Az emberiség komédiája, vagy Ádám és Éva nyomában mikrofonnal

Emberiség komédiája. Ism. 1980. 08. 10. ; Az emberiség komédiája 1988. jún. 4. Noha a darab címe és főszereplői is Madách Imre Az ember tragédiája című művére emlékeztetnek, csak annyiban hasonló hozzá, hogy szereplőivel szintén 14 színen keresztül igyekszik bemutatni az „emberiséget”. B. Dávid Terézrádiószatírájával a paradicsomba, a neandervölgyi ember lakhelyére, Egyiptomba,szágba, Párizsba, Londonba, Spanyolor-srágába, Bécsbe, egy határvárosba, az eszkimók világába, Moszkvába, a világűrbe és a Holdra vezeti hallgatóit, ahol más-más alakban Ádámot és Évát látjuk újra, akik a mai kor problémáin elmélkednek. Nehéz lenne megmondani, hogy a rádiószatírának melyik jelenete a legjobb, melyik éri el a legnagyobb hatást. A párizsi színen például épp olyan jól mulattunk, mint a szlovák Ádám és a magyar Éva csehhatárváros-jelenetén, vagy az jeleneten, amikor Éva a Holdon utolsó tapasztaltakról „édes titkot” árulva el, elmondja Ádámnak, hogy „az almátmég mindig úgy eszik, mint régen .. .” Véleményünk szerint B. Dávid Terézminden színben megtalálta azt a hangot, amely a rádiószatírák sajátja. Természetesen abban, hogy műve megnyerte a rádióhallgatók tetszését, nagy része van a kiváló szereplőknek és a hozzáértő rendezésnek is. A szöveg különösen az Éva szerepét játszó Monoszlóy Évát és az Ádámot alakító Nagy Jenőt állította nehéz feladat elé. Ezt az igényes feladatot azonban széles skálájú hangtechnikájukkal sikeresen megoldották. Jó volt a Bemondó szerepét játszó Malinovszky László és a Ri-A Korunk legújabb számában többek között Kallós Miklós: Rendkívüli kongresszus, Gáli Ernő: Osztályhelyzet és lelki sajátosságok, Ráduly Jenő: Az értéktörvény felhasználása a szocializmusban, Vincze Géza: Ady és az orosz forradalmi mozgalmak, valamint Európa biztonságának kérdése és a Rapacki terv, A stratégia kérdései a kínai hadtudományban és a Revizionizmus Ruporter szerepében Korel Branislav IdareaAmerikai Egyesült Államok Komis, így a szerző, a rendező (MartinmunistaPártjában című cikkek találhatók. Gregor) és a szereplők együttese …A ^ronlkí’c.murovatban többek között munkája eredményezte, hogy egy” „em?etkb/ii ° 9cimTMf órán át kellemesen szórakoztunk, ictmiľped^ D^k TamásokÄ A radio szerkesztőséget csak dicsér ; dag anyagot találunk a Korunk új sámánn lehet, hogy a húsvéti ünnepekkorban a Szemle és bírálai, valamint a Disilyen derűs műsort sugárzott.puta című rovatban is. (..) A drámaírás terén jelentős sikereket elkönyvelt B. Dávid Teréza hazai írók közül elsőnek próbálkozott ezzel az elhanyagolt műfajjal, a rádiószatírával. Próbálkozása hatványozott figyelmet érdemel. A rádiószínpad fennállása óta egyébként már nyolc ízben tartott ősbemutatót. Ezek közül hatszor hazai magyar szerző művét mutatták be. A rádió magyar szerkesztőségének rádiószínpada mutatta be például először Egri Viktor: Ének a romok felett és Mikor a hárs virágzik, Simkó Margit: Taknyos, Lovicsek Béla: Perzselő nyár, Dávid Teréz: Lidércfény című művének hangjátékváltozatát. Jelenleg újabb bemutatókra készülnek. Egy Lovinesen, Steinbeck és Brecht darab szerepel majd műsorukon. A közeljövőben mutatják be a Csemadok komáromi együttesének előadásában Gergely Sándor és hősök c. művét is. A hazai Vitézek szerzők közül Dávid Teréz, Egri Viktor, Grek Imre, Kónya József, Szabó Béla és Veres János művei várnak a rádiószínpad előadására. A rádiószínpad ezenkívül figyelmet fordít a cseh és a szlovák, valamint a szovjet és a népi demokratikus írók tolmácsolására is. A már eddig is szép eredményeket felmutató rádiószínpad tehát megérdemli, hogy a jövőben több figyelmet fordítsunk munkájára. Balázs Béla https://adt.arcanum.com/hu/view/UjSzo_1959_04/?query=D%C3%A1vid+Ter%C3%A9z%09S+%09%09%09Az+emberis%C3%A9g+kom%C3%A9di%C3%A1ja&pg=25&layout=l