A napló
Magyar hangjáték
Összefoglalás
A férfi főhős naplói ír, amit szeretőfogásra és önmegvalósításra használ fel. Csurka darabjában megjelenik egy olyan nő képe, aki akkor is a férfi karjaiba omlik, ha az felesége mellett (még egy) szeretőt tart, de persze csak őt szereti, amit azzal a duplán perverz trükkel is bizonyít, hogy folyamatosan titokban magnóra vesz minden beszélgetést, többek között amiket a szeretővel folytat. Ez a darabban teljesen természetes, fel sem merül, hogy valami gond lenne vele. Mindezt pedig ki mással, a szeretőjével gépelteti le, aki a férfi iránti rajongása miatt hajlandó erre a végtelen munkára, hisz a napló folyamatosan íródik tovább. A darab annak idején még díjat is kapott – kétségtelen, hogy a rádiójátékban levő magnóra vett napló gondolata érdekes ötlet, kérdés, hogy írója mire használja. A narrátor valójában a férfi, aki szalagra mondja gondolatait, de arról is halljuk a gondolatait, hogy ezeket szalagra fogja mondani, és a szalagról is egy esetben kiszól a későbbi hallgatónak, aki a másik szereplő, a szerető.
CSELEKMÉNY
A férfi kitalálja az évszázad ötletét: nem írja naplóját, mert akkor az az emlékezet szűrőjén hamis volna, hanem mindent magnóra vesz, az ő szavait és a másokkal folytatott beszélgetéseit is. (Később Zola naturalizmusára is hivatkozik). Szeretőjét bízza meg a feladattal, hogy legépelje a szalagokat. Úgy van kitalálva a projekt, hogy a gépelés mindig az egy évvel korábbi szalagoknál tart, így az intim részletek is már a régmúlt emlékei csak. A nő így megismeri a…
A férfi főhős naplói ír, amit szeretőfogásra és önmegvalósításra használ fel. Csurka darabjában megjelenik egy olyan nő képe, aki akkor is a férfi karjaiba omlik, ha az felesége mellett (még egy) szeretőt tart, de persze csak őt szereti, amit azzal a duplán perverz trükkel is bizonyít, hogy folyamatosan titokban magnóra vesz minden beszélgetést, többek között amiket a szeretővel folytat. Ez a darabban teljesen természetes, fel sem merül, hogy valami gond lenne vele. Mindezt pedig ki mással, a szeretőjével gépelteti le, aki a férfi iránti rajongása miatt hajlandó erre a végtelen munkára, hisz a napló folyamatosan íródik tovább. A darab annak idején még díjat is kapott – kétségtelen, hogy a rádiójátékban levő magnóra vett napló gondolata érdekes ötlet, kérdés, hogy írója mire használja. A narrátor valójában a férfi, aki szalagra mondja gondolatait, de arról is halljuk a gondolatait, hogy ezeket szalagra fogja mondani, és a szalagról is egy esetben kiszól a későbbi hallgatónak, aki a másik szereplő, a szerető.
CSELEKMÉNY
A férfi kitalálja az évszázad ötletét: nem írja naplóját, mert akkor az az emlékezet szűrőjén hamis volna, hanem mindent magnóra vesz, az ő szavait és a másokkal folytatott beszélgetéseit is. (Később Zola naturalizmusára is hivatkozik). Szeretőjét bízza meg a feladattal, hogy legépelje a szalagokat. Úgy van kitalálva a projekt, hogy a gépelés mindig az egy évvel korábbi szalagoknál tart, így az intim részletek is már a régmúlt emlékei csak. A nő így megismeri a férfi egy évvel azelőtti minden titkát. Eljut az egy évvel korábbi szalagig is, amikor megismerkedtek, és a felvételen egy másik szeretőt is talál, még másik alkalmi szeretőjével való éjszakáját is. De megbocsát neki: Végül arra jut, hogy mindenki szerencsétlen, és szeretetre vágyik, még a férfi is, szegény.
Színlap
Csurka István hangjátékaiból
Rendező: Bozó László
Dramaturg: Benedikty Béla
Zenei munkatárs: Horkai Róza
Szereplők:
Lónyai – Darvas Iván
Bori – Almási Éva
Amália – Császár Angela
Kabinos – Basilides Zoltán
A napló zsebmagnóval íródik. A főhős bizonyos, jellegzetes pillanatokban bekapcsolja ezt a magnót, epizódok hangjait rögziti. Így áll össze a hangjáték, mely erkölcsről, kapcsolatkeresésről, a szeretet szükségességéről szól.
(49 perc)
1980. március 2. 3. műsor 19:43.
1980. április 6., 3. m. 19.42
1981. február 13. 22:30 Kossuth
1982. június 15. 22.40 3. műsor
1983. július 17. 3.műsor
1992 május 28. 10:05 Bartók
Kritikusok díja
Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása
| Szerző: | ||
|---|---|---|
| Rendező: | ||
| Dramaturg: | ||
| Színészek: (4 fő, átl. 47 év) | ||
| Díjak, jelölések: | ||
|
Kritikusok díja Kritikusok díja 1980 |
||
| Zenei szerkesztő: | ||
| Korhatár | Not safe for work (NSFW) | |
| Korhatár (ifjúságvédelmi) | 16 - téma 16 - nyugalmat megzavaró hang | |
| A korhatár indoklása |
A rádiójáték világában a rejtett mikrofonos felvétel normális. Egy elfuserált szexjelenet. Öngyilkosságra utalás. |
|
| Kézi besorolás | AI kategorizálás | |
|---|---|---|
| Játékidő | 49 perc | |
| Bemutató dátuma | 1980. március 02. | |
| Rádiós műfaji besorolás |
Eredeti hangjáték |
|
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Melodráma |
|
| Bemutató médium | 3. műsor | |
| Régió | Magyarország (közrádió) | |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
|
| Kézirat vagy gépirat | OSZK Színháztörténeti Tár MM 23935 | |
| Szövegforma | DIalógus | |
| Előforduló releváns játékterek | Otthon |
|
| Releváns földrajzi régió | Város |
|
| Időszinkronitás | Szinkron |
|
| Megidézett kor (magyar) | 1959-1989 Kádár-korszak |
|
| Történetszál | Kapcsolattörténet |
|
| Narratíva/konfliktustípus | Keresés |
|
| Címkék |
Rejtett mikrofon, szerető, frigiditás, focimeccs, alkohol, magnószalag, gépelés |
|
| Társadalmi címkék |
Magánéleti téma (nem társadalmi) |
|
| Említések |
Újpest, Zola Germinal |
|
| Történet időtartama | Több hónap |
|
| Cselekmény kronológiája | Flashback, Keretes | |
| Felvétel helye | Stúdió | |
| Effektek és technika | Speciális effektek, Mikrofonplánok | |
| Nyelvezet | Köznyelv | |
| Főbb szereplőviszonyok | Szerelmi/szexuális |
|
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Hivatalnok, Udvarló/szerető |
|
| Főszereplők releváns kora | Középkorú | |
| Narrátor | Nincs, Férfi narrátor, Szereplő | |
| Párbeszédek jellege | Férfi-nő, Férfi monológ | |
| Zenei jellemzők | Nincs zene | |
| Dramaturgiai egyéb adatok | Rádiószerű, Szexjelenet, Mediális önreflexió, Keretjáték | |
| Korhatár - edukációs skála | Not safe for work (NSFW) | |
| Kódolás kész? | Kész |
A táblázat adatainak és az Összefoglalás résznek a hivatkozása: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49
Létrehozva: 2021. 09. 28.; Revíziók: 2023. 06. 04.; 2023. 09. 07.; 2025. 06. 05.; 2025. 06. 07.
A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió (MR)
Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:
- Elnök: Hárs István (1974-1988);
- Dramaturg-igazgató (Drámai Osztály): Bozó László (1979-1989);
- Dramaturgia főrendező: Cserés Miklós (1958-1981) | Bozó László (1979-1989);
- Elektroakusztikus Zenei Stúdió: Decsényi János (1975-1994);
- Falurádió: Simon Ferenc (1967-1988);
- Gyerekosztály / Gyermekstúdió: Szabó Éva (?) (1976-1988) | Varsányi Anikó (1978-1999);
- Rádiószínház: Lékay Ottó (1980-1984);
Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.






