A niklai remete

A niklai remete (Rádiójáték, 1936)

Rádiójáték négy képben, Írta: Iklándy A. István, Rendező: Csanády György.

Személyek. I. kép : Berzsenyi Lajos egyházashetyei földesúr —• Pataki József; BerzsenyiDániel, a fia — Toronyi Imre ; Amáli néni —Vágóné Margit; II. kép: Dukai TakácsGáborné — Szabados Piroska ; Zsuzsika, aleánya — Somogyi Erzsi; Berzsenyi Dániel —Toronyi Imre; Káldy Pál — Dávid Mihály;Bacsányi János poéta — Táray Ferenc;öreg béres — Rónai Géza ; Fiatal béres —III. kép: Berzsenyi Dániel, sömjéni földbirtokos — Toronyi Imre ; Zsuzsika, a felesége — Somogyi Erzsi; Káldy Pál, sömjéniföldbirtokos — Dávid Mihály ; Kiss János,lelkész és író — Szakáts Zoltán ; Kocsis —Vincze Mihály. IV. kép: Berzsenyi Dániel,niklai földbirtokos, költő — Toronyi Imre; Zsuzsanna asszony, a felesége — SomogyiErzsi; Káldy Pál, sömjéni földbirtokos —Dávid Mihály; Kiss János, soproni lelkész,író — Szakáts Zoltán; Dukai Takács Gáborné — Szabados Piroska ; Borbála asszony,öreg belső cseléd — Gazdy Aranka.

1936. február 22.

Előadás a Studióban vasárnap este 19.30-kör.

1. kép: Berzsenyi Lajos egyházashetyei földbirtokos házában Amáli néni vezeti az udvarház belső munkálatait, a 21 éves ifjú Berzsenyi Dániel pedig szigorú apai ellenőrzés mellett a gazdaság külső munkálatait.

Dániel szereti a mezei munkát, sokat foglalkozik a gondolattal, hogy miképpen lehetne még jobb, és nagyobb eredményeket elérni, barátja, Káldy Pál is erre biztatja Öreg Berzsenyi azonban nem híve semmiféle újításnak, s a helyzet annyira kiélesedik apa és fiú között, hogy Dániel elhagyja a szülői házat.

2. kép: Nemes dukai Takács Gábornak házában egy hét óta tart a dínom-dánom, melyet Bacsányi János költő, a kiszabadult kufsteini rab tiszteletére rendezett. Vas vármegye egész középnemessége közöttük Berzsenyi Dániel és barátja, Káldy Pál részt vesz az ünneplésben. Bacsányit bántja a nagy mulatozás, szökni akar, azonban ebben Berzsenyi és Káldy megakadályozzák. Bacsányi keserűen kifakad a dáridó ellen, melyet nem tart helyén valónak akkor, midőn a nép nyomorban sínylődik, Berzsenyi Dánielre is olyan hatást gyakorol, hogy elhatározza, hogy új életet kezd Sömjénben. Elétoppan azonban Zsuzsika, a Takács kúria legifjabb leánya, elbájolja Berzsenyit gyermeki tisztaságával, aki meg is kéri kezét, hogy hat hét múlva, mint feleségét vigye magával Sömjénbe.

3. kép: Négy éve él már Sömjénben Dániel és Zsuzsanna, nem a legnagyobb békében, melyet Daniel állandó éjjeli virrasztása váltott ki, Berzsenyi Dániel már-már elakarja árulni féltve őrzött titkát, hogy írással foglalkozik, de ez elől Zsuzsanna asszony keményen kitér. A téli hónapok rideg tétlenségé vájja a lelkeket, csak az ad egy kis fényt, az a remény, hogy később visszaválthatják a niklai ősi birtokot. Berzsenyi írásaiban talál vigaszt így akad rá Kis János, ki lelkesedve ismeri fel benne a szépírót. Celldömölki látogatásával Berzsenyi Dániel elindul írói útján. Közben kiváltják a niklai birtokot s odaköltöznek.

4. kép: Egy niklai szüreten a két jóbarát, Káldy Pál és Kis János megdöbbenve tárgyalják Berzsenyi lelki meghasonlását, rá is jönnek okára. A házastársi egyenetlenségben, dukai Takách Gáborné nagyasszony azonban megérkezésével békét és megértést hoz, Dániel és Zsuzsanna egymásra találnak, elhatározzák, hogy elhagyják a gyűlölt Niklát azonban az elemi csapások gátat vetnek a tervnek, így Istenben vetett hittel marad továbbra is Niklán marad Berzsenyi Dániel remetének.