Hegedűs Géza (47)

Flandriában nyargal a halál

Magyar hangjáték

1959. április 14.

Eredeti hangjáték

Magyar Rádió

Korabeli ajánló

régi, régi éneknek, a protestánsok, a spanyol hatalom ellen felkelő németalföldiek katonaénekének a címe. A XVI. század végén, mikor a katolikus spanyol udvar elnyomása már szinte egész tartományokat pusztított ki, népüket földönfutóvá téve, mikor szinte egész Németalföld, polgár és nemes, protestáns és katolikus egyképpen úgy érezte, hogy igy élni tovább lehetetlen, felhangzott a dal. A jel, amire megindultak a vízikoldusok, a parasztok, polgárok és a nemesek is. Ezt irta meg verses rádiójátékában Hegedüs Géza. (K. 14.55)

Színlap

A Magyar Rádió 1-es stúdiója, Hegedűs Géza Flandriában nyargal halál című rádiójátékának felvételekor. Inke László, Bánki Zsuzsa, Uray Tivadar és Máthé Erzsi színművészek. 1959 Szalay Zoltán Fortepan

Ifjúsági rádiójáték

Hegedűs Géza ifjúsági rádiójátéka. Rendező: Solymosi Ottó, Szereposztás: Péter – Ungvári László, Henrik – Timár József, Jan de Crook – Uray Tivadar, Márta – Bánki Zsuzsa, Hubert – Garas Dezső, Margit – Máté Erzsi, Albert bíboros – Inke László, Olivarez – Bárdi György, Jean de Liege – Kemény László, Jaques le Greux – Pándi Lajos.

1959. április 14. K 14.55

Hasonló hangjáték: Egmond

Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása

Bemutató dátuma 1959. április 14.
Rádiós műfaji besorolás Eredeti hangjáték
Régió Magyarország (közrádió)
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Magyar Rádió
Időszinkronitás Múlt
Megidézett kor (nemzetközi) 16. század

A táblázat adatainak és az Összefoglalás résznek a hivatkozása: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49

A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió és Televízió (MRT)

Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:

  • Elnök: Gács László (1958-1962);
  • Dramaturgia főrendező: Cserés Miklós (1958-1981) | Bozó László (1959); Forrás

Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.