Moliére (1970)
Orosz mű magyar hangjáték-változata
Összefoglalás
Moiliere életének fő eseményeit mutatja be a mű, tragikus szerelmi viszonyait, kapcsolatát a királlyal, az egyház képviselőivel és színházi kollégáival.
A hangjáték nem steril stúdióban, hanem egészen reális akusztikus környezetben játszódik – a készítők adtak rá, hogy mintegy dokumentumként tekintsünk az egyébként kiváló színészi játékkal előadott darabra.
Lásd még Bulgakov másik színházi darabját, a Színházi regényt is.
Színlap
Mihail Bulgakov színművének rádióváltozata.
Fordította: Karig Sára
A Moliére-vígjátékok részleteinek fordítói: Illyés Gyula és Perényi István.
Rádióra alkalmazta: Lékay Ottó.
Rendező: Török Tamás.
A szereposztásból: Jean Baptiste Moliére – Latinovits Zoltán, XIV. Lajos király – Fülöp Zsigmond, Madelaine Béjart – Kohut Magda, Armande Béjart – Dőry Virág, Charles Lagrenge – Szersén Gyula, Zacharie Moirron – Harsányi Gábor, Jean Jacques Bouton – Suka Sándor, D’Orsigny márki – Somogyvári Rudolf, Charron, Párizs érseke – Gera Zoltán, Frater Fidelitas – Ajtay Andor, Bűvész – Keleti László, Bartholomé, vándorprédikátor – Bánhidi László.
Közreműködik: Sebestyén János csembalón és orgonán.
Zenei munkatárs: Hegedűs Emmi.
Dramaturg: Maráz László.
A Mester és Margarita alkotója a harminca években elmélyülten tanulmányozta Molière életét és korát. Foglalkoztatta őt a nagy francia drámaíró voltaképpen mindmáig titokzatos egyénisége, pályájának törései és ellentmondásai, az a kudarcokkal és sikerekkel szegélyezett út, amelyen Poquelin kárpitos fia a királyi udvarig eljutott. Kereste az életmű személyes és eszmei összetevőit, a bukások és felemelkedések mechanizmusát, a hatalom reagálásának természetét. Kutatásai, tapasztalatai és gondolatai Moliére-összegeződtek. Bulgakov ezt a könyvét is a rá annyira jellemző színes, ugyanakkor mélyen elgondolkodtató módon alkotta meg – rendkívül szórakoztató és ugyanakkor emlékezetes életrajzi regényt adva így az olvasók kezébe.
1970. nov. 4. 19.25 Kossut…
Mihail Bulgakov színművének rádióváltozata.
Fordította: Karig Sára
A Moliére-vígjátékok részleteinek fordítói: Illyés Gyula és Perényi István.
Rádióra alkalmazta: Lékay Ottó.
Rendező: Török Tamás.
A szereposztásból: Jean Baptiste Moliére – Latinovits Zoltán, XIV. Lajos király – Fülöp Zsigmond, Madelaine Béjart – Kohut Magda, Armande Béjart – Dőry Virág, Charles Lagrenge – Szersén Gyula, Zacharie Moirron – Harsányi Gábor, Jean Jacques Bouton – Suka Sándor, D’Orsigny márki – Somogyvári Rudolf, Charron, Párizs érseke – Gera Zoltán, Frater Fidelitas – Ajtay Andor, Bűvész – Keleti László, Bartholomé, vándorprédikátor – Bánhidi László.
Közreműködik: Sebestyén János csembalón és orgonán.
Zenei munkatárs: Hegedűs Emmi.
Dramaturg: Maráz László.
A Mester és Margarita alkotója a harminca években elmélyülten tanulmányozta Molière életét és korát. Foglalkoztatta őt a nagy francia drámaíró voltaképpen mindmáig titokzatos egyénisége, pályájának törései és ellentmondásai, az a kudarcokkal és sikerekkel szegélyezett út, amelyen Poquelin kárpitos fia a királyi udvarig eljutott. Kereste az életmű személyes és eszmei összetevőit, a bukások és felemelkedések mechanizmusát, a hatalom reagálásának természetét. Kutatásai, tapasztalatai és gondolatai Moliére-összegeződtek. Bulgakov ezt a könyvét is a rá annyira jellemző színes, ugyanakkor mélyen elgondolkodtató módon alkotta meg – rendkívül szórakoztató és ugyanakkor emlékezetes életrajzi regényt adva így az olvasók kezébe.
1970. nov. 4. 19.25 Kossuth
1983. 09. 25. 22:11 – 3. műsor 79 perc
1999. május 23. B 22.39
Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása
| Szerző: | ||
|---|---|---|
| Rendező: | ||
| Dramaturg: | ||
| Rádióra alkalmazó: | ||
| Színészek: (12 fő, átl. 46 év) | ||
| Fordító: | ||
| Zenei szerkesztő: | ||
| Korhatár | Fiataloknak | |
| Korhatár (ifjúságvédelmi) | Szülői felügyelettel | |
| A korhatár indoklása |
Moliere meghal a darab végén |
|
| Kézi besorolás | AI kategorizálás | |
|---|---|---|
| Játékidő | 80 perc | |
| Bemutató dátuma | 1970. november 04. | |
| Rádiós műfaji besorolás |
Adaptáció |
|
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Dráma Életrajz |
|
| Régió | Magyarország (közrádió) | |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
|
| Forrásmű első megjelenésének éve | 1929 | |
| Forrásmű típusa | Színmű | |
| Szövegforma | DIalógus | |
| Előforduló releváns játékterek | Szórakoztató/vendéglátó létesítmény, Kulturális objektum |
|
| Releváns földrajzi régió | Város, Külföld |
|
| Időszinkronitás | Múlt |
|
| Megidézett kor (nemzetközi) | 17. század |
|
| Történetszál | Egyhősös történet |
|
| Narratíva/konfliktustípus | Keresés, Küzdelem, Élettörténet |
|
| Történet időtartama | Több évtized |
|
| Cselekmény kronológiája | Kronologikus | |
| Nyelvezet | Köznyelv | |
| Főbb szereplőviszonyok | Munkakapcsolat, Szerelmi/szexuális |
|
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Művész vagy tömegszórakoztató-művész (író kivételével), Író/újságíró, Udvarló/szerető |
|
| Releváns státuszváltozás és életesemény | Lélektani összeroppanás, Erkölcsi lelepleződés (pozitív), Erkölcsi lelepleződés (negatív) | |
| Főszereplők releváns kora | Középkorú | |
| Narrátor | Nincs | |
| Narráció helye | Nincs narrátor | |
| Párbeszédek jellege | Férfi-férfi, Férfi-nő | |
| Dramaturgiai egyéb adatok | Filmszerű | |
| Korhatár - edukációs skála | Fiataloknak |
A táblázat adatainak és az Összefoglalás résznek a hivatkozása: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49
Létrehozva: 2021. 09. 29.; Revíziók: 2023. 02. 06.; 2023. 08. 14.; 2026. 03. 04.
A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió és Televízió (MRT)
Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:
- Elnök: Tömpe István (1962-1974);
- Dramaturgia főrendező: Cserés Miklós (1958-1981);
- Falurádió: Simon Ferenc (1967-1988);
- Ifjúsági Osztály: Faggyas Sándor (1968-1979); Forrás
- Irodalmi Főosztály: Zentai János (1963-1973);
Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.