy elkezdődött. A hangnak is szerepe van, a hegedűn, zongorán, énekhangon előadott kis dallamnak, ami a kapcsolat lesz a nagylány és gyerekkora között.
A Rádió vezetősége nívódíjat adott a két gyerekszereplőnek, és a nagylány hangjának. Említendő, hogy az anya, a nagylány, és aki őt befogadja, nagyon hasonló hangi karakterű női hangok és a két kislány gyerekszereplő hangja is nagyon hasonlít egymásra. Érdemes még ránézni a szereposztás végére, a fontos szerepet játszó kutya – végre valódi kutya és nem imitáció, és neve: Santa Maria a Cassius Negro.
Színlap
A kisregény hősnője egy kedves kislány, akinek amúgy is érzékeny lelkét megviseli a nélkülözés, a szörnyű családi tragédia: szegénység, beteg anyja, mostohaapja, Jefimov, a tébolyodott muzsikus, mindkettőjük halála. Nyetocska K. herceg házába kerül, majd annak nevelt lánya veszi gondozásba. A riadt, álmodozó lelkű lányka a sok egyedüllét és megpróbáltatás ellenére szilárd, erős jellemű nővé válik.
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij regénytöredékének rádióváltozata
Devecseriné Guthi Erzsébet fordítása alapján – rádióra alkalmazta: Vágó Péter
Szereposztás: Nyetocska – Kovács Eszter és Kútvölgyi Erzsébet, Az édesanyja – Vándor Éva, A mostohaapja – Máté Gábor, Kátya – Kárász Eszter, Öreg hercegné – Lontay Margit, Herceg – Papp Zoltán, Hercegné – Káldi Nóra, Madame Léautard – Hámori Ildikó, Alexandra Mihajlovna – Szegedi Erika, Férfi – Uri István, Hölgy – Neszmélyi Magdolna, Falstaff (kutya)- Santa Maria a Cassius Negro
Közreműködik: Rásonyi Leila hegedűn és Darvas Ferenc zongorán
A felvételt készítette: Kosárszky Péter és Pápay Monika
Zenei munkatárs: Demjén Erzsébet
Dramaturg: Szebényi Cecília
Rendező: Magos György (1989)
1989. október 10., Kossuth, 20.56
1989. 12. 05.
1994. 07.27.
2000. december 26. 20:04
2007. március 28. B 14.05
2011. június 11. 20:57
Nívódíj 1989 Kútvölgyi Erzsébet, Kárász Eszter, Kovács Eszter
A NAVA oldalán közölt adatok a hangjátékról:
Fjodor Dosztoj…
A kisregény hősnője egy kedves kislány, akinek amúgy is érzékeny lelkét megviseli a nélkülözés, a szörnyű családi tragédia: szegénység, beteg anyja, mostohaapja, Jefimov, a tébolyodott muzsikus, mindkettőjük halála. Nyetocska K. herceg házába kerül, majd annak nevelt lánya veszi gondozásba. A riadt, álmodozó lelkű lányka a sok egyedüllét és megpróbáltatás ellenére szilárd, erős jellemű nővé válik.
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij regénytöredékének rádióváltozata
Devecseriné Guthi Erzsébet fordítása alapján – rádióra alkalmazta: Vágó Péter
Szereposztás: Nyetocska – Kovács Eszter és Kútvölgyi Erzsébet, Az édesanyja – Vándor Éva, A mostohaapja – Máté Gábor, Kátya – Kárász Eszter, Öreg hercegné – Lontay Margit, Herceg – Papp Zoltán, Hercegné – Káldi Nóra, Madame Léautard – Hámori Ildikó, Alexandra Mihajlovna – Szegedi Erika, Férfi – Uri István, Hölgy – Neszmélyi Magdolna, Falstaff (kutya)- Santa Maria a Cassius Negro
Közreműködik: Rásonyi Leila hegedűn és Darvas Ferenc zongorán
A felvételt készítette: Kosárszky Péter és Pápay Monika
Zenei munkatárs: Demjén Erzsébet
Dramaturg: Szebényi Cecília
Rendező: Magos György (1989)
1989. október 10., Kossuth, 20.56
1989. 12. 05.
1994. 07.27.
2000. december 26. 20:04
2007. március 28. B 14.05
2011. június 11. 20:57
Nívódíj 1989 Kútvölgyi Erzsébet, Kárász Eszter, Kovács Eszter
A NAVA oldalán közölt adatok a hangjátékról:
Fjodor Dosztojevszkij regénytöredékének rádióváltozata
Devecseriné Guthi Erzsébet fordítása alapján – rádióra alkalmazta:
Vágó Péter
Szereposztás:
Nyetocska – Kovács Eszter és Kútvölgyi Erzsébet
Az édesanyja – Vándor Éva
A mostohaapja – Máté Gábor
Kátya – Kárász Eszter
Öreg hercegné – Lontay Margit
Herceg – Papp Zoltán
Hercegné – Káldi Nóra
Madame Léautard – Hámori Ildikó
Alexandra Mihajlovna – Szegedi Erika
Férfi – Uri István
Hölgy – Neszmélyi Magdolna
Falstaff – Santa Maria a Cassius Negro
Km. Rásonyi Leila hegedűn és Darvas Ferenc zongorán
A felvételt Kosárszky Péter és Pápay Monika észítette
Zenei munkatárs: Demjén Erzsébet
Dramaturg: Szebényi Cecília
Rendező: Magos György (1989)
Ismétlések dátumai: 1989-12-05|2007-03-28|2011-06-11
NAVA ID-k: 1206720
Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása; További forrás a Magyar Rádió Irodalmi Osztályának ún. "Skontró" adatai
| Szerző: | ||
|---|---|---|
| Rendező: | ||
| Dramaturg: | ||
| Rádióra alkalmazó: | ||
| Színészek: (12 fő, átl. 35 év) | ||
| Díjak, jelölések: | ||
|
Nívódíj Nívódíj 1989 |
||
| Zenei szerkesztő: | ||
| Zenei közreműködő: | ||
| Technikai munkatárs: | ||
| Korhatár (ifjúságvédelmi) | Szülői felügyelettel | |
| A korhatár indoklása |
Veszekedés és a gyerek kihasználása, szülők egymás ellen |
|
| Kézi besorolás | AI kategorizálás | |
|---|---|---|
| Játékidő | 63 perc | |
| Bemutató dátuma | 1989. október 10. 20:56 | |
| Rádiós műfaji besorolás |
Hangjáték Adaptáció |
|
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Melodráma |
|
| Bemutató médium | Kossuth | |
| Régió | Magyarország (közrádió) | |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
|
| Státusz | Önálló mű | |
| Ismétlések adatai |
1989-12-05|2007-03-28|2011-06-11 |
|
| Forrásmű címe | Неточка Незванова | |
| Forrásmű első megjelenésének éve | 1849 | |
| Forrásmű típusa | Regény | |
| Szövegforma | DIalógus | |
| Előforduló releváns játékterek | Otthon |
|
| Releváns földrajzi régió | Vidék, Külföld |
|
| Időszinkronitás | Múlt |
|
| Megidézett kor (nemzetközi) | 19. század |
|
| Történetszál | Egyhősös történet |
|
| Narratíva/konfliktustípus | Keresés |
|
| Történet időtartama | Több év |
|
| Cselekmény kronológiája | Keretes | |
| Felvétel helye | Stúdió | |
| Nyelvezet | Köznyelv | |
| Főbb szereplőviszonyok | Magánéleti (nem szerelmi), Nemzedéki |
|
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Eltartott gyerek, Feudális rang/arisztokrata, Művész vagy tömegszórakoztató-művész (író kivételével) |
|
| Releváns státuszváltozás és életesemény | Lélektani felemelkedés, Halál | |
| Főszereplők releváns kora | Gyerek, Középkorú | |
| Narrátor | Női narrátor, Szereplő | |
| Narráció helye | Emlékező | |
| Párbeszédek jellege | Nő-nő, Férfi-nő, Gyerek-felnőtt, Gyerek-gyerek | |
| Zenei jellemzők | Diegetikus - a szereplők zenélnek | |
| Dramaturgiai egyéb adatok | Rádiószerű | |
| Zenei tipológia | Szólózongora, Egyéb szólóhangszer |
A táblázat adatainak és az Összefoglalás résznek a hivatkozása: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49
Létrehozva: 2021. 09. 29.; Revíziók: 2023. 09. 01.; 2023. 10. 17.; 2024. 04. 11.; 2025. 06. 05.; 2026. 04. 25.
A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió (MR)
Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:
- Elnök: Hajdú István (1988-1990);
- Dramaturg-igazgató (Drámai Osztály): Bozó László (1979-1989);
- Dramaturgia főrendező: Bozó László (1979-1989);
- Elektroakusztikus Zenei Stúdió: Decsényi János (1975-1994);
- Gyerekosztály / Gyermekstúdió: Varsányi Anikó (1978-1999);
- Rádiószínház: Sumonyi Papp Zoltán (1988-1989); Forrás
- Szórakoztató Osztály: László György (1987-1993) | Benedikty Béla (1989);
Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.