La Voix humaine (A búcsú)
Francia mű magyar hangjáték-változata
Jean Cocteau színműve
Korabeli ajánló
Amikor a 30-as évek elején Párizsban, a Comédie Francaises-ben bemutatták Cocteau új színművét, a La voix humaine-t (Az emberi hangot), botrány tört ki a nézőtéren. Paul Eluard, a fiatal avantgardista írók vezére ugyanis felkiáltott a színpadra, ahol a darab egyetlen szereplője, a nő már több, mint félórája semmi mást nem csinált, csak telefonált. „Mondja, kinek telefonál?” Eluardnak csak nehezen sikerült megszöknie a nézőtér haragja elől…
Most, amikor a Rádióban bemutatjuk Cocteau új színművét, el kell mondanunk róla, hogy ideális rádiódarab. Egy asszony, egy szerelmes nő telefonál. Búcsút vesz kedvesétől, egyszersmind a boldogságtól. Olyan egész, mint egy virtuóz hegedűverseny.
Színlap
Jean Cocteau színműve. Francis Poulenc operája
A búcsú
Egyszemélyes játék.
Írta: Jean Cocteau
Fordította: Rónay György
Játssza: Lukács Margit
Szerkesztő: Várkonyi István, Zoltán Péter
Rendezte: Bozó László.
1962. május 11. Pénteken este…
20p
Zenei osztály, drámai rovat
Az osztály részéről engedélyezte: Peterdi, 1962. ápr. 20
Az emberi hang. Egyfelvonásos opera. Kroó György szovege:
Az imént elhangzott drámának van egy opera-formája is, Cocteau művét Poulence zenésítette meg (itt a mű ismertetése következik)
Téves kapcsolás.
Ez az egyetlen monológ formában írott opera. Egyedüli szereplője a szép és elegáns, elhagyott szerelmes nő, aki előztünk a színpadon búcsúzik el telefonon a férfitól, mert az egy másik asszony miatt elhagyta őt.
A központ többször szétkapcsolja őket.
„A telefon végre cseng, a férfi búcsúzni akar. Az asszony nem tudja letenni a kagylót. A telefondrótot a nyaka köré tekeri… lassan az ágy felé vonszolja magát, kezében készülék. Az utolsó szavak: Drágám, szerelmem! Erős vagyok, siess! Tedd le a kagylót, vágd el a beszélgetést, szeretlek, szeretlek, szeretlek. A telefon kihull a kezéből, és a földre esik. Az asszony mozdulatlanul fekszik az ágyon, eszméletlenül”.
Sorsa: tartalék. Törölve: 1968. május 30.
1962. március 13. K 20.50
Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása
| Szerző: | ||
|---|---|---|
| Rendező: | ||
| Színészek: (1 fő, átl. 48 év) | ||
| Szerkesztő: | ||
| Kézi besorolás | AI kategorizálás | |
|---|---|---|
| Játékidő | 20 perc | |
| Bemutató dátuma | 1962. március 13. | |
| Rádiós műfaji besorolás |
Adaptáció Zenés hangjáték Monodráma |
|
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Tragikus Dráma |
|
| Régió | Magyarország (közrádió) | |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
|
| Státusz | Antológia része | |
| Technikai adatok | Monó | |
| Forrásmű típusa | Színmű | |
| Szövegforma | Monodráma | |
| Előforduló releváns játékterek | Otthon |
|
| Releváns földrajzi régió | Város |
|
| Időszinkronitás | Szinkron |
|
| Történetszál | Egyhősös történet |
|
| Narratíva/konfliktustípus | Keresés, Szenvedéstörténet |
|
| Történet időtartama | Egyidejű az előadással |
|
| Felvétel helye | Stúdió | |
| Főbb szereplőviszonyok | Szerelmi/szexuális |
|
| Releváns státuszváltozás és életesemény | Lélektani összeroppanás | |
| Párbeszédek jellege | Női monológ | |
| Dramaturgiai egyéb adatok | Színházszerű |
A táblázat adatainak és az Összefoglalás résznek a hivatkozása: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49
Létrehozva: 2024. 10. 10.; Revíziók: 2025. 05. 19.; 2025. 09. 04.
A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió és Televízió (MRT)
Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:
- Elnök: Gács László (1958-1962) | Tömpe István (1962-1974);
- Dramaturgia főrendező: Cserés Miklós (1958-1981);
- Ifjúsági Osztály: Takács Ferenc (1961-1962);
Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.