Országépítő

Történelmi dráma három felvonásban. 11 hangképben.

Írta: Kós Károly.

Rendező: G. Kovács Tibor.

SZEMÉLYEK:

István – Abonyi Géza
Gizella, felesége – Lukács Margit
Géza fejedelem – Dávid Mihály
Sarolt, felesége – Mátray Erzsi
Vazul – Zentay Ferenc
Koppány Szakáts Miklós
Gyula, erdőelvi vajda – Földényi László
Csanád – Táray Ferenc
Mihály – Bodnár Jenő
Aba, kabar hadnagy – Koltai Gyula
Csák – Tompa Sándor
Csolt hadnagy – Gárday Lajos
Bikács, udvarispán – Pataki József
Iréné, görög asszony – Könyves-Tóth Erzsi
Zoe, húga – Surányi Magda
Anasziáziusz, esztergomi püspök – Kemény László
Radla, apátúr, Géza bizalmasa – Zátony Kálmán
János barát – Nyerges Ferenc
Freisingeni püspök – Bognár Elek
Vecelin, bajor követ – Horváth Jenő
Pósa- Képesi József
Sebös – Kárpáti Zoltán
Viske- Kovrtg Emil

Rövid tartalom: Géza fejedelem érzi, hogy életereje fogyóban van. Tanácsba hívja a törzseket, hogy a vezéri botot még életében utódja kezébe vegye. Koppány sereggel jön a vezérválasztásra de a tanács Géza fiát, Istvánt választja vezérül. István leveri a lázadó Koppány seregéi, majd feleségül veszi Gizella bajor hercegnőt. Géza meghal. István a pápáitól királyi korona küldését és királyi hatalmának elismerését kéri. A pápától küldött koronái az 1000. év karácsony havában téteti fejére. A parancsoló királyi szó fegyverbe hívja az egész országot. Leveri a lázadó erdőelvi vajdát Ajtont. Tonozóbát majd amikor II. Konrád, német császár Magyarország meghódítására indul, hadait István legyőzi és seregét kiszorítja az országból. Élete és uralma teljében van, mikor fiát, Imrét vadászaton vadkan megöli. Ezóta a királyt nem látják többe a tartományok és népek. Keményen tartja a rendelt, a lázadó Vazult is legyőzi, de élete már lassú haldoklás, míg ország-építő teste- lelke széktartó városában elbúcsúzván a magyar nemzetek eleitői — 1038-ban pihenni tér.

1947. augusztus 20. Bp I. 16-17 Ünnepi előadás a stúdióból István király napjára