Az ember, az állat és az erény
Olasz mű magyar hangjáték-változata
Korabeli ajánló
Pirandellónak , a XX. század mindmáig legnagyobb olasz drmaírójának életművében – mint a kialakuló imperalizmus korának irodalmában és drmáiban általában – a humánum csődje, a visszájára fordult, értelmetlenné és érthetetlenné vált élet tükröződik. Mivel Pirandello az élet zürzavarát, bizonytalanságát, az erkölcs, az emberiség válságát nem az adott társadalmi rend, hanem az emberi élet válságaként látja, idealista, irracionális filozófiai következtetésre jut, illetve műveiben ilyen filozófiai tételek illusztrálásává változik… https://archivum.mtva.hu/news_archive/item/NEWS-aEJVR1hhd0JsZHA5bkd0anpYL2NFM25Qb1M1eHgwczJFMC9oVmZVbi9ZOD0
Színlap
Luigi Pirandello vígjátékának rádióváltozata Heltai Jenő fordításában
Szereposztás:
Perella hajóskapitány – Sinkovits Imre
Az őszinte Paolino – Kálmán György
az erényes Perelláné – Váradi Hédi
dr. Pulejo orvos – Kőmíves Sándor
Tto Pulejo – Kéry Gyula
Rozália – Orbán Viola
Nono Perelláék fia – Holló Eszter
Grazia – Pártos Erzsi
Matróz – Pusztai Péter
Rendező: Zsurzs Éva
1963. febr. 9. Kossuth 20:50 (70 perc)
1992. júni. 28 Bartók 22:05
1997. 06.28.
2000. március 6., Bartók, 22.51
Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása
| Szerző: | ||
|---|---|---|
| Rendező: | ||
| Színészek: (9 fő, átl. 45 év) | ||
| Fordító: | ||
| Kézi besorolás | AI kategorizálás | |
|---|---|---|
| Játékidő | 68 perc | |
| Bemutató dátuma | 1963. február 09. 20:50 | |
| Rádiós műfaji besorolás |
Hangjáték |
|
| Bemutató médium | Kossuth | |
| Régió | Magyarország (közrádió) | |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
|
| Státusz | Önálló mű | |
| Eredeti korhatári besorolás | 18 | |
| Forrásmű típusa | Színmű |
Létrehozva: 2021. 09. 29.; Revíziók: 2023. 06. 26.; 2023. 07. 09.; 2023. 09. 18.
A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió és Televízió (MRT)
Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:
- Elnök: Tömpe István (1962-1974);
- Dramaturgia főrendező: Cserés Miklós (1958-1981);
Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.