Két hónap és tizenhárom perc
Lengyel hangjáték magyar változata
Összefoglalás
A legsztereotipikusabb romantikus történet két tiniről, aki a szünidőben találkozik, kapcsolatba bonyolódik, aztán elválnak útjaik. A színészi hangok azonban inkább fiatalokra utalnak, de – különösen a nyelvhasználat miatt – így is működik a rádiójáték. A rádióban ritka tiszta romantikához pedig romantikus zenei betétek illenek.
Színlap
Jerzy Niemczuk rádiójátékát fordította: Kádas Géza
Zenei munkatárs: Troszt Margit
Dramaturg: Makk Károly
Rendező: Vadász Gyula
A lány – Hűvösvölgyi Ildikó, A fiú – Hegedűs D. Géza
A Gyermekrádió műsora
1983. július 23. Petőfi Rádió, 13.08–13.45
Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása
| Szerző: | ||
|---|---|---|
| Rendező: | ||
| Dramaturg: | ||
| Színészek: (2 fő, átl. 30 év) | ||
| Fordító: | ||
| Zenei szerkesztő: | ||
| Korhatár | Fiataloknak | |
| Korhatár (ifjúságvédelmi) | Mindenkinek | |
| A korhatár indoklása |
Fiatalok ártatlan szerelmi kalandjáról szól a hangjáték |
|
| Kézi besorolás | AI kategorizálás | |
|---|---|---|
| Játékidő | 34 perc | |
| Bemutató dátuma | 1983. július 23. | |
| Rádiós műfaji besorolás |
Eredeti hangjáték |
|
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Romantikus |
|
| Bemutató médium | Petőfi | |
| Régió | Magyarország (közrádió) | |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió Magyar Rádió Gyermekrádió |
|
| Státusz | Önálló mű | |
| Szövegforma | DIalógus | |
| Előforduló releváns játékterek | Közlekedési találkozópont pályaudvar, reptér, Köztér |
|
| Releváns földrajzi régió | Természet |
|
| Időszinkronitás | Szinkron |
|
| Megidézett kor (nemzetközi) | 20. század |
|
| Történetszál | Kapcsolattörténet |
|
| Narratíva/konfliktustípus | Átváltozás |
|
| Címkék |
szerelem, tiniszerelem, kapcsolat |
|
| Társadalmi címkék |
Magánéleti téma (nem társadalmi) |
|
| Történet időtartama | Több hét |
|
| Cselekmény kronológiája | Kronologikus | |
| Felvétel helye | Stúdió | |
| Nyelvezet | Köznyelv | |
| Főbb szereplőviszonyok | Szerelmi/szexuális |
|
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Diák |
|
| Főszereplők releváns kora | Fiatal | |
| Narrátor | Nincs | |
| Narráció helye | Nincs narrátor | |
| Párbeszédek jellege | Fiú-lány | |
| Zenei jellemzők | Érzelmi, Átvezetőzene | |
| Dramaturgiai egyéb adatok | Rádiószerű | |
| Zenei tipológia | Tánczene/popzene/esztrád/liftzene | |
| Korhatár - edukációs skála | Fiataloknak | |
| Kódolás kész? | Kész |
A táblázat adatainak és az Összefoglalás résznek a hivatkozása: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49
Létrehozva: 2021. 09. 28.; Revíziók: 2023. 10. 24.
A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió (MR)
Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:
- Elnök: Hárs István (1974-1988);
- Dramaturg-igazgató (Drámai Osztály): Bozó László (1979-1989);
- Dramaturgia főrendező: Bozó László (1979-1989);
- Elektroakusztikus Zenei Stúdió: Decsényi János (1975-1994);
- Falurádió: Simon Ferenc (1967-1988);
- Gyerekosztály / Gyermekstúdió: Szabó Éva (?) (1976-1988) | Varsányi Anikó (1978-1999);
- Rádiószínház: Lékay Ottó (1980-1984);
Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.