Budapesti látomás (1948)

1948. április 27. 17.50-, BUDAPEST I. 105 perc

1948. június 15. 20.50-22.25, BUDAPEST I. 95 perc „Ismétlés hangfelvételről” 

1948. július 16. 18.00-19.20, BUDAPEST II. 80 perc” „Ismétlés hangfelvételről”  (a felvétel azóta elveszett)

Új műfaj nyomában

Bemutató előadás a stúdióban

BUDAPESTI LÁTOMÁS

Sőtér István rádiódrámája, Kemény Egon zenéjével

Közreműködik a rádiózenekar

Vezényel: Polgár Tibor

Rendező: Körmöczi László dr.

A magyar rádió rádió-játék-nagydíj-pályázata egyik nyertes művének bemutatása.

Személyek: Péter, hegedűművész – Várkonyi Zoltán; Mária, szerelme, színésznő – Kelemen Éva; orvos – Somló István; asszisztensnő – Simon Zsuzsa; férfiénekes – Lantos Olivér; női énekes – Lukácsy Margit; Murányi, rendező – Egri István; színész – Zich János; a másik Mária – Szende Mária; fiú – Darvasi Iván; leány – Fazekas Zsuzsa; női utas – Kunsági Mária; férfi utas – Ércközi László; jegyszedő – Sárosi Mihály

Rövid tartalom: Mária és Péter találkozik egymással az indulásnál. Csodálatos pálya tárul elébük, siker útja. A sikernek szerelmük esik áldozatául.

„Sőtér István, aki a kultuszminisztérium egyik főosztályát vezeti, jól ismert és tisztelt alakja az új magyar irodalomnak.

– Mikrofon elé szánt írásaimban igyekszem a rádiószerűség egyelőre megoldatlan problémáihoz közelebb kerülni  – mondja Sőtér István. – A kialakulófélben levő műfaj igényességét keresve egy öngyilkos fiatal nő halálos agóniájának külső és belső történéseit” vittem szavakba, s akusztikai kifejező eszközök lehetőségeit kihasználva. Azok a percek elevenednek meg, amikor a szerencsétlen előtt még  egyszer és utoljára bár látszólag rendszertelenül de a dolgok mögötti összefüggések láthatatlan szálatit kibogozva, száguldó filmként végigpereg elrontott, végérvényesen befejezett élete. A dráma kerete és lénnyé vált főszereplője, maga a tegnapi és a mai új életet kezdett, megtisztult Budapest, amely a benne élőknek most már az életet kínálja két teli marokkal.” – A nagy rádiópályázat nyertesei