Magyar rapszódia (1951)

Vlagyimir Matov elbeszélése.

Egy öreg és egy fiatal traktorista szánt egy szovjet kolhoz földjén. Munka után a fiatal a balalajkájához nyúl és valami nagyon szépet játszik rajta: Liszt II. Magyar Rapszódiáját. Az öregnek nagyon tetszik a zene. Nemsokára egy magyar agronómus vetődik el a kolhozra, és meghallja a fiatal traktorista játékát. Ezuttal valami szomorút játszik. Az öreg traktorista biztatja: játszd el azt a szép magyar zenét a vendégünknek. És ekkor ismét felhangzik a balalajkán Liszt II. Magyar Rapszódiája. A magyar agronómus elbűvölten hallgatja. “Honnan tudja ezt játszani? Hol tanulta?” Kérdezi csodálkozva. Ekkor elbeszélik neki, hogy a fiú apja a felszabadítóharcokban Budapest alatt esett el, a Liszt-rapszódiát pedig a moszkvai rádióból hallotta s onnan tanulta meg. Azért tette, mert az apján keresztül közel érezte magához a magyar nép földjét. Adásunk — Vlagyimir Matov elbeszélése — nagyszerűen tökrözi a szovjet ember lelkességét, minden dolgozó nép iránt érzett szeretetét.

1951. április 3., kedd, 18:00, Kossuth